Erős a bérleti kereslet, ezért történelmi minimumra süllyedt a kihasználatlansági ráta a Budapest iroda- és ipari-logisztikai piacán. Az év első felében a befektetési piac forgalma emelkedett, a piac aktivitását azonban a minőségi ingatlanok hiánya korlátozza – összegezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hétfőn közzétett kereskedelmiingatlan-piaci jelentésében.
Június végén a budapesti modern irodák átlagos kihasználatlansági rátája 6,3 százalékra csökkent az erős bérleti kereslet mellett az új átadások alacsony volumene miatt is.
A következő 2-3 évben jelentős, a fennálló irodaállomány 16 százalékát kitevő növekedés várható, amelynek hatására az irodapiac kihasználatlansági rátájának enyhe emelkedése, de továbbra is egészséges szintje prognosztizálható – áll az MNB honlapján megjelent kiadványban.
Budapesten és az agglomerációban található ipari-logisztikai ingatlanok szabad területének aránya szintén a valaha mért legalacsonyabb szinten, 2,1 százalékon állt június végén. A második fél évre várt átadások 42 százalékára volt előbérlet, ami az elmúlt évekhez képest nagyobb mozgásteret kínálhat az átköltöző és újonnan piacra lépő bérlőknek.
A kiskereskedelmi ingatlanok terén az idén új átadásokat terveznek a fejlesztők, főleg vidéki helyszíneken, Budapest egyetlen épülő új plázája pedig 2020-ra készülhet el. Az új kínálat hiánya és a növekvő kereslet a bérleti díjak folyamatos emelkedésével járt az elmúlt években, de ez a jelek szerint a bevásárlóutcákban már megáll. A fővárosi elsődleges bevásárlóközpontok teljes telítettséggel üzemelnek.
Budapest szállodáinak átlagos szobafoglaltsági adatát az első félévi eredmények alapján csak a prágai szállodák múlták felül a régiós fővárosok között. Az első fél évben a budapesti szállodapiacon az új átadások meghaladták a teljes tavalyi év átadásait. A tervek szerint a következő két évben több mint 5000 új szállodai szoba készül el a fővárosban.
Június végéig a kereskedelmi ingatlanok piacának befektetési forgalma 600 millió euró volt, amelyen belül mintegy 60 százalék továbbra is az irodaház-tranzakciókhoz köthető. A tranzakciók összege alapján az első fél év befektetéseinek 63 százaléka magyar szereplőkhöz kapcsolódott.
Magyarországhoz hasonlóan a többi közép-kelet-európai ország kereskedelmiingatlan-piacát is élénk fejlesztési aktivitás, erős bérleti kereslet és többségében csökkenő kihasználatlanság jellemzi. A prime irodapiaci hozamok tekintetében Prágához és Varsóhoz képest Budapest 75-125 bázispont prémiumot kínált június végén.
A hitelintézetek kereskedelmiingatlan-hitelállománya kissé emelkedett az első fél évben, az új folyósítások azonban elmaradtak az előző év azonos időszakában tapasztalt aktivitástól. A hitelállomány valamivel több mint 80 százaléka deviza alapú, de ez érdemben elmarad a 2008-as értéktől. Az ezzel összefüggő rendszerkockázatok kialakulásának megelőzése érdekében az MNB módosította a rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazásának feltételeit. A válsághoz képest a kereskedelmiingatlan-hitelek piacán csökkent a koncentráció és a bankok szavatolótőke arányában mért kitettsége is alacsonyabb.
A hitelezési felmérésre adott válaszok alapján egyre több bank tart egy esetleges ingatlanár-buborék kialakulásától, ami kihat a hitelfeltételek szigorítására.
Ennek eredményeként a bankok a hitelfeltételek korábbi években megfigyelt fokozatos enyhítését követően már szigorítást jeleztek, míg a hitelkeresletben visszafogottabb élénkülést tapasztalnak – közölte az MNB.
