Újabb versenyfelügyeleti eljárásokat indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három élelmiszer-kiskereskedelmi láncnál is, a fogyasztói jelzések alapján megfogalmazott gyanú szerint a Spar, az ALDI és a Tesco vélhetően megtévesztő kereskedelmi kommunikációt folytat egyes “teljes kiőrlésűként” hirdetett termékeivel kapcsolatban – közölte a GVH az MTI-vel.
Február 12-én a Lidl 186 millió forintos bírságot kapott, mert a cég négy, “teljes kiőrlésűként” hirdetett termékével kapcsolatban megtévesztette a fogyasztókat. Magyarországon több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel, számukra rendkívül lényeges, hogy milyen alapanyagokból készülő péksüteményeket fogyasztanak.
A GVH az eljárás lezárását követően fogyasztói jelzések alapján panaszeljárások keretében vizsgálja további piaci szereplők “teljes kiőrlésű” termékekkel kapcsolatos tájékoztatási, illetve kereskedelmi gyakorlatát.
A panaszeljárások következményeként most három versenyfelügyeleti eljárást indított a GVH: a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.-vel (Spar), az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt.-vel (Aldi) és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.-vel (Tesco) szemben. A GVH mindhárom élelmiszer-kiskereskedelmi cég esetében észlelte, hogy egyes “teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott, helyben sütött pékáruikkal kapcsolatos kereskedelmi kommunikációjukban, illetve önmagában ezen termékek elnevezésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatnak.
A cégek azt a téves benyomást keltik a fogyasztókban a termékek összetétele, mint lényeges jellemző tekintetében, hogy azok túlnyomó részben teljes kiőrlésű liszttel készültek – írta az MTI.
A versenyfelügyeleti eljárások megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárások lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.
GVH arra hívja fel a vállalkozások figyelmét, hogy a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelmemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el a fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak – közölte az MTI.
