A kormány három szakaszból álló gazdaságvédelmi akciótervének második szakaszát elemezve Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kijelentette, a terv fókuszában a gazdasági károk minimalizálása, a munkahelyek megőrzése áll, hogy a járvány után minél gyorsabban bekövetkezhessen a gazdaság újraindítása. (A vonatkozó Magyar Közlöny a cikk alatt elérhető)
A miniszter az Info Rádió, Aréna című műsorában a gazdaságvédelmi akciótervre fordított összeg nagyságát illetően kifejtette: az a pénzmennyiség, ami megjelenik a magyar gazdaságban különböző típusú forrásokon keresztül, a program keretében 9 ezer 200 milliárd forintot jelent, ami a GDP 18-20%-a, csak egy kicsivel kevesebb, mint a Magyarországon működő járműipari vállalatok összes éves kibocsátása. Hozzátette: az összeg változhat, növekedhet is, ha ezt a vírushelyzet felgyorsulása, vagy elhúzódása igényli.
Palkovics László kifejtette: a forrást több helyről biztosítják. Részben a költségvetési források átrendezésén, a kohéziós forrásaink átirányításán, illetve a különböző banki és magán befektetőkön keresztül jelenik meg a gazdaságban.
Források, azonnal induló programok
A kérdésre, hogy az Európai Uniótól számíthat-e segítségre Magyarország így nyilatkozott: jelenleg nem nagyon tudjuk ezt. A sajtóban megjelent, hogy átrendezhetünk különböző forrásokat. “Ezek azonban nem új források, ezek ma is itt vannak a magyar gazdaságban.”
A kormány gazdaságvédelmi akciótervének második szakaszának a munkahelyekről szólva elmondta: Ide tartoznak azok az intézkedések, amelyek azonnal elindulnak. “Öt gazdaságvédelmi területet jelöltünk meg. Az első a munkahelymegőrzés, a második a munkahelyek teremtése, a harmadik a kiemelt ágazatokat támogató programok. A negyedik a vállalkozások finanszírozási helyzetének az erősítése. Az ötödik pedig a családok segítése, védelme.”
Rövidített munkaidő, a kurzarbeit – magyar felfogásban
A munkahelymegőrzés kapcsán kiemelte: ezen a területen kell a leggyorsabban beavatkozni. A kormány – támogatást is nyújtva -, el szeretné kerülni azt, hogy az emberek azért veszítsék el munkájukat, mert a cégek, a rendelésállomány hiányában, nem tudják finanszírozni a munkabérüket. A kormány ezt a foglalkoztatás költségéhez való hozzájárulással akarja megoldani. A német gazdaságban kurzarbeitnek, nevezett gyakorlat rövidített munkaidőt jelent. Elmondta: ha egy cég, a rendelésállományának csökkenése miatt, mondjuk, csak három napig tudná finanszírozni dolgozóinak tevékenységét, és két napig nem, akkor amellett, hogy átrendezi a kapacitásait, az is lehet, hogy az elbocsátások mellett dönt. A kormány viszont a kieső munkaidőre – ami legalább 15, maximum 50% lehet – a munkabér és a költségeinek 70%-át három hónapig állja.
„Itt azért persze van egy különbség a német rendszer és a magyar javaslat között, Németországban ez idő alatt a dolgozók egyáltalán nem dolgoznak. Mi azt szeretnénk, hogy lehetőség szerint ez alatt az időszak alatt a dolgozók olyan tevékenységet végezzenek, ami vagy az ő számukra, vagy a vállalat számára fontos. Mire gondolok? Ha egy vállalatnál a dolgozók például a heti 5 napból 3 napot dolgoznának, 2 napot pedig otthon kéne ülniük, ezt ne tegyék, a példa szerint két napban, akár vállalati képzésen is vegyenek részt. Vagy olyan feladatokat végezzenek el, amire egyébként nem volt idő, vagy amire eddig igénybe vettek külső támogatást, tehát ezek mind oda tartoznak, hogy lehetőség szerint még ezt a két napot sem tétlenül töltsék, amit az állam fizet. A cél az, hogy a vállalatnál hasznos tevékenységet végezzenek. Ennek az a jelentősége, hogy amikor majd újra megjelenik a rendelésállomány, újra elindul a gazdaság, akkor ne legyen lyuk, hanem ugyanúgy tudják folytatni, mint amikor egyébként ‘ez a dolog megkezdődött’. Tehát itt gyakorlatilag a leépítés, a dolgozó – csúnya szóval élve – kirúgása áll szemben azzal, hogy az állami támogatással továbbélhessen a közös érdek. Érzékeltette a miniszter.
Kérni kell a támogatást
Megemlítette a miniszter: a kieső munkaidőt, a rendelésállomány csökkenését – a visszaélések elkerülése érdekében -, az illetékes járási, munkaügyi osztályokhoz benyújtva kell igazolni és egyedileg születik meg a “magyar kurzarbeit“-ről a döntés. A cél az, hogy a miközben a kieső munkaidőre vonatkozó költéségének 70%-át odaadja az állam a teljes költséget meg szeretnék osztani a munkaadóval. A lényeg, hogy a munkavállalót nem éri hátrány, miközben a munkaadónak azért lehet hasznos ez a megoldás, mert annál rosszabb helyzet nincs, amikor a vállalatnál tapasztalatot szerzett jól dolgozó munkatárstól meg kell válni. Mert ha később ugyanazt a szakembert, vagy újat alkalmazni kell, annak a költsége sokkal nagyobb lesz, mint a most bevállalt 30%.
