Kezdőlap Világgazdaság Még a multik is erősen megérzik az orosz-ukrán háborút
No menu items!

Még a multik is erősen megérzik az orosz-ukrán háborút

A multinacionális vállalatok sorra függesztik fel vagy szüntetik be tevékenységüket Oroszországban. Illusztráció: Bigstock

Az orosz-ukrán háború miatt a nyugati vállalatoknak számos kihívásra kellett reagálniuk a régióban, az alkalmazottaik biztonságától kezdve az ellátási lánc problémáinak kezeléséig. Egyes cégvezetők azt is megpróbálják felmérni, hogy a nyugati szankciók következtében érhetik-e fennakadások a vállalkozásukat.

Bár az orosz és az ukrán gazdaság viszonylag kis mérete azt jelenti, hogy a legtöbb multinacionális vállalat csak korlátozottan van kitéve ezeknek az országoknak, számos nagy nyugati vállalat mindkét országban kiépített üzletágat.

Még a régióban nem tevékenykedő vállalatok számára is új kockázatokat jelent Oroszország ukrajnai inváziója egy olyan világgazdaság számára, amely a pandémiából való kilábalás közepette már így is küzd a magasra szökő inflációval.

A Wall Street Journal összefoglalójából kiderül, milyen lépéseket tettek eddig az Ukrajnában és/vagy Oroszországban működő külföldi nagyvállalatok.

Olaj és gáz

Az energetikai vállalatok a leginkább kitettek a régióban, több nagy olajipari vállalat jelentős befektetéseket épít Oroszországban. Miközben ezek a vállalatok profitálhatnak a magasabb nyersanyagárakból, azok közé tartozhatnak, amelyek potenciálisan ki vannak téve az oroszországi szankcióknak vagy zavaroknak.

A brit energiaipari óriáscég, a British Petrol (BP) közölte, hogy ki akar szállni az orosz kormány által ellenőrzött Rosznyeft olajkitermelőben lévő közel 20 százalékos részesedéséből, miután brit tisztviselők nyomást gyakoroltak rá az üzletrész eladására. A vállalat, amely olaj- és gázkitermelésének nagyjából egyharmadát a Rosznyefttől kapja, akár 25 milliárd dolláros veszteséggel is számolhat a lépés miatt. A BP közölte, hogy vezérigazgatója és korábbi vezérigazgatója lemondott a Rosznyeft igazgatótanácsából. Egyelőre nem világos, hogy a BP hogyan fog kiszállni a részesedéséből.

A Shell szintén bejelentette, hogy kivonul Oroszországból. Közölte, hogy kiszáll az orosz Gazprommal közös vállalataiból az országban, és kilép a most leállított Északi Áramlat 2 gázvezeték finanszírozásában betöltött szerepéből.

A norvég Equinor energiaipari nagyvállalat külön közölte, hogy leállítja az új oroszországi beruházásokat, és megkezdi az oroszországi közös vállalkozásaiból való kilépési folyamatot, miután több mint 30 évig volt jelen az országban.

Fogyasztási cikkek

Több nagy fogyasztási cikkeket gyártó vállalatnak van gyára Ukrajnában, köztük a dán Carlsberg sörgyárnak, a svájci Nestlé élelmiszeripari óriásnak és a Davidoff cigarettákat gyártó Imperial Brandsnek. Mindegyik cég felfüggesztette működését az országban az elmúlt napokban, és felszólította alkalmazottait, hogy maradjanak otthon.

A Philip Morris szintén közölte, hogy felfüggeszti működését Ukrajnában, beleértve a harkivi gyárát is, mivel az orosz erők továbbra is támadják az országot.

A legveszélyeztetettebbek közé tartozik a Carlsberg, amelynek nyolc sörgyára van Oroszországban. A sörgyár közölte, hogy teljes bevételének mintegy 10 szézalékát szerzi az országban. A joghurtgyártó Danone szerint bevételeinek mintegy 5 százaléka származik Oroszországból, ahol saját bevallása szerint többnyire helyben szerzi be, gyártja és értékesíti termékeit, ahelyett, hogy a határon túlra küldené azokat.

Autók

Több nagy autógyártó is működik Oroszországban, egyesek a konfliktus miatt visszavonulnak, mások pedig az üzletmenetükben bekövetkező zavarokra figyelmeztetnek.

