Hirdetés
Kezdőlap Agrárvilág USA: a mesterséges intelligencia hozza az agrárjövőt?
No menu items!

USA: a mesterséges intelligencia hozza az agrárjövőt?

 Az merikai gazdálkodók rohamosan haladnak a mesterséges intelligencia átvételével. A technológia olyan kifinomult, amennyire elengedhetetlen. Az pedig globálisan is kedvező hatást eredményezhet, ha a klímaváltozás okozta sürgető helyzetben, az amerikai gazdálkodók munkája fenntarthatóbbá és hatékonyabbá válik.

Az amerikai közép-nyugati buja zöld mezőn állva egy farmer okostelefonjával az egyik szójabab növényére mutat. Fényképet készít egy levelet mászó kártevőről, majd hagyja, hogy egy mesterséges intelligencia által vezérelt program megnevezze a bogárfajtát, és megmondja, hogy aggodalomra ad-e okot. Az ehhez hasonló technológia ma még újdonságnak tűnhet – de létfontosságú.

Az egész mezőgazdaságban a munkaerőhiány veszélyezteti az ipar életképességét, mind a nyereségesség, mind a terméshozam tekintetében. A BBC tudósítása szerint egyszerűen nincs elég kéz a világot tápláló élelmiszerrendszerek fenntartásához. Ez különösen az Egyesült Államokban jelent problémát, amely Kína és India mögött a harmadik legnagyobb mezőgazdasági termelést produkálja.

Az egyik legnagyobb gond az, hogy a gazdálkodók öregszenek. Sokan már nem tudják felvállalni azt a napi kézi munkát, ami egy gazdaság hatékony működtetéséhez szükséges, miközben a családi gazdaságokban a fiatalabb generációk már nem veszik át a gyeplőt idősebbeiktől, mint egykor, hanem inkább a kevésbé munkaigényes, jobban fizető iparágakban dolgoznak. Ráadásul a mezőgazdasági munkaerő többi részét alkotó bérmunkások – akik nagyrészt bevándorlók -, is ezeket a mintákat követik.

“A munkaerő az első számú probléma” – mondja Emily Buckman, az American Farm Bureau Federation , egy ipari kereskedelmi szövetség kormányzati ügyekért felelős igazgatója. “A gazdálkodók átlagéletkora jelenleg 60 év. Maga Buckman egy kentuckyi farmon nőtt fel, ahol 70 éves apja még mindig a földet műveli, és csak a bátyja segíti őt.

A probléma megoldása érdekében – különösen mivel a dolgozók köre nem csak ritkul, hanem a munkaerő egyre drágul is, miközben a terméshozamok csökkennek – egyes amerikai gazdálkodók a feltörekvő robotika és a mesterséges intelligencia felé fordulnak.

A mesterséges intelligencia (AI), a mezőgazdaságban nem teljesen új keletű: már két évtizede használják például az önkormányzású vezérlőrendszereket az olyan soros vetésű növényeknél, mint a kukorica. De az AI elterjedése az elmúlt néhány évben felgyorsult; egyes becslések szerint 2021 végén az Egyesült Államok mezőgazdasági vállalkozásainak 87%-a használt mesterséges intelligenciát valamilyen formában. A szövetségi kormány ráadásul pénzügyi ösztönzőkkel is segíti az új technológiák meghonosítását, a mesterséges intelligencia fejlesztését és telepítését az agrárágazatban.

Kétmillió farm az egész világért

Ha a mesterséges intelligencia bevezetésére irányuló törekvés a közel kétmillió amerikai farmon sikerrel jár, annak jelentős következményei lehetnek a világ többi részére. Már csak azért is, mert az éhes szájak száma világszerte növekszik, és az éghajlatváltozás veszélyezteti a Föld néhány legnagyobb termelőjének mezőgazdasági ökoszisztémáit – beleértve magát az Egyesült Államokat is, amely csak tavaly több mint 100 milliárd dollár (78,9 milliárd font) értékben exportált élelmiszert Kínába, Mexikóba, Kanadába és Európába.

Az iparág célja, hogy olyan új technológiákat fejlesszenek ki és alkalmazzanak tömeges méretekben, amelyek megfizethetőek és hozzáférhetőek, „hogy a gazdálkodók táplálhassák a világot” – mondja Buckman. “A világ népessége 2050-re állítólag kétmilliárddal fog növekedni, ami azt jelenti, hogy 70%-kal több élelmiszert kell termelnünk, mint most. Az innovatív technológia segíteni fog ebben.”

Az biztos, hogy nagy nyomás nehezedik a mezőgazdasági ágazatra, hogy megoldásokat találjon – mégpedig gyorsan. Az amerikai munkaerőhiány ezért már arra kényszerítette az ágazatot, hogy minél kevesebb erőforrással minél nagyobb termést érjen el. De a klímaválság sürgőssége újabb fordulópontot hozott azzal, hogy a változékony időjárás megnehezítette a növekedési körülmények előrejelzését, és a terméshozamot is rontja. Más szóval, a melegebb időjárás a vártnál hamarabb vezethez el oda, hogy kevesebb étel lesz.