Ez a lehetőség május 1-től, három hónapig él, bízva abban, hogy a gazdasági helyzet addigra rendeződik. A támogatásnak feltételei is lesznek: például amennyi ideig a támogatás tart, a munkáltatónak utána ugyanannyi ideig meg kell tartania az érintett munkavállalókat, amit ellenőrizni is fognak.
A program másik eleme kapcsán a miniszter kiemelte: Magyarország az elmúlt 10 évben a világ high-tech országai közé lépett, amit a pár hónapja megjelent IMF elemzése is igazol, és amely kimutatta, hazánkban pont olyan magas a high-tech részarány a termékekből és a termelésben, mint Németországban: 70%, ami a legmagasabb egyébként. Itt a kormány azt is célul tűzte ki, hogy ebben az időszakban a magasan képzett, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó munkavállalóktól se váljanak meg a cégek. Ezért három hónapig azoknak a munkavállalóknak, akik a K+F, kutatás-fejlesztés, innováció területén dolgoznak, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, 40 százalékos bértámogatást ad. Hozzátette: ezen a területen nem értelmezhető a rövidített munkaidő, mert mondjuk egy fejlesztőmérnök az akkor is dolgozik, ha a cégnek nincs rendelésállománya. Ez a támogatás is május elsejétől, három hónapig él és a cégek kezdeményezése alapján.
Csökkenő adó és adminisztráció
Palkovics László az adó- és adminisztrációs könnyítések tekintetében először a szociális hozzájárulási adó 2020 július 1-jétől történő 2 százalékpontos csökkentését említette, amivel számításaik szerint a kormány 110 milliárd forintot hagy a vállalatoknál. Emellett a kormány gyorsabban téríti meg az adó-visszaigényléseket, elhalasztja az éves beszámolókat, az adóbevallások határidejét, hogy mindenki a vállalkozásának működőképességére tudjon koncentrálni.
A vállalati beszámolók határideje szeptember 30-ra került át. Az áfa-visszaigénylés, ami a normál adózóknál 75 nap, most 30 napra csökken. A megbízható adózóknak 30 napról 20 napra. Ha valaki eddig megbízható adózó volt, de a válsághelyzetben nem tud eleget tenni a kötelezettségeinek, emiatt nem kerül át a kockázatos adózó kategóriába.
Lesz a munkavállalókat érintő adminisztrációs egyszerűsítés is. Ilyen például, hogy a betegszabadságról szóló dokumentumokat, elektronikus formában is be lehet nyújtani, sehova nem kell a táppénz papírral menni. Ha pedig a munkavállaló bármilyen okból fizetés nélküli szabadságra ment, ne szűnjön meg a biztosítási jogviszonya: elég, ha a munkaadója a minimálisan szükséges összeget befizeti.
Honlapon a könnyítések
Palkovics László a könnyítésekkel kapcsolatos kommunikáció kapcsán kiemelte a VALI.hu összefoglaló információs weboldalt, ahol a kormány intézkedéseit rendszerezve, összefoglalva mindent megtalálhatnak az érintettek. Itt jelenik meg azoknak a minősített oktatási intézményeknek, képzéseknek az adatai is, amelyeket a munkavállalók rendkívül kedvezményesen vehetnek igénybe.
Az akcióterv munkahelyek létrehozásához kapcsolódó intézkedéseket részletesen ismertetve a miniszer kifejtette: a kormány azoknak, akik kikerültek a munkahelyükről, fizetés nélküli szabadságon vannak, vagy akiknek a munkahelye ezt igényli, olyan képesítések megszerzését kívánják támogatni, ami távoktatás formájában megszerezhető.
„Itt látszik ennek a vírusnak a gonoszsága, hogy egy normál krízisnél nem okoz gondot az, hogy elküldjük egy tanfolyamra a munkavállalónkat. Most nem tudjuk elküldeni, mert a vírus ezt nem engedi. Tehát ezért itt olyan képzésekről lehet beszélni, ami képzés teljes mértékben távoktatás formájában, tehát interneten keresztül tud megvalósulni. Megnéztük azt, hogy melyek azok a képzések, ahol egyébként is voltak problémáink pár hónappal ezelőtt a munkaerőpiacon. És azt mondtuk, hogy például az informatikai képzések, azok ebbe a kategóriába tartoznak.”- fejtette ki.
A program keretében május 1-től, minden informatikai képzésnek, ami félév egy év alatt megszerezhető tudást biztosít az állam kifizeti a tandíj 95%-át. Emellett, mivel a munkavállalók, akik ezt igénylik, felnőttképzésben résztvevőnek minősülnek, az egyetemistákhoz hasonlóan igényelhetik a Diákhitel I., szabadon felhasználható, kamatmentes kölcsönt, amit akkor kell majd törleszteniük, ha megint alkalmazásba kerülnek.
A gazdaságvédelmi akciótervről kihirdetett hivatalos Magyar Közlöny szöveg itt olvasható
