Mivel újabb gazdasági válság közeleg, válságálló gazdaságot kell építeni, ennek részeként fontos, hogy a kormány kézben tartsa a költségvetést és az államadósságot – fogalmazott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfón, hozzátéve: a kabinet ragaszkodik ahhoz, hogy idén 4,9, jövőre pedig 3,5 százalék legyen a GDP-arányos hiány, ezért nyolc területen vezet be extraprofitadót.
Nagy Márton közölte: a növekvő bevételeket főként extraprofit-különadókból fogják finanszírozni, de emellett a kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre, hogy elérjék a kitűzött hiányt. A kiadáscsökkentést úgy akarják elérni, hogy egyrészt csökkentik a minisztériumok költségvetését, másrészt pedig az állami beruházásokat át kell ütemezni, és egyre nagyobb mértékben a piaci beruházásokat kell ösztönözni – magyarázta.
A miniszter úgy vélte, a kiadási oldal csökkentése 60, a bevételek növekedése pedig 40 százalékban járul hozzá ahhoz, hogy elérjék a kitűzött hiánycélokat.
Kifejtette: nyolc területen vezetik be az extraprofit-különadót, az intézkedéstől összességében több mint 800 milliárd forint bevételt várnak. A bankszektorban az extraprofit-különadó mellett a tranzakciós illeték kibővítésével is többletre tesznek szert, a kettő összesen 300 milliárd forintot jelent, ebből 50 milliárdot tesz ki a tranzakciós illeték – magyarázta.
Közölte: a biztosítóktól 50 milliárd forintot vonnának el, az energiaszektorban – itt főként a Mol érintett – 300 milliárd forintot. A kiskereskedelmi szektortól 60 milliárd, a telekommunikációs szektortól 40 milliárd, a légitársaságoktól 30 milliárd, a gyógyszerforgalmazóktól – ide nem értve a kis gyógyszertárakat – 20 milliárd forintot szednének be – sorolta. Hozzátette: 2023-tól újra bevezetik a reklámadót, ettől 15 milliárd forint bevételt remélnek.
A tárcavezető az intézkedést indokolva elmondta: az extraprofitra a bankok a növekvő infláció és a növekvő kamatok miatt tettek szert, a biztosítóknál azért van extraprofit, mert emelkedik az öngondoskodás igénye, és nő az infláció. Az energiaszektorban azért van extraprofit, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot – fűzte hozzá.
Úgy látja, a kiskereskedelmi szektorban azért van extraprofit, mert az éves forgalom bővült, a telekommunikációs szektorban pedig azért, mert a járvány alatt többen maradtak otthon, többen interneteztek, telefonáltak. A légitársaságokat azért vették számításba, mert újra nő az utasforgalom, főleg az elhalasztott utazások miatt, a gyógyszerforgalmazókat pedig azért, mert emelkedett a gyógyszer-értékesítés, már a járvány miatt is – mutatott rá.
Nagy Márton hangsúlyozta: nem veszik el a profitot, az extraprofitot vonják el, ezért nem gondolják, hogy az elvonás megjelenne a fogyasztóknál.
A miniszter elmondta: a két alapba idén összesen 900 milliárd forint kerül, ebből a rezsivédelem célját 700, a honvédelemét 200 milliárd forint szolgálja. Jövőre természetesen mindkét alap növekedhet – fogalmazott, megjegyezve, “a nagyobb összegekre lövünk”, márpedig az érintett a nyolc szektorban termelődött a legtöbb extraprofit.
Nagy Márton elmondta azt is, hogy az extraprofitadón felül a két alapba összesen mintegy százmilliárd forintot kisebb adótételek “finomhangolásával” szed be a kormányzat. A többi közt emelkedni fog az alkohol jövedéki adója, de változni fog a népegészségügyi adó vagy a cégautók adózása is.
A tárcavezető hangsúlyozta: az egyes cégek Magyarországon maradását nem befolyásolja az extraprofit elvétele, hozzátéve, 12 év alatt a bankrendszerben sikerült 50 százalék fölé emelni a magyar tulajdon arányát, a biztosítási szektorban azonban ez még mindig 20 százalék alatti. Ugyanezt gondolom a kiskereskedelmi szektor élelmiszer ágazatánál – tette hozzá Nagy Márton.
Annak kapcsán, hogy 861 milliárd forintnyi beruházást halaszt el jövőre a kormány, Nagy Márton megjegyezte: a magyarországi beruházási ráta 27 százalékos, amiből 5-6 százalékot tesz ki az állami – ami Európában a legnagyobb -, a többi piaci beruházás. Utóbbit továbbra is ösztönzik, így az állami csökkenésének nem lesz olyan nagy hatása.
