A járványügyi korlátozások enyhülése ellenére kevés az üzleti utazás. A hotelek tartósan 30-40 százalékos csökkenéssel számolnak és üzleti modelljük átalakításán dolgoznak.
„Az üzleti utazások tartós és gyökeres átalakulása zajlik”
Az üzleti utazások visszaesése a pandémia 2020 tavaszi kezdetén példátlan gyorsaságú és mértékű volt. A szállodaláncok és a légitársaságok kihasználtsági adatai azt mutatják, hogy az utazási korlátozások részbeni feloldása ellenére a lukratív közönség a megszokottnál továbbra is kisebb forgalmat generál.
Németországban, Európa legnagyobb gazdaságú országában a cégek tartósan 30 százalékkal kevesebb üzleti utazással számolnak – derül ki a Német Vállalatok Utazási Érdekképviselete (VDR) felméréséből. Az 1974-ben alapított VDR-hez hasonló szervezet nem létezik Magyarországon. Az 560 nagyvállalatot és számos idegenforgalmi szolgáltatókat tömörítő szervezet elsősorban az üzleti utazások akadálymentessége érdekében lép fel.
A Lufthansánál optimistábbak, mint a VDR-nél, de Európa legnagyobb légitársaságánál is tartósan 20 százalékos csökkenéssel számolnak.
„Az üzleti utazások tartós és gyökeres átalakulása zajlik” – írja le a helyzetet a VDR alelnöke, Inge Pirner a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ). A véleményét a felmérésükre alapozza, amelybe az 500 főnél többet foglalkoztató német vállalatok 80 százalékát bevonták. A legnagyobb cégek menedzsereinek 55 százaléka “számottevően kevesebb” üzleti úttal számol. A kkv-szektorban még nagyobb, 72 százalék a kevesebb utazást tervező cégek aránya.
Beszakadt a piac
A világjárvány előtt dinamikusan nőtt az üzleti utak szegmense. 2016-ban 183 millió bel- és külföldi üzleti utat számolt a VDR statisztikája a német vállalatoknál. A 2019-es rekordévben már 195,4 milliót 45,2 milliárd euró értékben. 2020-ban 83 százalékkal kevesebb, 32,7 millió üzleti út volt. A szállodaláncoknál, a légitársaságoknál és az autókölcsönzőknél a foglalások számának csökkenésénél is nagyobb volt a bevételkiesés, mert az üzleti utazók hagyományosan kevéssel az utazás előtt foglalnak, nem flexibilisek és kevéssé árérzékenyek, ezért nekik számottevően drágábban lehet eladni a szolgáltatásokat, mint a turistáknak. A pandémia által dominált 2020-ban 32,7 milliárd eurót költöttek a cégek utazásra. 2021 szeptemberéig a gazdaság újraindulása ellenére még ennél is kevesebbet, 10,1 milliárdot. „A forgalom 9 hónap alatt a pandémia előtti év negyedét sem érte el és a tavalyitól is elmarad, ami mutatja, hogy a visszaesés tartós lesz” – értelmezte a számokat az FAZ-ben Pirner.
Három okot lát amögött, hogy a 2021-es forgalom a tavalyitól is elmarad. Egyrészt, 2020 első három hónapjában, néhány ázsiai országot leszámítva még dübörgött az üzleti turizmus. Másrészt, 2021 első öt hónapjában alig lehetett utazni. Harmadrészt, az USA-ba a közelmúltig nem lehetett belépni és sok ázsiai országba, például Japánba és Kínába gyakorlatilag továbbra se lehet. A tengerentúli utak vonatkozásában Pirner a washingtoni nyitás ellenére sem optimista: „A légitársaságok számára különösen fontos amerikai utak jó darabig meg se fogják közelíteni a pandémia előtti szintet. Most az elmaradt és égetően fontos üzleti, valamint magánjellegű utak miatt pörögtek fel a foglalások, de az eufória elmúltával jóval a krízis előtti szint alá fog apadni az utazási kedv.”
A Német Szállodák és Éttermek Szövetségének (Dehoga) felmérése szerint az idegenforgalmi cégek harmada az üzleti utak tartós visszaesése esetén nem látja biztosítva a vállalkozása jövőjét. Félelmüket igazolja, hogy a német utazási szektor az idegenforgalom újraindulása és a belföldi turizmus felpörgése ellenére 2021 legerősebb hónapjában, augusztusában is 5,7 százalékkal kevesebb bevételt könyvelt el, mint 2019 azonos időszakában. „Az elsősorban a turistákból élő vállalkozók több német vendégről, és bevételnövekedésről számolnak be. Ők elégedettek. Viszont az üzleti utazókra specializálódottka foglaltsági számai továbbra is elkeserítőek” – foglalja össze a helyzetet a Dehoga elnöke, Guido Zöllick.
