A devizahitelek jórészének kifutása mellett az alacsony kamatkörnyezet és a növekvő jövedelmek is jót tesznek az új autópiacnak, ami idén már jelentős növekedést produkál – véli Erdélyi Péter Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) ügyvezető elnöke.
– Az autós piac ugyan még nem szárnyal, de az új autók értékesítése kezdi megközelíteni a magyar piacnak megfelelő mértéket. Olyan 140 000 körüli, vagy kicsit afölötti darabszámot prognosztizálunk idénre – értékel az MGE elnöke.
– Ennek a pozitív tendenciának több oka van. Az egyik, hogy sokan úgy látják, az alacsony banki kamatok mellett nem biztos, hogy érdemes megtakarítani. Lehet, hogy érdemesebb tartós fogyasztási cikkbe tenni a pénzt és elkerülni az árfolyam-változásból adódó esetleges áremelkedéseket. A másik, hogy mára többségében kifutottak a deviza alapú forint hitelek, és aki képes volt azt kifizetni, végre megszabadult az adósságától. Viszont ott van a hitelmegkötés pillanatától számítva a tízen éves autója, amit lehet, hogy le akar cserélni, és most nagyon kedvező és forintalapú hiteleket tud felvenni ehhez.A harmadik oknak pedig azt gondolom, hogy miután Magyarországon ma munkaerőhiány van nagyon sok szakmában, azok, akiknek munkahelyük és tisztességes jövedelmük van – és akik, ha úgy adódik másik munkahelyet is könnyebben találnak -, magabiztosabban merik hosszabb távon elkötelezni magukat és így jobban tudják a vállalni banki hiteltörlesztést.
– Az az új autók hány százaléka finanszírozott?
– A céges flották esetében szinten minden autó valamilyen formában finanszírozott, rendkívül kevés a készpénzes vásárlás. A piacra most visszatért magánszereplők növekvő része is igényli a finanszírozást, az új konstrukciók pedig jó lehetőséget teremtenek a vásárláshoz. Probléma inkább az, hogy sokan nem felelnek meg a hitelfelvételi feltételeknek.
– Már a 140 ezer új autó sem hangzik rosszul az elmúlt évek adataihoz képest. De mit jelent ez az egykori csúcsévhez képest?
– 2003 és 2004, amikor 200 000 fölött volt az újonnan értékesített személyautók száma. Köszönhetően a magas forint kamatok mellett megjelenő rendkívül alacsony kamatozású deviza – elsősorban svájci frank – alapú forinthiteleknek, amelyek viszont a gazdasági válság idején elszabaduló árfolyamok miatt olyannyira megdrágultak, hogy az sokak számára már vállalhatatlan terheket jelentett. Ugyanakkor az is tény, hogy a 200 ezres szám a felfokozott vásárlási kedvnek volt köszönhető és nem is volt reális. A mostani 140 esetleg 160 ezer körüli új eladás az a mérték, ami egy ilyen gazdasági környezetben valószínűsíthető.
– Az új autót vásárlók hány százaléka a magánvásárló?
– Ma már ismét nagyjából az új autók közel felét teszik ki a magánvevők. És miközben a vállalati szféra főként a közép és felső kategóriát keresi, a magánszemélyeknél két külön tendencia figyelhető meg: az alsó középkategória mellett jelentősen megnövekedett az 8-15 milliós utcai terepjárók (SUV) száma.
– Mennyire tekinthető stabilnak ez a trend?
– Úgy gondolom, hogy a piac fokozatosan és lassuló ütemben fejlődik és a 2020-as évekre eléri a 180-200 ezer darabot. Természetesen a jelentős átalakulási folyamatok befolyásolhatják ezeket az elképzeléseket mindkét irányban.
– Egy autó kiválasztásánál Ön most te mit tartana a legfontosabbnak?
– Azt nem szabad elfelejteni, hogy az ember érzelmi lény és a lehetőségei mellett eszerint kezeli az autót is. Kezdve azzal, hogy valami tetszik, vagy nem tetszik. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a nagyjából azonos kategóriájú új autók a motorteljesítmény és a megbízhatóság szempontjából már jelentősen közelítenek egymáshoz. Ezért a fő kérdés az, hogy mit bír a pénztárcánk, mi fér be a garázsba, melyik márka az, amiben bízunk, amelyet megszerettünk, megszoktunk, hol van jó szervizkapcsolatunk, illetve milyen tapasztalatot szereztünk a jármű használata és javítása során. Tehát a döntésben nagyon sok tényező játszhat szerepet, de a végén biztos, hogy egy jelenős részben érzelmi döntés fog megszületni az anyagi lehetőségek figyelembe vétele mellett. Létezik a márkahűség, mint vásárlási tényező, valamint az akciók vonzása, mint lehetséges befolyásoló tényező.
– Ugyanakkor Önök gyakran emelik fel a szavukat a nyugatról behozott használt autók ellen. Féltik a piacot?
– Nem a nyugati használt autóimport ellen vagyunk, csak azt szeretnénk, hogy onnan a korszerűbb gépkocsik érkezzenek hozzánk. Azt nem szeretnénk, ha folytatódna, ami már sok-sok éve zajlik, hogy az idős műszakilag kevésbé megbízható, ellenőrizhetetlen állapotú, környezetszennyező és sok esetben a közlekedés biztonságát is veszélyeztető autók árasztják el Magyarországot.
– Az Önök értelmezésében hol kezdődik az idős autó?
– Az Euro 4-es besorolású autók kb. 10-14 évesek, és ezekkel egyidős a magyar autók átlagos kora. Ennél korszerűtlenebb autóknak nem kellene bejönniük. Jelenleg sajnos nem ez a helyzet. Ez azt jelenti, hogy a bejövő kocsik több mint 60 százaléka 12 évnél – akár jelentősen – idősebb, ami semmilyen szempontból, és hosszútávon sem a vevőnek, sem az államnak nem jó. Miközben az EU fejlettebb országaiban csökkenteni igyekszenek a kibocsátás értékét és akár állami támogatást is ajánlanak a korszerűtlenebb autók lecserélésére, addig ezek a lecserélt autók hozzánk kerülnek csak azért, mert alacsony áron és kedvező belföldi adózással lehet hozzájutni ezekhez. Mi azt gondoljuk, hogy ami egészségtelen máshol, az itt is az.
