A dolgozók harmada párolgott el a cégektől tavaly. Ez kismértékű emelkedés az egy évvel korábbi fluktuációs adatokhoz képest. A szellemi dolgozók elvándorlása történelmi szintre emelkedett, 19 százalék volt. Egyedül a kereskedelem területén csökkent a fluktuáció, a szolgáltatás és termelés területén egyaránt nőtt – derül ki a HR-Evolution Kft. országos fluktuációkutatásából. A szakértő szerint a romló fluktuációs adatok fő oka, hogy évről évre csökken a potenciális munkaerő-tartalék, egyre nehezebben találnak munkaerőt a cégek.
A gazdasági nehézségek ellenére sem mérséklődött a fluktuáció a vállalatoknál, 33 százalék volt az elvándorlás átlagos mértéke tavaly, egy százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Az ötödik alkalommal elvégzett országos kutatásban 190, összesen 167 ezer főt foglalkoztató vállalat vett részt.
„Ellentmondásos helyzet alakult ki a munkaerőpiacon. A gazdasági nehézségek, az árak, az infláció, az energiaárak emelkedése egyszerre fékezik és fokozzák a fluktuációt. Gyengült a munkavállalók váltási szándéka, mert féltik a munkájukat, az egyik oldalról nem tudják, mi lesz. A másik oldalról ugyanakkor a megélhetés feszítő problémája vagy a küzdés az életszínvonal fenntartásáért sokakat nyitottá tett a munkahelyváltásra a magasabb jövedelem reményében” – magyarázza Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője.
Történelmi csúcson a szellemi dolgozók fluktuációja
Míg a fizikai dolgozók fluktuációja nem változott, 40 százalék volt tavaly, a szellemi dolgozók körében minden eddiginél magasabb szintre, 19 százalékra emelkedett a fluktuáció. Ez a múlt évhez képest két százalékpontos emelkedés, a pandémia előtti adatoknál pedig öt százalékponttal magasabb.
A HR-Evolution szakértője szerint a fluktuációs adatok emelkedésének számos oka közül a legjelentősebb, hogy egyre nehezebb munkaerőt találni. Az elmúlt években számos nagyberuházás valósult meg Magyarországon, 2022-ben csúcson volt a foglalkoztatottak száma, miközben egyre csökken az aktív korú népesség, évről évre csökken a potenciális munkaerő-tartalék. Ebben a helyzetben egyre nehezebb és egyre költségesebb a felmondó munkavállalók pótlása.
A szellemi munkakörökben az emelkedő fluktuáció legfőbb okai a túlterheltség, a visszajelzés és a fejlődés hiánya. Ugyancsak általánosan jellemző felmondási ok Csikós-Nagy Katalin szerint, hogy sok vállalat szeretne visszaállni a pandémia előtti home office nélküli munkarendre, de már nem lehet visszagyömöszölni a szellemet a palackba. A home office szellemi munka esetén ma már alapelvárás, és konkrét felmondási ok lehet, ha egy cég nem biztosítja ezt a lehetőséget dolgozóinak, ha egyébként megtehetné.
Egyedül a kereskedelem megtartóereje nőtt
A kereskedelemben jelentősen, 5 százalékponttal, 28 százalékról 23 százalékra csökkent a fluktuáció mértéke. A szolgáltatások területén stagnált, 31 százalék, a termelésben 2 százalékpontot emelkedett, így 36 százalékos a fluktuáció.
„Az elmúlt években a kereskedelem látványos fejlődésen ment keresztül. A pandémia alatt megnőtt a kereskedelem presztízse, számos, válságba került szakma művelői számára jelentett kiutat, akik közül sokan nem is tértek vissza a korábbi hivatásukhoz. Mára versenyképes munkakörülményeket és versenyképes béreket kínál a szektor, ami nagyban hozzájárul a fluktuáció csökkenéséhez” – világítja meg Csikós-Nagy Katalin.
Bérek és juttatások
A megkérdezett vállalatok a gazdasági nehézségek munkavállalókra gyakorolt hatásainak csökkentése érdekében számos intézkedést tettek 2022-ben.
A cégek fele (51%) a szokásosnál nagyobb mértékű béremelést hajtott végre. 37 százalék növelte a munkába járás költségtérítését. A válaszadók 22 százaléka adott egyszeri, 15 százaléka pedig rendszeres rezsitámogatást. A béren kívüli juttatások mértékét a kutatásban részt vevő cégek 6 százaléka emelte.
A béremelés átlagos mértéke 11 százalék volt 2022-ben. Mindössze a vizsgált vállalatok 10 százalékánál volt leépítés, a korábbi évvel megegyező mértékben, valamint a cégek 12 százaléka szándékosan nem pótolta a fluktuáció miatt kieső munkavállalókat.
Közel sincs itt a vége, várhatóan tovább nő a fluktuáció
„Becsléseink szerint a gazdasági bizonytalanság 10 százalékot javított a fluktuációs adatokon. A nehézségek enyhülésével a fluktuáció várhatóan tovább fog erősödni. Ugyancsak erősíti az elvándorlást a dolgozói lojalitás csökkenésének globális tendenciája, ami egyre erősebben jelen van hazánkban is, különösen a fiatalabb generációk esetében” – véli Csikós-Nagy Katalin.
Megváltoztak a körülmények, és megváltozott a munkavállalók elvárása is, amihez alkalmazkodni kell a cégeknek. Gondoskodni kell a dolgozóik jóllétéről, mert csak azok a munkatársak tudnak elköteleződni, akik jól vannak. Ehhez pedig jó munkakörülmények, jó csapat, legalább átlagos bér, világos jövőkép és fejlődési lehetőség a minimum. A kereskedelem a példa, hogy igenis meg lehet csinálni. Azonban e feltételek nélkül a legjobb HR-program is csak sebtapasz
