Rekordot döntött az idén az első három hónapban az utasbiztosítások díjbevétele. Azok a magyarok, akiknek telik rá, ismét utaznak, és többet költenek erre, mint korábban bármikor – derül ki a Bank360.hu összeállításából.
Az utasbiztosításokra költött pénzek egyértelműen azt mutatják, hogy véget ért a covid óta tartó válság a magyarok külföldi utazásaiban. Az első negyedév adatai alapján rekordot döntött az utasbiztosítási díjbevétel a hazai biztosítóknál, több mint 4 milliárd forintot fordítottak ilyen védelemre a magyarok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint, ami 45 százalékkal múlja felül a 2022-est, és még a 2019-es utolsó covid előtti évinél is 27,6 százalékkal magasabb. Igaz, azóta elég sokat emelkedtek az árak, de az idei utasbiztosítási bevétel növekedése nagyjából megegyezik a 2019 óta mért inflációéval.
Ez jó hír a biztosítóknak, hiszen a tavalyi év a szektor számára meglehetősen rosszul sikerült, és az idei is gyengén indult. Az életbiztosításoknál csökkent a díjbevétel, a nem élet ágon pedig nagyobb mértékben nőttek a kárráfordítások, mint amilyen mértékben a díjbevétel, és az adatok alapján a lakosság a cascón és a lakásbiztosításon is spórolni kezdett, jó néhány szerződést nem újítottak meg.
Akinek van rá pénze, kiélvezi, hogy szabadon utazhat
Azok viszont, akik megengedhetik maguknak a külföldi utazást, kiélvezik, hogy újra szabadon járhatnak a világban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai is megerősítik ezt. 2023 első negyedévében a magyar állampolgárok 4,4 millió alkalommal utaztak külföldre, 29 százalékkal többször, mint az egy évvel korábbi időszakban. Az egynapos utazások száma negyedével, a több naposoké 35 százalékkal bővült.
A Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátorával kötött szerződések közül 2023 év első három hónapjában majdnem minden negyedik Ausztriára szólt. Évek óta ez a legnépszerűbb célországa a télen kikapcsolódni vágyó magyaroknak. Ausztriát jóval lemaradva Szlovákia és Olaszország követi 8-8 százalékos, valamint Spanyolország 5 százalékos szerződéses aránnyal.
Az utasok között közel fele-fele arányban voltak azok, akik városnézésre, illetve síelésre, téli vagy extrém sportolásra alkalmas biztosítást kötöttek. A tengerpartokat is sokan felkeresték a hidegebb hónapokban, a válaszadók 12 százaléka, míg üzleti célból 9 százalék kelt útra január és március között. A biztosítottak 53 százaléka autóval vagy busszal, illetve vonattal kelt útra, míg a többiek repülőre szálltak. A téli utazások hossza átlagosan 6,6 nap volt. Az online utasbiztosítások több mint 40 százalékát már mobilon kötik, a többit számítógépen.
A külföldi költések összege több mint felével nőtt
A KSH minden, így a nem üdülési, hanem bevásárlási célú, határmenti utazásokat is tartalmazó statisztikájában a legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Romániába látogattak, az utazások kétharmada ebbe a három országba irányult. A magyarok átlagosan 2,7 napot töltöttek utazásaik során külföldön, 5,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Többet is költöttek a magyarok külföldön, mint 2022-ben, összesen 252 milliárd forintot, ez 57 százalékkal több a tavalyinál.
A megnövekedett utazásszám mellett a tartózkodási idő is számottevően, 36 százalékkal nőtt, mindez az általános árszínvonal-emelkedéssel együtt eredményezte az elköltött összeg jelentős emelkedését. Január–márciusban a legnagyobb összeget Ausztriában költötték el az utazók (56 milliárd forintot), de számottevők voltak a Németországba és a Szlovákiába látogatók költései is (33 milliárd és 19 milliárd forint).