A Volvo további értesítésig leállította oroszországi tevékenységét, a svéd autómárka az Oroszországgal folytatott anyagkereskedelemmel kapcsolatos potenciális kockázatokra hivatkozik, beleértve az EU és az USA által bevezetett szankciókat.

A Daimler közölte, hogy Oroszország ukrajnai inváziója miatt felfüggeszti a teherautó-alkatrészek szállítását orosz partnerének, a Kamaznak.

A francia Renault az orosz autópiac egyik legnagyobb szereplője, miután 2014-ben – a partner Nissan mellett – ellenőrző részesedést szerzett az AvtoVAZ-ban, a korábbi állami tulajdonú Lada gyártóban. A vállalat ideiglenesen bezárta Moszkva melletti üzemét az országgal szembeni nyugati intézkedésekből eredő logisztikai problémák miatt.

A Volkswagen luxusautókkal foglalkozó Audi egysége leállította az oroszországi márkakereskedőknél lévő autók értékesítését, hogy a járművek árát a rubel értékének csökkenése miatt kiigazíthassa. A konfliktus a VW németországi működését is akadályozta, ahol a vállalat leállította a gyártás egy részét, mert nem tudott Ukrajnában gyártott vezetékrendszereket beszerezni.

A félvezetőhiánnyal már amúgy is küzdő autógyártóknak további problémákkal kellene szembenézniük, ha Oroszország palládiumellátása lelassulna.

Légitársaságok

Az invázió következményei miatt több tucat ország megtiltotta az orosz légitársaságoknak, hogy belépjenek a légterükbe, ami Moszkva részéről kölcsönös tiltásokat váltott ki. Bár Oroszország forgalmas útvonal néhány nyugati légitársaság számára, a nagyobb fennakadást az orosz légtér korlátozása okozza, amelyet az Európa és Ázsia közötti legtöbb járat összekötésére használnak.

Az orosz tilalom jelenleg 38 országra vonatkozik, köztük az Európai Unió összes tagországára, az Egyesült Királyságra és Kanadára, ami azt jelenti, hogy a légitársaságok egy része kénytelen volt átirányítani vagy törölni útvonalait. A Finnair például válaszul leállította a Helsinkiből Japánba, Dél-Koreába és Kínába irányuló járatait, míg a Virgin Atlantic leállította a Londonból Sanghajba tartó teherszállító járatát.

A politikai légtérbeli tilalmak a biztonsági aggályok miatti korlátozásokon felül érkeznek. Az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége utasította a légitársaságokat, hogy kerüljék el az ukrán, valamint a szomszédos Moldova és Fehéroroszország légterét. A repülőgépek nem repülhetnek Oroszország délnyugati Rosztov régiójában és az ukrán határtól számított 200 tengeri mérföldön belüli légtérben.

Egészségügy

A globális gyógyszergyártó cégek igyekeznek biztosítani, hogy gyógyszereik és vakcináik továbbra is eljuthassanak az ukrán betegekhez. Ukrajna nagymértékben támaszkodik a tengerentúlról származó gyógyszerekre: az ENSZ kereskedelmi adatai szerint az importált gyógyszerek és vakcinák értéke 2020-ban 2,5 milliárd dollár volt. Ennek legnagyobb része Németországból származik, ahol számos nagy nyugati gyógyszergyártónak van üzeme.

A Roche közölte, hogy folyamatosan azon dolgozik, hogy az ukrajnai és oroszországi betegek számára biztosítsa a gyógyszerekhez és diagnosztikai készítményekhez való hozzáférést. A dán Novo Nordisk, a világ egyik legnagyobb inzulingyártója azt mondta, hogy figyelemmel kíséri az Ukrajnában dolgozó mintegy 100 emberének biztonságát.

Tech

Az elmúlt években az amerikai és európai vállalatok technikai szolgáltatásokat szerveztek ki Ukrajnába. Oroszország betörését követően országszerte internetkimaradások következtek be a Georgia Institute of Technology által működtetett megfigyelő rendszer szerint.

Technológiai vállalatok, köztük a német SAP szoftverszolgáltató, a londoni székhelyű Revolut pénzügyi-technológiai vállalat, valamint az izraeli székhelyű Fiverr szolgáltatási piactér és a Wix weboldal-tervezési és -fejlesztési platform is foglalkoztat a régióban munkavállalókat. Az SAP közölte, hogy bezárta kijevi irodáját, és biztonsági intézkedéseket hozott alkalmazottai támogatására, míg a Wix azt mondta, hogy alkalmazottait Lengyelországba és Törökországba evakuálta.

