Megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete, amely különválasztja a szakképzést a közneveléstől, önálló törvény szabályozza a felsőfokú oktatást is.
Erről Pölöskei Gáborné az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára beszélt egy háttér beszélgetésen. Mint fogalmazott, a középfokú szakképzés az iskolarendszerben belül két nagy egységre tagozódik, a szakoktatásra és a munkaerőpiaci szakmai képzésre. Az iskolai szakoktatás keretében 25 ágazatban tanítanak alapozó ismeretet, amire építeni lehet majd 174 alapszakma képzését – mondta a helyettes államtitkár.
Pölöskei Gáborné hangsúlyozta, hogy 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be az új szakképzési rendszert, azaz az eddigi indított képzések kifutnak.
Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltja fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. A Szakmajegyzékben feltüntetik az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét. A Szakmajegyzék illeszkedik az európai uniós normákhoz.
A végrehajtási rendeletben meghatározták, hogy március végéig megjelenik a szakképzés tartalmi követelménye, a projektvizsgán számon kérhető tudás, majd ezt követően kezdődik majd a tanárok felkészítése az új szakképzési rendszerre – mondta a helyettes államtitkár.
Az új szakképzési rendszerben új szemléletű oktatást vezetnek be. A szakiskolákban az első évben ágazati alapozó ismeretet tanulnak a diákok, majd erre építve következik a kétéves szakmai képzés. Szeptemberben minden ágazatban elindul a technikusi képzés is, itt két évig ágazati alapozó ismereteket, három évig pedig szakmai tananyagot oktatnak. A két oktatási forma között előre meghatározott feltételek szerint biztosítják az átjárhatóságot, a technikus vizsga emelt szintű érettséginek számít – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Pölöskei Gáborné felhívta a figyelmet arra, hogy az új szakképzési törvény bevezette a szakképző intézménnyel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló, óraadóként közreműködő oktató fogalmát, így az érintettek választhatnak, hogy továbbra is közalkalmazott pedagógusként, vagy oktatóként szeretnének dolgozni. Az oktatói oktatói rendszerben 35 milliárd forint keret áll rendelkezésre az bértömeg és az óradíjak emelésére.
A szakképző intézmények oktatóira vonatkozó új szabályozás szerint a munkabért nem lehet alacsonyabban megállapítani a 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetmény számtani közepénél, az oktatói rendszer rugalmasságot biztosít a munkáltató és a munkavállaló megállapodására, oktatói minősítési rendszert vezetőnek be, és az ITM támogatja a közösségi közlekedésüket – részletezte a helyettes államtitkár.
Kiemelte, hogy
szeptembertől általános szakképzési ösztöndíjat vezetnek be a szakképző iskolákban tanulóknak, amelynek mértéke a tanulmányi eredménytől is függ.
Pölöskei Gáborné a felnőtt szakképzéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy rövidített képzési időt vezetnek be az iskolák, például beszámítják a már megszerzett tudást, erősítik az új oktatási formákat, például e-learning lehetőségét. A munkaerőpiaci felnőttképzésben elválik az oktatás és a vizsgáztatás.
Példaként említette, hogy a munkaerőpiaci képzésen tanúsítványt állítanak ki, szakképesítést igazoló bizonyítványhoz akkreditált vizsgaközpontban kell vizsgázni.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a szakképzéssel összefüggő információkat folyamatosan közzéteszik az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján, ahol mindenki tájékozódhat a lehetőségekről.
Pölöskei Gáborné hangsúlyozta, kiemelt figyelmet fordítanak a kompetencia mérésre az általános iskolákban, hogy orientálni lehessen a pályaválasztást.