Miközben a fejlett nyugati világban vészesen öregszik a társadalom és a képzett munkaerő hiánya is egyre többfelé jelent gondot, a robotizáció szintet lépve, egyre fontosabb szerepet tölt be a termelésben. Ezzel, vagyis az úgynevezett technológiai szingularitással foglalkozik a brit The Economist május közepén megjelent száma.
Napjainkban rengeteg elképzelés kering arról, hogy várhatóan milyen következményeket von maga után a mesterséges intelligencia térnyerése. Nem lőjük le a poént, ha már az elején leírjuk: a cikk végső kicsengése nem happy end. Arra jut, hogy miközben a rohamos technológiai fejlődés a kiforrott mesterséges intelligencia megteremtéséhez vezethet, mindez komoly társadalmi változásokat is eredményez majd.
Például az egyik leggazdagabb japán üzletember, a SoftBank tulajdonosa,
Szon Maszajosi úgy véli, harminc év múlva már 10 ezres IQ-val rendelkező robotok is részei lesznek a mindennapjainknak. Első hallásra meghökkentőnek tűnő álláspontját ma már egyre többen osztják, mi több, a transzhumanista mozgalom tagjai a nyolcvanas évek óta a széleskörű robotizáció lehetséges velejáróit is vizsgálják.
Véleményük szerint amennyiben a technológia a ma tapasztalható gyorsasággal – vagy még gyorsabban – fejlődik tovább, hamarosan elérhetjük a robotok korát. Ám nem mindenki várja fenntartások nélkül e korszak beköszöntét, hiszen amíg az optimista vélemények egyetértenek abban, hogy a robotizáció elterjedése korlátlan anyagi bőséget és végtelen szabadidőt teremt az emberek számára, addig a pesszimistábbak úgy gondolják, a mesterséges intelligencia komoly veszélyt jelenthet az emberiségre, akár annak kihalását is elősegítheti.
Hogy végül az egyre hatalmasabb méreteket öltő robotizáció hatására melyik teória válik valóra, az egyelőre megjósolhatatlan, az új korszak eljövetelét hirdető és siettető szingularitaristák azonban biztosak abban, hogy még a XXI. században eljön az az idő, amikor a számítógépek olyan intelligenssé válnak, hogy képesek lesznek saját maguk felismerésére és továbbfejlesztésére – méghozzá külső segítség nélkül.
És mi is valójában a szingularitás? A tudományos-fantasztikus irodalomban és a jövőkutatásban évtizedek óta használt fogalom arra a lehetséges jövőbeli korra utal, amikor a biológiai és a mesterséges értelem megkülönböztethetetlenek lesznek egymástól, az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt pedig minden addiginál gyorsabbá válik a technológiai fejlődés.