Rovatunkban – akár a mindennapi közérzetünket, életünket befolyásoló – üzleti-, munkahelyi kihívások megoldásáról kérdezzük a vezető menedzsereket, akiktől rövid, néhány mondatos, őszinte választ remélünk, “távirati stílusban” a megoldásaikról és annak indíttatásairól.
Ezúttal Géher Zoltán, a három budapesti szállodát üzemeltető Zeina Hotels vezérigazgatója válaszol
– Miként reagáltak, milyen változásokat hajtottak végre a tavaszi COVID válság és a karantén idején?
o Három különböző korszakról beszélhetünk. A márciusi karanténról, a nyári ébredésről és a szeptemberben életbe lépett határzárról, a koronavírus járvány második hulláma kapcsán. Márciusban mindhárom szállodánkat ‘üzemszünetre’ állítottuk át (nem bezártuk, hanem nem fogadtunk vendégeket…). Ez az átállás nagyon hirtelen volt, egy hét alatt kellett átállni ügyeleti rendre, a home office munkára (ennek az IT feltételeit, a biztonságát kellett megteremteni), egy újfajta kommunikációs technikára a belső – vezetői és beosztotti szintű – kapcsolattartásban, és a vendégekkel folytatott kommunikációban. Biztosítani kellett szállodáink őrzését, karbantartását, fizikai állapotának fenntartását, a vendégek szobafoglalásainak a kezelését, az előlegek visszafizetését, a rendezvények dátumának eltolását vagy törlését stb…
o A dolgozókat kényszerszabadságra küldtük, majd áprilistól majdnem minden munkakörben áttértünk a kétórás munkarendre, erősen csökkentett bérek mellett. Amikor nyáron a helyzet javulni látszott, kinyitottuk a Prestige Hotelt, azokat a dolgozókat, akiket lehetett átirányítottuk ebbe a szállodába. Júliusban, augusztusban már nem is termeltünk veszteséget. Augusztusban kinyitottuk néhány rendezvény miatt a Continental Hotelt is, de a reményeink a szeptemberi határzár miatt hamar elszálltak, és november elején újra üzemszünetre tértünk át. A Boutique Hotel március óta nem fogad vendégeket. Mindkét szállodában csak ügyelet van, karbantartás, állagmegóvás folyik. Minden fix költséget jelentő szerződésünket vagy felmondtuk, vagy ha mindenképp szükség volt rá, akkor árkedvezményt harcoltunk ki. Az időt hasznosan is eltöltöttük, mert a Continental Hotel konyháját felújítottuk és részben az Araz éttermet is, többnyire saját munkaerővel.
– Mit tart a legnagyobb kihívásnak a karantén második hulláma kapcsán?
o A bizonytalanságot és az újrakezdés kihívásait. Az újrakezdés nem olyan lesz, mint amikor egy új szálloda a piacra lép egy pre-opening szakasz után, hanem egyszerre indul szinte minden hotel, vélhetően a kínálat meghaladja a keresletet, óriási szakember hiány lesz, egymástól lopkodjuk a dolgozókat, nem teljesen világos még, hogy milyen bérszint lesz, az egész HR-t, mint „tudományt” új alapokra kell helyezni. A jövedelmezőség, habár eddig is a legfontosabb volt egy vállalkozás életében, de most döntő jelentőségű lesz. Főleg kezdetben, csak olyan tevékenység fogadható el, ami jövedelmező. Az utóbbi években tapasztalt nagyvonalúság, hosszútávú szemléletmód héttérbe fog szorulni. A döntésekben a jövedelmezőség kap döntő szerepet.
– Mennyire alkalmazzák és mennyire tartják hosszútávon is fenntarthatónak a Home Office és a távmunka megoldást.
o A szállodaipar nehezen képzelhető el személyes jelenlét nélkül. Csak olyan munkakörökben folytatható a home office, amelyek nem igényelnek vendégkapcsolatot, kiszolgáló jellegűek (pénzügy, illetve sales & marketing, valamint HR bizonyos munkafázisai, munkafolyamatai). A szállodai recepcioner, felszolgáló, szakács, szobalény esetében a home office értelmezhetetlen.
Érsek M. Z.
