Rekordösszeget tettek félre tavaly azok, akiknek volt miből. Mások a magas kamatok mellett is kénytelenek voltak magukat újabb adósságba verni, és ezért a hitelek is csúcsot döntöttek – írja a friss adatokat elemző Bank360.hu. A slágerbefektetés tavaly az állampapír mellett a befektetési alap és a banki kötvény volt.
Soha ennyi pénzzel még nem gazdagodott a magyar lakosság, mint tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett előzetes adataiból. Rekord összeget, 5553 milliárd forintot takarítottak meg tavaly a magyar háztartások, ehhez járult hozzá még további 5756 milliárd forintnyi szintén történelmi csúcsnak számító hozam, ennek köszönhetően a pénzügyi vagyon 96 433,5 milliárd forintos soha nem látott magasságba repült. Legalábbis azoké, akik tudtak megtakarítani a magas infláció közepette.
A jegybank nemrég közzétett vagyonfelmérése szerint ugyanis a pénzügyi vagyon nagyrészt a felső tíz százaléknál összpontosul, gyakorlatilag a kétharmadát a háztartások tizede birtokolja. A szegényebbek vagyona döntő részben ingatlanban van, ez a háztartások pénzügyi számláiban nem jelenik meg – hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
A készpénz már nem olyan vonzó
2023-ban a háztartások készpénzállománya csökkenni kezdett, összesen csaknem 100 milliárd forintnyi készpénz tűnt el a párnacihából. Ennek kétféle oka is lehetett, az egyik az, hogy a magas infláció láttán azok is befektették az eddig otthon tartott bankókat, akik korábban nem foglalkoztak ezzel. A másik – ennél szomorúbb – tényező az lehetett, hogy a megélhetési költségek emelkedése miatt hozzá kellett nyúlni ehhez a megtakarításhoz. Az év végén még így is nagyon sok, 6572 milliárd forintnyi készpénz volt a lakosságnál.
A bankbetétek mennyisége is csökkent hasonló okokból. A betétesek egy része vélhetően magasabb hozammal kecsegtető megtakarítás után nézett, másoknál viszont a boltokban tapasztalt egyre magasabb árak csapolták meg a tartalékokat. Folyószámla-betétekben az év végén 10 128 milliárd, egyéb, például lekötött betétben nem egészen 4 ezer milliárd forint maradt 2023 végére.
Az állampapír és a befektetési alap vitték a prímet
Úgynevezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (például kötvény, kincsárjegy, jelzáloglevél) ezzel szemben 2932 milliárd forintnyi friss pénz ment tavaly. Az állampapír volt a legnépszerűbb, hosszú futamidejű államkötvényekbe 2540 milliárd forintot tett be a lakosság. Azt is lehet tudni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiból, hogy a lakosság kedvence az inflációt követő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) volt, ebben a kötvénytípusban ma már 7 ezer milliárd forintnál is több pénz van. A szintén inflációt követő Babakötvény is sokak fantáziáját megmozgatta, a jelenleg legmagasabb kamatú lakossági papír értékesítésénél ezért nemrég szigorú korlátozást vezetett be az állam. Az év végére a háztartásoknál így is összesen 12 254 milliárd forintnyi magyar állampapír volt.
A banki kötvények szintén népszerű befektetések voltak, csaknem 450 milliárd forintért vásároltak ilyen papírokat a kisbefektetők, ezzel 626 milliárd forintra nőtt a náluk lévő állomány. A befektetési alapok még ennél is jóval több friss megtakarítást vonzottak 2023-ban, az sem vetette vissza a keresletet, hogy az év második felétől a hozamukat nem csak kamatadó, de 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terhelte. A magyar alapokban csaknem 2040, a külföldiekbe több mint 100 milliárd forint került, ennek és a hozamoknak köszönhetően a háztartások állománya lassan eléri a 9650 milliárd forintot.
Részvényekben is rekord összeget tartottak a háztartások tavaly év végén. A legtöbb pénz persze nem tőzsdei, hanem egyéb vállalkozásokban, illetve tőzsdén kívüli részvényekben volt (35 ezer milliárd forint), de tőzsdei részvényekben is felhalmoztak a kisbefektetők 2234 milliárdot.
A nyugdíjpénz is gyarapodik
Az öngondoskodás is újra népszerűvé vált. Tavaly a nyugdíjpénztárakba és az életbiztosításokba összesen 230 milliárd forintot fizettek be a megtakarítók, emellett a hozamok is szépen alakultak, így az év végén életbiztosításokban már több mint 2500, önkéntes nyugdíjpénztárakban pedig 2240 milliárd forint volt. A magánnyugdíjpénztárak egyéni számláin az összesített egyenleg elérte a 306,7 milliárd forintot, ami a kasszák vagyonának 2011-es államosítása óta történelmi rekordnak számít.
Az MNB nyilvántartja azt a tartozást is, amellyel az állam adós azoknak az egykori pénztártagoknak, akik beadták a tb-be a magánnyugdíjpénztári megtakarításukat. Ez a 2673 milliárd forint körüli tétel azonban teljesen virtuális összeg a háztartások vagyonában, hiszen nulla körül van az esélye annak, hogy bárki, aki visszalépett a tb-be, még egyszer valamikor hozzájuthasson pénztári megtakarításához. Az államhoz került értékpapírokat is évekkel ezelőtt értékesítették már.
Az adósság is halmozódik
Nemcsak a megtakarítások vannak a csúcson, de a háztartások adóssága is. Ráadásul azt lehet feltételezni, hogy a tartozásokat nem ugyanazok a háztartások halmozták fel, amelyek megtakarítottak, hanem a szegényebb rétegek. A kötelezettségek állománya több mint 514 milliárd forinttal emelkedett tavaly, és első ízben a történelme során átlépte a 15 ezer milliárd forintot. Ennek a legnagyobb részét a pénzügyi cégektől felvett hitelek tették ki, 12 568,5 milliárd forintot.
A magas kamatok ellenére nettó hitelfelvevő maradt a lakosság 2023-ban, vagyis több kölcsönt vett fel, mint amennyit visszafizetett. A lakáshiteleknél viszonylag kicsi volt a növekedés, nettó 155 milliárd forintnyit vettek fel tavaly, fogyasztási és egyéb hitelből csaknem 190 milliárdnyit. 2022-ben fordítva volt, lényegesen nagyobb ütemben nőtt a lakáshitelek mennyisége, mint a fogyasztási hiteleké. A magas kamatok a jelek szerint csak a lakáshitelek iránti keresletet fogták vissza, a fogyasztási hitelekét nem (ilyenek a legnagyobb tételt kitevő személyi kölcsönök is). A Bank360.hu szakértője szerint ez annak lehet a jele, hogy sokan finanszírozhatták a napi megélhetéseiket is bankhitelekből.
