Tizenkilenc országból – köztük Magyarországról – 38 műholdat szállít Föld körüli pályára az a Szojuz-2.1.a típusú teherűrhajó, amelyet hétfőn indítottak el a kazahsztáni Bajkonurból.
Az űrhajó indítását eredetileg 2020 harmadik negyedévére tervezték, majd 2021. március 20-ra ütemezték át. Szombaton azonban a Roszkoszmosz 38 perccel az indítás előtt, műszaki okok miatt elhalasztotta a startot.
Az új időpontot előbb vasárnap, majd hétfő reggelben határozták meg. Dmitrij Rogozin, az orosz állami űrvállalat vezérigazgatója közölte, hogy a zavar nem a hordozórakétában jelentkezett.
A Szojuzzal jut a világűrbe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze, a SMOG-1 zsebműhold, amely az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára. A magyar űreszköz a világ első működő 5x5x5 centiméter (1 PocketQube) méretű kisműholdjának, a SMOG-P-nek az ikertestvére.
Elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, az elektroszmog vizsgálata.
Másodlagos küldetésként egy totál ionizáló dózismérő került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja az űreszköz.
Az orosz űrhajón indult az űrbe a magyar-szlovák-japán projekt keretében készült GRBAlpha kisműhold is, amelynek tervezője és projektvezetője az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja. A 10x10x10 centiméteres, gammasugárzás-detektorral felszerelt kockaműhold az első, kísérleti példánya egy nagyszabású csillagászati műholdhálózatnak, amelynek segítségével igen pontosan azonosítani lehet majd a gamma-kitörések forrását.