A Grammarly, egy Ukrajnában alapított, az emberek íráskészségének javítását célzó startup cég vezérigazgatója elmondta, bízik abban, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti helyzet enyhül, de cége felkészült a legrosszabbra is. Brad Hoover egy LinkedIn-bejegyzésben azt írta, hogy a Grammarly “továbbra is elkötelezett Ukrajna mellett“, továbbra is felvételt hirdet különböző csapatmunkakörökbe, és a vállalatnak vannak tervei arra, hogy szolgáltatásai ne szenvedjenek fennakadást.

Eközben az amerikai technológiai óriáscégek mind Oroszország, mind a Nyugat részéről nyomás alá kerültek, hogy reagáljanak az ukrajnai konfliktusra.

Mezőgazdaság

Az Ukrajnában működő amerikai mezőgazdasági vállalatok az orosz támadásra válaszul bezárják irodáikat és létesítményeiket az országban. Az Archer Daniels Midland (ADM) közölte, hogy leállította ukrajnai létesítményeinek működését, ahol a terménykereskedő és -feldolgozó vállalat több mint 630 embert foglalkoztat. Az ADM ukrajnai létesítményei közé tartozik egy csornomorszki olajosmag-zúzó üzem, egy gabonaterminál az odesszai kikötőben, hat gabonasiló és egy kereskedelmi iroda Kijevben.

A mezőgazdasági óriás Bunge, amely több mint ezer munkavállalót foglalkoztat Ukrajnában, ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét két feldolgozóüzemében.

A Cargill közölte, hogy egy általa bérelt óceánjárót csütörtökön egy lövedék találta el Ukrajnától távol a Fekete-tengeren. Az Ukrajnában exportterminált működtető élelmiszeripari beszállító közölte, hogy a hajó továbbra is működőképes, és senki sem sérült meg. A legénységnek nincs baja, és a hajó Romániába tart – közölte egy szóvivő.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Újra megnyíltak a turisták előtt a csehországi várak és kastélyok

Április első hétvégéjén újra megnyíltak a látogatók előtt a cseh Nemzeti Műemlékvédelmi Hivatal (NPÚ) kezelésében lévő várak és kastélyok.

Donald Trump “gazdasági forradalomnak” nevezte a héten bejelentett új amerikai vámrendszert

Donald Trump elnök "gazdasági forradalomnak" nevezte a héten bejelentett új amerikai vámrendszert szombaton.

Ülésezett az Állategészségügyi Operatív Törzs

Ülésezett az Állategészségügyi Operatív Törzs a ragadós ragadós száj- és körömfájás miatt, Magyarországon nincs újabb kitörés, a védekezés eredményes

A lakóépületeket is rendbe teszi az ÉKM a rádiótömb bontásánál

Hőszigeteléssel látná el és megerősítené a bontás után szabadon maradó szomszédos épületek, társasházak és intézmények tűzfalait az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának építését megelőző bontási munkálatok során.
Hirdetés

Hírek

Devizapiac – Vegyesen változott kedd estére a forint árfolyama

Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 402,86 forintról 402,12 forintra gyengült 18 órakor, napközben 401,77 forint és 403,69 forint között mozgott.

Nem ússzuk meg: áprilistól ez is kell a beutazáshoz az Egyesült Királyságba

Április 2-tól minden magyar állampolgárnak is szüksége lesz az...

Vidéki otthonfelújító nyugdíjasok irány az Államkincstár

A kormány kibővítette a kedvezményezetti kört, így a nyugdíjasok...

Így módosulhat most az ESG-törvény

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetést indít az Európai Bizottság...

Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggel a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Március végétől Debrecenből Lipcsébe és Máltára hoz járatot a BMW

A Universal Airlines március 30-tól heti két retúrjáratot indít...

Németország kiszabadult a költségvetési kalodából. Örülhetünk?

Friedrich Merz A német parlament történelmi döntést hozott: elfogadták azt...

Gyengült hétfő reggelre a forint

Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.
Hirdetés

Gazdaság

Indul a Lakhatási Tőkeprogram, emelt keretösszeggel, 300 milliárd forinttal

A Lakhatási Tőkeprogram a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal magasabb keretösszeggel, 300 milliárd forinttal indul el.

Európai terjeszkedéséhez olasz bankot nézett ki az ING

  Fotó: popso.it Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot. Az ING Group...

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.