Az előrejelzések szerint a 2022-es növekedés 4,8 százalék körül alakult, idén pedig 1,5 százalékkal nőhet a GDP. Az ország finanszírozható marad, a kormányzati programokra a pénzügyi keretek rendelkezésre állnak – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Gazdasági és Külgazdasági Tagozata konferenciáján.
Kiemelte, hogy a magyar gazdaság a járvány után gyorsan helyreállt, de a 2019 körül tapasztalt “aranykorszak” után nehéz alkalmazkodni a szűkebb keresztmetszetekhez.
A globalizáció jellege megváltozott, az együttműködés helyett a tömbösödés került előtérbe, az ország gazdaságát fokozottan érzékenyen érintik a háború hatásai a fizikai közelség és a szerteágazó kapcsolatok miatt – jegyezte meg.
Rámutatott arra, hogy az Európai Unió fejlődési modellje az orosz nyersanyag felhasználására, illetve a német-francia technológiára épült eddig; a háború ezt alapjaiban rengette meg.
A gáz árának a drasztikus emelkedése Európában – amennyiben tartós marad -, rést fog ütni a kontinens versenyképességén, veszélybe kerülhet az energiaintenzív iparágak – cementipar, acélipar, üvegipar – jövője – fejtette ki.
A közgazdász arra is kitért, hogy nem volt fenntartható az a munkamegosztás, költségoptimalizáló modell, miszerint a gyártók egy-egy “kütyü” előállítását a világ másik felébe telepítették; megfigyelhető egy visszatelepítési hullám.
A jelenlegi kihívások közepette Magyarország gazdasági stabilitásának a megőrzésében segítséget nyújtanak az elmúlt évek eredményei, így például a munkanélküliségi ráta rekordalacsony szintre csökkentése, az adóelkerülés visszaszorítása, az egy főre jutó GDP emelkedése, a keleti országrészekben végrehajtott iparfejlesztések, de a belpolitikai stabilitás is támaszt nyújt – mutatott rá. Az adóelkerülés arányát a gazdaságban sikerült 13-14 százalékra visszaszorítani a korábbi 23 százalékról – részletezte.
A KT elnöke a legégetőbb teendők egyikének a kis- és közepes vállalkozások hatékonyságának javítását tartja, továbbá az uniós vitákat szerinte minél hamarabb le kellene zárni.
Aláhúzta, hogy az európai uniós források folyamatosan érkeznek, nem minden tételt érintenek a viták és a zárolások, tavaly például nagyjából 600 milliárd forint érkezett, ami a várakozásokhoz képest 800 milliárd forinttal volt kevesebb.
A problémák ellenére a GDP-arányos államadósság meredeken csökken, ugyanakkor az ország tőkét nem törleszt, a kamatterheket fizeti – hívta fel a figyelmet. A világban eluralkodott egy tendencia, miszerint nem számít az adósság nagysága, a szolgálat teljesíthetőségére kell figyelni – fűzte hozzá utalva arra, hogy az országban nem ez a fő irány. Az európai gazdaságoknak vissza kell térniük a Maastricht-i kritériumok teljesítéséhez – összegezte Kovács Árpád.
