Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának hangvétele a korábbiaknál szigorúbbnak tűnik, az alapkamat emelése azonban várhatóan még jó ideig nem kerül napirendre.
Az MNB monetáris testülete a várakozásoknak megfelelően nem módosította a 0,90 százalékos alapkamatot és a kamatfolyosót sem.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja a döntést kommentáló helyzetértékelésében kiemelte, hogy több sarkalatos változtatás történt a monetáris tanács közleményében.
Az egyik annak felidézése, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő a hónap közepén felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az addigi stabilról a hosszú és rövid lejáratú, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek “BBB/A-2” szintű besorolásának kilátását, és ennek indoklásában szerepelt, hogy a magyar gazdaság a várakozásokat meghaladó ütemben növekszik, de ebben az erős növekedési környezetében is sikerül kordában tartani a makrogazdasági egyensúlytalanságokat.
A Morgan Stanley londoni elemzői által fontos változásként kiemelt új elem az is, hogy az új típusú koronavírus megjelenése hatással van a kockázatvállalási hajlandóságra.
A ház fontos változásnak azt tartja azt is, hogy az MNB kivette a közleményből a globális súlyú jegybankok arra szóló útmutatását, hogy részükről további monetáris enyhítés nem várható, és ennek helyére a regionális – a cseh, a lengyel és a román – jegybankok legutóbbi döntéseire tett utalás került.
A Morgan Stanley elemzői úgy tartják: e változtatásokkal a magyar jegybank azt a véleményét jelezte, hogy
az alapmutatók nem indokolják a forint legutóbbi gyengülését a regionális valutákkal szemben, és a ház szerint valószínűsíthető, hogy az MNB a továbbiakban az eddigieknél jobban összpontosítja figyelmét a térségi dinamikákra.
Mindemellett az MNB figyelmét nem kerülte el, hogy a devizaswap-állomány csökkenésével a rövid távú hozamok 40-60 bázisponttal emelkedtek, és felhívta a figyelmet arra, hogy a bankszektor likviditása változatlan további állomány esetén is valószínűleg szűkülni fog – hangsúlyozzák a Morgan Stanley londoni elemzői.
Véleményük szerint az MNB ezzel a módosítással azt kívánta hangsúlyozni, hogy a pénzügyi kondíciók még a teljes lejáró devizaswap-állomány megújítása esetén is valószínűleg feszesebbé válnak autonóm tényezők miatt.
A cég szakértői kiemelték azt a megfogalmazást is, amely szerint a monetáris tanács a rendelkezésére álló teljes eszköztárat kész alkalmazni, ha ezt az inflációs kilátások tartós változása indokolttá teszi.
A Morgan Stanley szakértői szerint a megfogalmazásban alkalmazott feltételes mód fontos, mivel arra vall, hogy az MNB a likviditás kiszorításának eszközével elérhető szigorítás mozgásterének kimerüléséig nem kezd az alapkamat emelésébe.
A ház várakozása szerint a kamatemelés egyébként is csak akkor kerülne napirendre, ha az inflációs kilátásra ható, felfelé mutató kockázat még tovább erősödik. A Morgan Stanley londoni elemzői közölték, hogy nem ez az alapeseti forgatókönyvük.
Mindezek alapján a cég előrejelzése az, hogy az MNB a jövő év második fele előtt nem emeli alapkamatát.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi gazdasági elemzőház, a Capital Economics helyzetértékelésében azt emelte ki, hogy a monetáris tanács közleményéből kimaradt a korábbi utalás az inflációs kockázat szimmetrikus jellegére. A ház véleménye szerint ez azt jelzi, hogy a monetáris döntéshozók most már felfelé hatónak tartják ezt a kockázatot.
A Capital Economics elemzői szerint ez a módosulás indokolt, tekintettel arra, hogy a tizenkét havi magyarországi infláció januárban 4,7 százalékra – hét éve nem mért ütemre – gyorsult.
Jóllehet ezt jelentős részben az üzemanyagárakban mutatkozó bázishatás és az élelmiszerek folytatódó drágulása okozta, az MNB által előnyben részesített mérőszám, a közvetett adóhatásoktól megszűrt maginfláció is tizenkét évi csúcson van – hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.
Ők is kiemelték a közleményből azt az elemet, amely szerint a monetáris tanács a rendelkezésére álló teljes eszköztárat kész alkalmazni, ha ezt az inflációs kilátások tartós változása indokolttá teszi.
Mindezt a Capital Economics elemzői is úgy értékelik, hogy a monetáris tanács hangvétele valamelyest szigorodott.
A ház várakozása szerint az MNB – jóllehet valószínűleg kitart azon értékelése mellett, hogy az infláció januárban tetőzött – a márciusi inflációs jelentésben felfelé módosítja az idei év egészére szóló inflációs előrejelzését a jelenleg érvényes 3,5 százalékról.
A Capital Economics előrejelzése mindezt egybevetve az, hogy az MNB a jövő hónapban 10 bázisponttal 0,05 százalékra emeli egynapos betéti kamatát.
