Az uniós vezetők csütörtökön tárgyalnak az esetleges orosz olajtilalomról, de Németország és Magyarország is ellenzi az embargót. A Kreml szerint amennyiben az Európai Unió mégis betiltja az orosz olaj importját, az mélyreható hatással lesz a globális nyersolajpiacra, és magát Európát sújtja majd a legsúlyosabban.
“Ez egy olyan döntés, amely mindenkit érintene. Az amerikaiak nem sokat veszítenének és sokkal jobban éreznék magukat, mint az európaiak. Az európaiaknak nehéz lenne” – mondta a Bloomberg tudósítása szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
A Kreml nyilatkozata akkor hangzott el, amikor több uniós ország az ukrajnai invázió megtorlásaként az Oroszország elleni szankciók ötödik körét szorgalmazza. Azonban néhány európai ország is ellenzi az orosz olajvásárlás tilalmának beemelését a korlátozások új hullámába.
Amennyiben a tilalmat elfogadnák, az EU – az oroszországi nyersolaj és üzemanyag legnagyobb fogyasztója – követné az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát. Ugyanakkor az orosz nyersolaj és olajtermékek hagyományos vásárlói a hivatalos európai szintű tilalom hiányában is óvatosak, sőt vonakodnak az ország szállítmányaitól. Az úgynevezett önszankcionálás már eddig is hozzájárult a nyersolajárak nagyobb volatilitásához.
Az orosz olajat célzó intézkedések leginkább Németországtól függenek, amely eddig a fő ellenállási tényező volt az uniós szankciók és egyéb korlátozó intézkedések hatályának az energiaszektorra való kiterjesztésével szemben.
Olaf Scholz kancellár fő szóvivője, Steffen Hebestreit megismételte a szövetségi kormány álláspontját, miszerint Németország egyelőre függ az Oroszországból származó kőolajimporttól, és elutasítja az embargót.
De Berlin nem egyedül ellenzi az orosz energiaáramlás korlátozására irányuló lépéseket, hiszen Magyarország is az ellenzők között van.
“Az energiaszankciók bevezetése számunkra mindenképpen vörös vonal. Nem fogjuk támogatni az olyan szankciókat, amelyek veszélyeztetik Magyarország energiabiztonságát” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy online tájékoztatón.
Bármilyen döntést mind a 27 tagállamnak egyhangúlag kell meghoznia. Európa vezetői csütörtökön Brüsszelben üléseznek, ahol valószínűleg megvitatják az olajembargó ötletét.
Josep Borrell, az EU külügyi vezetője újságíróknak elmondta, hogy a blokk külügyminiszterei hétfőn megvitatják, hogy milyen további szankciókat lehet bevezetni, beleértve az energiával kapcsolatosakat is. Arra a kérdésre, hogy az EU kész-e szankcionálni az orosz kőolajat, azt mondta: “A miniszterek erről tárgyalni fognak“.
“Azt hiszem, elkerülhetetlen, hogy az energiaszektorról kezdjünk el beszélni, kiváltképp az olajról, mert ez az orosz költségvetés legnagyobb bevétele, és az infrastruktúránk, illetve a több beszállító miatt elég könnyen pótolható” – mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter Brüsszelben.
A március 1. és 15. közötti időszakban Oroszország napi átlagosan 4,39 millió hordó kőolajat exportált fő külföldi ügyfeleinek. A szállítások a nyugati irányú vezetékeken és a Fekete- és Balti-tenger kikötőin keresztül – amelyek hagyományosan az európai vevőket szolgálják ki – az orosz olajipari adatok szerint mintegy 2,7 millió hordót értek el naponta.
