A harmadik negyedévében a beruházások volumene 22,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, a második negyedévi 15,3 százalékos növekedés után.
A növekedés a vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztéseinek, az uniós forrásokból finanszírozott projekteknek, valamint a továbbra is élénk lakás- és egyéb ingatlan-beruházásoknak köszönhető – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az év első három negyedévében 16,9 százalékos volt a beruházások növekedése a tavalyi év azonos időszakához képest.
Az előző negyedévhez mérve 5,1 százalékkal nőtt a beruházások szezonálisan kiigazított volumene.
Az építési beruházások 25,1, a gépberuházások 18,5 százalékkal növekedtek éves összevetésben.
A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 13,1, a költségvetési szerveknél pedig 35,0 százalékkal emelkedett a fejlesztések volumene.
A gazdasági ágazatok között legjobban a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt, 41,8 százalékkal, elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya- és vasútépítések következtében.
A beruházások negyedét megvalósító feldolgozóipar fejlesztései visszafogottan, 3,2 százalékkal nőttek, épp úgy, mint az előző negyedévben.
A fejlesztések volumene a legnagyobb mértékben a villamos berendezések gyártása területén emelkedett, az ágazat termékei iránti élénk nemzetközi kereslet hatására. Kiemelkedő volt a növekedés a kohászat, fémfeldolgozás területén és az elektronikai iparban is.
Az adatok szerint több alágban ugyanakkor visszaestek a beruházások, közöttük a gépgyártásban és vegyiparban is. A járműgyártás beruházásai – amelyek a feldolgozóipar fejlesztéseinek negyedét adták – szintén csökkentek.
A konjunktúra hatására az építőipari gazdasági szervezetek 25,0 százalékkal növelték fejlesztéseiket, amiben a tavalyi alacsonyabb (2,5 százalékos növekedést mutató) bázis is szerepet játszott, de így is szerény ütemnek látszik az az első fél évi 31,4 százalék után.
A teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási teljesítménye is erőteljesen, idén a legnagyobb mértékben, 18,4 százalékkal nőtt, ahol a lakásépítések folytatódó bővülése mellett az üzleti célú létesítményekbe – irodaházak, raktárak stb. – történő invesztíciók is számottevően növekedtek.
A kereskedelem, gépjárműjavítás területén az előző negyedévi 9,7 százalékról 14,9 százalékra gyorsult a beruházások növekedési üteme. Ezen belül az élelmiszerjellegű vegyeskereskedelemmel és a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások az átlagot meghaladóan növelték beruházásaikat – tette hozzá a KSH jelentése.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a hotelépítések és a szálloda felújítások a korábbi időszakokhoz hasonlóan ismét szerepet játszottak a beruházások jelentős, 26,0 százalékos növekedésében, amely a legnagyobb növekedés ebben az évben.
A központi költségvetés a harmadik negyedévben is jelentős szerepet játszott a beruházások növekedésében. Az uniós forrásból történő fejlesztések következtében a közösségi finanszírozású területeken az átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások.
A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban a rend- és honvédelemhez kapcsolódó, valamint a központi közigazgatás területén megvalósult beruházásoknak is köszönhetően 65,8 százalékkal nőttek a beruházások, ami az előző három negyedévhez hasonlítva szerény adat, amit a három negyedévi 72,0 százalékos növekedés is mutat. A humán-egészségügyi, szociális ellátásban – főként a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések miatt – 30,1 százalékos volumennövekedést regisztrált a KSH az előző negyedévi 1,5 százalékos csökkenés után.
Továbbra is a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások hatására, 58,6 százalékos növekedés volt a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat beruházásaiban Ugyanakkor az oktatásban – néhány nagy értékű, felsőoktatásban megvalósult projekt korábbi lezárása miatt – 2016 vége óta először csökkentek 2,1 százalékkal beruházások, miközben az első három negyedévben 15,5 százalékos volt a növekedés.