“Minden előrejelzés azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás miatt jelentős hozamkiesések vannak” – mondja Patrick Schnable , az Iowa Állami Egyetem kiváló professzora, ahol a Növénytudományi Intézetet vezeti. “A kukoricatermés 10 vagy 20%-os csökkenése katasztrofális lenne” – mondja. Tehát a kérdés a következő: “Használhatjuk-e az AI-t a rugalmasság növelésére?” Iowa államban működik az AI Institute for Resilient Agriculture, amely a mesterséges intelligencia által vezérelt eszközök és technológiák létrehozásán dolgozik a partnerintézményeivel az Egyesült Államokban. Munkáját a National Science Foundation (NSF) és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) is támogatja.

“Két átfogó problémát vizsgálunk” – mondja Schnable. „Az egyik a fenntarthatósági azonosítás – hogyan lehet új tevékenységeket tervezni, amelyek a mezőgazdasághoz kapcsolódnak és ellenállóak az éghajlatváltozással szemben” – mondja. “A második az, hogy a mesterséges intelligencia, a robotika és az érzékelő [eszközök] hogyan hozhatnak több profitot a gazdálkodóknak, kevesebb erőforrás-, energia-, vegyszer- és vízfelhasználás mellett.” 

A mesterséges intelligencia a földeken is segít

Baskar Ganapathysubramanian , az AI Institute for Resilient Agriculture igazgatója és az Iowa Állami Egyetem gépészmérnöki tanszékének professzora azt mondja, hogy e két cél elérése szempontjából “nagyon sok ígéret van, és néhányat már eredményt is hozott”. A szakértő szerint jelenleg a drónok és a GPS-eszközök a legelterjedtebb AI-eszközök a piacon. De van még sok más is, például az önvezető traktorok és kombájnok, sőt az ezeken a gépeken minőségi szenzorok is, amelyek segítségével a gazdálkodók megállapíthatják, hogy a termény mely részei igényelnek több-kevesebb odafigyelést.

Vannak olyan robotok is, amelyek képesek olyan automatizált rendezési feladatokat elvégezni, amelyekhez korábban emberi szem kellett. Egyes gazdaságok például mesterséges intelligencia technológiát alkalmaznak a burgonya válogatására, konkrét hibákat keresve. Mások mesterséges intelligencia-javított kultivátorokat használnak a vetőmagok elültetésére és a gyomok eltávolítására a szántóföldekről, amelyek hatékonyan helyettesíthetik több tucat embert munkáját.      

A mesterséges intelligencia alkalmazása a felhasznált erőforrások mennyiségének csökkentésére és a terméshozamok javítására egy nagyobb stratégia része, amelyet a szakértők “precíziós mezőgazdaságnak” neveznek. Az ötlet az, hogy a gazdálkodók új technológiákat – mondjuk a szántóföld víz- vagy növényvédőszer-szintjét felmérő drónokat – alkalmazzanak a problémás területek sebészeti pontosságú kezelésére.

„A precíziós mezőgazdaság segít csökkenteni a vízpazarlást, hatékonyabbá válik, és többet ér el kevesebbel” – mondja Buckman. „Az amerikai mezőgazdaságnak 30 évvel ezelőtt még 100 millió hektárra lett volna szüksége ahhoz, hogy megfeleljen a mai termelési szintnek” – mondja.

A költségek csökkentése és a hozamok növelése nyilvánvalóan fontosak az amerikai gazdaságok és mezőgazdasági vállalatok számára, de az előnyök messzebbre is kiterjednek, és az egész világra hatással lehetnek.

 Mesterséges intelligenciát az agrárvilágnak 

“A szántóföldi termelékenység növekedése nagyobb profitot jelent a gazdálkodóknak, robusztusabb ellátási láncot és alacsonyabb árakat a fogyasztóknak” – mondja Steven Thomson , a mezőgazdasági és biorendszerek tervezésének nemzeti programvezetője, Élelmiszertermelési és Fenntarthatósági Intézet, USDA National Institute of Food. és a mezőgazdaság (NIFA).

Az Egyesült Államok kormánya is látja a mesterséges intelligencia lehetőségét a gazdálkodásban: számos támogatást valósítottak meg, és befektetéseket hajtottak végre a mezőgazdasággal foglalkozó mesterséges intelligenciakutató intézetekbe. Thomson szerint ezeknek a kezdeményezéseknek az elsődleges célja “könnyen használható, mesterséges intelligencia által támogatott döntéstámogató eszközök kifejlesztése, amelyek segítenek a földbirtokosoknak abban, hogy azonosítsák a környezet, a gazdaság és a társadalom számára előnyös választásokat”.

