Gazdaság

Növekvő forgalomban emelkedett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten, a BUX 40 431,97 ponton zárt pénteken, 828,61 ponttal, 2,09 százalékkal magasabban, mint egy...

Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Nagy-Britannia hosszú távú, "Aa3" szintű államadós-osztályzatának kilátását a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő ezzel egy...

November 15-től kamatstopot vezetnek be a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) hiteleire - jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szombaton. A tárcavezető a kormányinfón közölte:...

Gyármentő programot indít a kormány, amelynek keretében első körben 150 milliárd forint összértékű támogatást nyújtanak a nagyvállalatok energiahatékonyságát növelő beruházásokhoz - jelentette be szombaton...

Szeptemberben 181 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere az egy évvel korábbi 391,3 milliárd forint deficittel szemben. A bevételek 22,0 százalékkal meghaladták, a kiadások 12,0 százalékkal elmaradtak a tavaly szeptemberitől - közölte a Pénzügyminisztérium.

A harmadik negyedévben a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1579 forint volt, ami 11 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 1429 forinthoz képest. Ugyanakkor hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy a béremelések mértéke elmaradjon az infláció mögött - közölte a Trenkwalder.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt kéri a kormánytól, hogy fontolja meg a lakossági hitelezéshez hasonlóan a kamatplafon azonnali bevezetését - 5-10 százalékos sávban -, valamint a meglévő vállalkozói hiteleknél biztosítsa a moratórium lehetőségét.

Augusztusban a 1,639 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, mindössze 19 millió euróval több az előző havinál, amely viszont több mint duplája lett a júniusi 806 millió eurónak - derül ki Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adataiból.

Stratégiai megállapodást kötött a magyar kormány az Alstom csoporttal. A lépés megerősíti és magasabb szintre emeli az Alstom és a magyar kormány közötti kapcsolatokat, valamint új együttműködési lehetőségeket nyit meg a két fél között, megerősítve az Alstom elkötelezettségét Magyarország gazdaságának és nemzetközi versenyképességének további fejlesztése mellett.

A kormány célja jelenleg az, hogy a gazdaságot felzárkózási pályán tartsa, a foglalkoztatás szinten maradjon és továbbra is legyenek beruházások; így készül fel az ország a háború utáni helyzetre - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) konferenciáján.

A vidék felemelkedését úgy kell szolgálni a jövőben, hogy a pénzügyi források kihelyezésénél előnyben kell részesíteni a Budapesten és a vonzáskörzetén kívüli régiókat - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2022 elnevezésű rendezvényén.

A világgazdasági feltételek romlása ellenére továbbra is 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2022-re Magyarországon a Kopint-Tárki, jövőre azonban a korábban prognosztizált 3 százalékkal szemben mindössze 0,5 százalékos lehet a bővülés - áll a kutatóintézet őszi konjunktúrajelentésében.

A magyar háztartások bruttó pénzeszközállománya tavaly 11,9 százalékkal 14,8 milliárd euróval (6360 milliárd forint) emelkedett, de ezzel párhuzamosan felgyorsult az adósságállomány növekedési üteme is, amely a 2008-as gazdasági válság óta nem látott ütemben bővült - derül ki az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentéséből.

Az idén az építőipar növekedése 4,5 százalék körül alakulhat, a bő esztendők után azonban 2023-ban és 2024-ben szűk esztendő várható - mondta a gazdaságfejlesztési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által szervezett konferencián, hozzátéve: a kormány a következő évben azon dolgozik, hogy az ország elkerülje a recessziót, ez azonban attól függ, hogy Németország recesszióba esik-e.

Magyarország gazdasága lehet a második leggyorsabban növekvő az idén Horvátország után az IMF által vizsgált feltörekvő és fejlődő európai térségben - a Nemzetközi Valutaalap Világgazdasági kilátások című jelentése szerint.

A szeptember havi infláció több mint felét az élelmiszerek, valamint a szabályozott árú termékek és szolgáltatások drágulása magyarázza. A feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció havi emelkedése mérséklődött az augusztusi átárazást követően, vagyis ennél a termékcsoportnál az inflációs folyamatok mérséklődése tapasztalható - hívta fel a figyelmet a legfrissebb adatokhoz fűzött elemzésében a Magyar Nemzeti Bank.

Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 4,1 százalékkal nőttek - jelentette a KSH.

Veszélyben a közös német-magyar gazdasági sikertörténet - jelentette ki a német gazdaság kelet-európai piacokon tevékenykedő szereplőit összefogó érdekképviselet (Ost-Auschuss der Deutschen Wirtschaft) vezetője Berlinben egy német-magyar gazdasági fórumon, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök látogatása alkalmából rendeztek.

Augusztusban az export euróban számított értéke 37,1, az importé 40,6 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban, a külkereskedelmi egyenleg 582 millió euróval romlott és 1,3 milliárd euró (több mint 500 milliárd forint) deficittel zárt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Szeptemberben az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 181,0 milliárd forint többletet ért el, szemben az előző évi 391,3 milliárd forintos deficittel. A múlt havi az elmúlt 20 évben a harmadik legnagyobb szeptember havi többlet. Ezzel az első kilenc hónapban az államháztartás központi alrendszere 2691,7 milliárd forintos hiánnyal zárt - jelentette gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).