A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás, az infláció változékonyan alakul, ezért a tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra – erősítette meg a monetáris tanács keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében.
A testület keddi ülésén nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
A tanács ezúttal is hangsúlyozza, hogy a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok, a globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet.A tanács e tényezők árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli.
Monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére.
A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni – szól a közlemény.
Októberben az infláció 2,9, a maginfláció 4, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7 százalék volt. Az infláció és a maginfláció emelkedését a feldolgozott élelmiszerek árindexének alakulása magyarázta.
A testület prognózisa szerint a fogyasztóiár-index értéke az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban a jelenlegi szint közelében alakul, majd a külső dezinflációs hatások miatt a jövő év elejétől fokozatosan 3 százalékra csökken.
A romló európai konjunktúra a hazai GDP alakulásában is egyre erőteljesebben érzékelteti hatását – állapítja meg a monetáris tanács, amely arra számít, hogy a gazdasági növekedés a következő negyedévekben lassul. A GDP 2019-ben várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig 3,3 százalékkal nő. A magyar gazdaság eurózónához történő felzárkózása a romló külső konjunktúra ellenére, a legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fenntartása mellett a következő években is folytatódik a testület szerint.
A lazább monetáris politikai környezet tartósan fennmarad és további lazító lépések várhatóak – jelezte most is a tanács. A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat az előző kamatdöntés óta javult. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a globálisan meghatározó jegybankok döntései valamint a Brexittel kapcsolatos történések befolyásolták. Az olajárak nőttek az elmúlt hónapban.
A monetáris politika irányultsága a monetáris tanács szerint változatlanul támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei kedvezőek.
A tanács szeptemberben a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 300-500 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB rugalmasan alakítja az FX-swap eszköz állományát annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, és a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon – írják.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve december 4-én 14 órakor jelenik meg.