„Nem hiszem, hogy a konferenciaközpontok tartósan kihasználatlanok fognak maradni”
– mondja Christoph Carnier, a VDR elnöke az FAZ-nek. Optimizmusát arra alapozza, hogy a megváltozott elvárásokhoz gyorsan alkalmazkodó hotelek már most is jól mennek. „A COVID előtti konferenciaturizmusnak nem csak szép oldalai voltak. Az amúgy is zsúfoltan beszékezett termeket sokszor az utolsó helyig megtöltötték, a szállodák éttermeiben és más közösségi tereiben pedig lépni se lehetett a sok vendégtől”.
Nagy jövőt lát a tágasabb berendezett, a korábbinál sokkal jobb digitális infrastruktúrával felszerelt termekkel rendelkező hotel- és konferenciaközpontok előtt, különösen, ha innovatív megoldásokat is kínálnak. Ezek közé tartozik, hogy a résztvevők saját országaikban, városaikban gyűlnek össze egy konferenciaközpontban és a különböző helyszíneket digitális összekapcsolásával jön létre a nemzetközi tanácskozás. „Nem vész el a korábban megszokott atmoszféra, mégsem kell messzire utazni” – összegzi az előnyöket Carnier.
„Kevesebb utazás, hosszabb tartózkodás”
– írja le a jövő üzleti útjait a VDR elnöke. A menedzserek igyekezni fognak minél több megbeszélést és helyszínt egy utazásba integrálni, még ha emiatt “üres napjaik” is lesznek. Ami korábban elképzelhetetlen volt, az a home office általánossá válása óta már nem tabu, hisz dolgozni a hotelből is lehet. A változó szokásokhoz igazodva egyre több üzleti utazóra specializálódott szállodában hoznak létre co-working-tereket, tehát közösségi irodákat, amelyben többen egymástól függetlenül dolgoznak és a közös infrastruktúrát használhatják.
A szállodák helyzetét nehezíti, hogy a számottevő bevételkies közepette kell invesztálniuk digitalizációba és a komfort növelésébe.
„Aki hosszabb ideig marad, első osztályú irodai infrastruktúrát és a nyugodt munkavégzést biztosító, egyéni igényekhez igazodó szobát vár el” – mondja Daniela Schade, a világszerte 150 hotelt üzemeltető Steigenberger konszern kommunikációs igazgatója az FAZ-nek. Példaként az okostelefonnal szabályozható világítást és fűtést, valamint az app-et hozza fel, amivel egyszerűen és gyorsan kapcsolatba lehet lépni a recepcióval, valamint be- és ki is lehet jelentkezni. „Növeli a vendégek biztonságérzetét, ha nem kell a recepcióinál sorban állniuk.” Schade hozzáteszi, hogy a technikai feltételek nem újak, de a legtöbb országban, így a közelmúltig Németországban sem tették lehetővé a jogszabályok az online check-in-t.
A hosszabb, de ritkább utazások kímélik a vállalatok költségvetését és kevesebb fárasztók a menedzsereknek. „Aki nem küzd jetlaggel a gyakori tengerentúli utak miatt, vagy egyszerűen kimerültséggel a sok utazás okozta stressz következtében, hatékonyabban dolgozik” – sorolja Carnier az átalakuló üzleti utazások hozadékát.
Járványügyi, klímavédelem és takarékosság
A VDR három okból nem számít az üzleti utak korábbi szintjének elérésére: a járványügyi megelőzőintézkedések, a klímavédelem és a takarékosság miatt. A megkérdezett menedzserek 94 százaléka biztos benne, hogy a szigorú járvány előírások részben tartósak lesznek. A multinacionális cégek menedzsereinek 73, a kkv-szektorból pedig a megkérdezettek 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jövőben az utazások mérséklésén keresztül akar tenni a klímavédelemért. Hogy reputációjuk javítása érdekében vagy meggyőződésből, az nem derül ki a felmérésből. Ezzel kímélik a céges büdzsét is, ami a gazdasági válság miatt amúgy is megkerülhetetlen. A megkérdezett vállalatvezetők 72 százaléka szerint a korábban jelenléti konferenciák és megbeszélésék fele online is megtarthatók.
A VDR már idézett alelnöke, Inge Pirner szerint a szemléletváltás hatására a home office legalább részben tartósan az irodai munkavégzés helyére fog lépni. Így tudnak a vállalatok dolgozóik napi ingázásának csökkentésén keresztül is tenni a környezetért. A felmérésben résztvevő cégek 84 százalékánál nyilatkoztak úgy, hogy az otthoni munkavégzés hosszútávon is engedélyezett lesz.
Petrus Szabolcs
