A szórványközösségek a magyarság végvárai: kulcsszerepük van az összmagyarság megmaradásában – közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára november 15-én, a magyar szórvány napján.
Potápi Árpád János felidézte: az Országgyűlés 2015. november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította.
Az államtitkár hangsúlyozta: ha a szórványmagyarság meggyengül vagy elvész, utána a tömbmagyarság következik, ezért is fordít a magyar kormány kiemelt figyelmet a szórványmagyar közösségek megerősítésére, támogatására.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár rámutatott arra, hogy a szórványközösségek a Kárpát-medencében a Magyarországon kívüli magyarság csaknem felét teszik ki; a 20. században drasztikusan megfogyatkoztak, de az elmúlt bő egy évtized igazolta azt, hogy nincs visszafordíthatatlan folyamat.
Potápi Árpád János kiemelte: a nemzetpolitikai államtitkárság számos szórványban működő intézmény, szervezet, szórványkollégium kiszámítható támogatását biztosítja. Példaként említette a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványt, a szamosújvári TÉKA alapítványt, az “after-school” programot működtető Iskola Alapítványt, a felvidéki Rovás Polgári Társulást, a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttest, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Szórványprogramját, valamint a kárpátaljai szórványban működő iskolákat, óvodákat, intézményeket.
Jelezte: a Nemzeti Újrakezdés Program keretében támogatják a szórványban működő intézmények és szervezetek működését, fejlesztését, valamint programjait, emellett kifejezetten a szórványközösségek támogatására jött létre 2015-ben a Petőfi Sándor-program: ösztöndíjasokat küldenek a szórványban működő magyar szervezetekhez. Hozzátette: 2015 óta már több mint 300 fiatal segítette a Kárpát-medencei szórványban működő magyar közösségeket.