Számos új eszköz hihetetlenül kifinomult, az erőforrások precíz szállítására, a talajfelügyeletre, a kórokozókkal való érintkezés nyomon követésére összpontosítva az élelmiszerbiztonság javítása érdekében, valamint a betakarítást segítő robotikára. A beruházások ráadásul az egyszerűbb innovációkat is előmozdítják.

Ganapathysubramanian szerint az iowai állam kutatói a mesterséges intelligencia segítségével olyan technológiákat fejlesztettek ki, mint például a kártevő-azonosító okostelefon-alkalmazás, amellyel rengeteg kézimunka megtakarítható. A fejlesztési eszközök segíthetnek a gazdálkodóknak a kiadások csökkentésében is – ez kulcsfontosságú a mezőgazdaság pénzügyi fenntarthatóságának megteremtésében, különösen azért, mert az ágazat már most is csekély haszonkulccsal rendelkezik.

“A mesterséges intelligencia egy nagyon természetes és jövedelmező eszközt biztosít a gazdálkodók számára, hogy mélyrehatóbb, lokalizáltabb döntéseket hozzanak, fedezzék az üzleti befektetéseiket és jobban értékeljék a kockázatokat” – mondja Schnable.

Ezeket az eszközöket nagymértékben és nemzetközi szinten is viszonylag könnyen be lehetne vetni – ami a terméshozamok exponenciális növekedését eredményezi a világ azon részein, ahol a legnagyobb szükség van rá, például Délkelet-Ázsiában. Ahol mondjuk Indiában, egy mesterséges intelligencia-eszköz szállításának költsége a nullához közelít.

A szakértők ezért óvatosan optimisták, hogy ezek az eszközök segíthetik majd a mezőgazdasági ágazat szereplőit az éghajlat, a bizonytalan munkaerőpiac és más okok miatt kialakuló fenyegetések kivédésében. Mondván a lehetőség hatalmas – és a szükség még soha nem volt ennyire sürgető.

Érsek M. Zoltán

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Mi állítja meg a lakások drágulását?

A vármegyeszékhelyek lakáspiacának adatai szerint már tíz nagyvárosban haladja meg az átlagos négyzetméterár a 600 ezer forintot.

Az Airbnb szabályozása a budapesti lakhatási probléma megoldását szolgálja

A már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig 2025 januárjától lép csak életbe.

A bécsi reptéren több az utas, az üzemeltetőnek nőtt a bevétele és nyeresége

A cég az eredmény javulását az utasforgalom és a járatszám növekedésére vezeti vissza.

Többen váltottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást

A motorok esetében 3 ezer forintot, a teherautók esetében pedig több mint 20 ezer forintot takaríthatnak meg a kötelezőt váltók.
Hirdetés

Hírek

Gyengült a forint árfolyama

Az euró 1,0714 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0694 dollár után.

BÉT – Mínuszban zárt a BUX

A BUMIX 6793,64 ponton zárt pénteken, ez 59,36 pontos, 0,87 százalékos csökkenés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.

Gyengült pénteken a forint

Gyengült pénteken a forint a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben.

Devizapiac – Vegyesen mozgott a forint kedd reggel

Az euró jegyzése hét órakor 408,10 forintra gyengült az előző esti 408,27 forintról

Vegyesen alakult a forint árfolyama szerda reggel

Az euró jegyzése a kedd kora esti 1,0810 dollárról 1,0814 dollárra változott.

Jöhet Hollywood! – Új filmstúdiók várják a bécsi filmipar felvirágzását

Az üzemeltetők 2025-re változatos osztrák, nemzetközi és akár hollywoodi játékfilmekre, sorozatok gazdag kínálatára számítanak.

Vegyesen mozgott a forint árfolyama

Az eurót hétfőn reggel 404,15 forinton jegyezték a péntek esti 404,09 forint után.

Alig változott csütörtök reggelre a forint árfolyama

Alig változott csütörtök reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Gazdaság

Az MFB kiemelt jelentőségű pénzügyi művelete

A klubhitelek lényege, hogy a hitelfelvevő nem egyetlen pénzintézettől, hanem több banktól, azaz az általuk alkotott csoporttól jut forráshoz, amelyet a részt vevő bankok azonos feltételekkel és futamidőre biztosítanak.

Megszületett a döntés: így változik majd az ÁFA az Európai Unióban

2024. november 5-én az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) miniszterei a soros magyar elnökség alatt elfogadták az úgynevezett „VAT in the Digital...

Történelmi csúcson a bitcoin

A bitcoin eddigi történelmi csúcsa 73 ezer 777 dollár volt, ezt idén március 14-én érte el.

Hát ezt is megértük! Már dolláros nyugdíjra is spórolhatunk

Ehhez persze be kellett fektetni az eurót és a dollárt is, amit egyre többen megtesznek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint.