Trump gazdaságpolitikája komoly próbatétel volt az európai-amerikai kereskedelmi kapcsolatoknak. Bidennel a hangulat javulása jöhet. De felhőtlen együttműködésre nem szabad számítani. A meghirdetett program – európai vélemények. Petrus Szabolcs összefoglalója.
A Joe Biden meghirdetett gazdasági programjának néhány aspektusát tárgyaló cikke után, az európai reményeket fogta össze röviden németországi tudósítónk.
Csak a remény biztos
Az Egyesült Államok és az EU közötti hatalmas kereskedelmi konfliktusok után a német ipar ” új kezdetet” remél a következő amerikai elnöktől, Joe Bidentől. Dieter Kempf a Német Iparszövetség (BDI) elnöke egy konferencián kijelentette: “A Trump-korszak után most kapcsolatunk felelevenítéséről és a sérült bizalom helyreállításáról kell szólnia.”
Különösen az ipar sínylette meg a kereskedelmi háborút. „Joe Biden győzelmével elindulhat a kapcsolat újjáépítése” – mondta az elnök.
A termelők számára kardinális kérdés a német-amerikai viszony. Az USA Európa legnagyobb gazdaságának legjelentősebb külkereskedelmi partnere. Tavaly 119 milliárd dollár értékű német árut importált az USA.
A neves Kieli Világgazdasági Kutatóintézet (IfW) vezetője szintén optimista volt. „Bidentől a nemzetközi szabályok és intézmények tiszteletére, valamint nagyobb együttműködési készségre számítok” – mondta Gabriel Feldermayr.
Szerinte Biden számára nem a növekedés lesz a gazdaságpolitikai siker alfája és ómegája. „A környezetvédelme, a társadalmi igazságosságot, a jó színvonalú infrastruktúrát és közszolgáltatásokat legalább olyan fontosnak tartja a jövendő demokrata elnök.” Ez szerinte rövid távon ugyan negatívan hathat ki a konjunktúrára, de már 1-2 éves távlatban is segíteni fogja a gazdasági bővülést és a sosem látott mértékű vagyoni és életszínvonalbeli egyenlőtlenség mérséklését.
Mindezek ellenére a BDI és az IfW elnökének sincsenek illúziói. De szerintük a Bidennel biztosan érkező baráti hangvétel és együttműködési készség már önmagában sokat fog javítani a hangulaton.
A Piacgazdasági és Növekedési Kutatóintézet (IMK) elnöke pesszimistább. Sebastian Dullien új véli, hogy a republikánus többség a Szenátusban és a konzervatív dominancia a Szövetségi Legfelsőbb Bíróságon aligha fogja lehetővé tenni, hogy Biden beváltsa a kampányban tett ígéreteit. Ezek teljesítése a következő 10 évben 10 ezer milliárd dollárt emésztene fel és jelentős szerkezeti reformokat feltételez.
A képet azonban árnyalja, hogy Georgában januárban időközi választásokat tartanak két szenátusi helyről. Ha az elnökválasztásokhoz hasonlóan sikerül a demokratáknak az áttörés, a kongresszusi után a szenátusban is többségben lesznek.
Pesszimizmusa ellenére abban a düsseldorfi intézet vezetője is bízik, hogy a közberuházások volumene növekedni fog az USA-ban, ami plusz megrendeléseket jelenthet az európai cégeknek.
Versenyképtelenség – együtt Kína ellen?
Az USA az elmúlt 4 évben ipari termékek sokaságára vetett ki büntetővámot. Az EU – viszonossági alapon – hasonló sarcokkal sújtotta az amerikai termékeket. De folyamatosan tárgyalásokat kezdeményezett az intézkedések megszüntetéséről. A Trump-adminisztráció nem volt ehhez partner. Kérdés, hogy lesz-e változás Biden alatt. Az ’America first’ jelszavakból biztos nem lesz ’America second’. A Kínával szembeni ellenszenv a demokraták soraiban is nagy. Nem várható az Irán és az Oroszország elleni szankciók lazítása sem. Ezeket a republikánusok és a demokraták közös előterjesztései nyomán fogadta el a törvényhozás. A következményektől a két országgal az amerikai cégeknél jóval szorosabb üzleti kapcsolatokat ápoló európaiak jobban szenvednek. USA az iráni és orosz vállalatok mellett minden olyan külföldi céget kitiltott a piacáról, amelyek a két embargó alatt álló országgal kereskednek.
A leendő demokrata elnök kampányában többször megismételt kijelentése Európa számára nem ígér gyors változást: „Addig nem fogok új kereskedelmi megállapodásokat kötni, amíg az amerikai ipar nem erősödik versenyképes konkurenciává.” Ezért Sebastian Dullien az IMK-től nem számít az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP) szóló tárgyalások újraindítására.
Biden és a demokraták leginkább a Kína elleni fellépésben szeretné partnernek megnyerni az EU-t. Dullien szerint ezt azonban a kontinens nem engedheti meg magának. „Kína túl fontos piac. Ráadásul a nyugati világot sokkal erősebben sújtó korona-krízis tovább növeli a jelentőségét.”
Energiapolitika – belenyugvó álláspont
Trump mindent megtett, hogy megakadályozza az Oroszországot az EU-val összekötő új földgáz vezeték, az ’Északi Áramlat’ megépítését. A Németországba befutó csövek közül az első már üzemben van, a második épül. A demokrata politikusok legalább olyan hevesen támadták a projektet, mint a Fehér Ház. Dullien szerint az amerikai össztűznek köszönhető, hogy a kezdetben megosztott EU-tagállamok összezártak a projekt mögött.
Tekintettel arra, hogy már csak 160 km hiányzik az összesen 2.360 km hosszú csövekből, a Fehér Ház új vezetése hallgatólagosan tudomásul fogja venni az európai-orosz együttműködést – hangzik az optimista elemzők reménye. Dullien nem ért egyet: „A demokraták az utóbbi időben a Trump-adminisztrációnál is keményebb hangot ütöttek meg Moszkvával szemben. Orosz ’fenyegetésről’ beszéltek.” Ezért szerinte Biden aligha fogja szó nélkül hagyni, ha az USA feketelistáján álló orosz vállalatok újraindítják a jelenleg szünetelő csőfektetést az Északi-tengeren.
Autóipar – EU-s remények
Kétségkívül az autóipar számara volt a legnagyobb az elnökválasztás tétje. Az amerikai továbbra is a világ legnagyobb autópiaca. Az európai gyártókat – különösen a korona-krízis kirobbanása után – nagyon érzékenyen érintette volna, ha Trump beváltja sokszor megismételt fenyegetését és büntetővámokat vet ki az európai autókra. A németeknek különösen fontos a kivitel. A Németországban gyártott gépjárművek háromnegyede exportra készül. A német gyártók legjelentősebb lobbyszervezetének, a VDA vezetője optimista, de nehéz tárgyalásokra számít az új partnerrel is. „Akárki is az elnök, az amerikai autóipar érdekeit fogja képviselni” – hangoztatta Hildegard Müller a konferencián.
A VW-nél ennek ellenére reménykeltőnek tartják Biden győzelmét. „Egy demokrata elnök céljai összeegyeztethetőek saját prioritásainkkal, a klímavédelemmel és az elektromos autózás fejlesztésével” – mondta a VW konszern elnöke, Herbert Diess. Biztató jelnek tartja egyrészt, hogy Biden vissza akar térni a Trump által felmondott Párizsi Klímamegállapodáshoz. Másrészt, hogy 4 év alatt 2.000 milliárd dollárral akarja segíteni a gazdaság zöldebbé tételét. Ennek keretében nagy hangsúlyt fog kapni az elektroautók fejlesztésének, gyártásának és vásárlásának támogatása.
Adómentesség a Netflixnek, Amazonmak…
A korona-válság miatt az európaiak az eddigieknél is többet vesznek igénybe online szolgáltattatásokat. A vásárlástól kezdve a konferenciákon át a szórakozásig egyre több pénzt költenek a digitális térben, amelyben az amerikai cégek messze a legfontosabb piaci szereplők. Ezért egyre nagyobb probléma, hogy egyáltalán nem, vagy csak minimálisan adóznak Európában.
Trump többször nyilvánvalóvá tette, hogy szankciókkal reagálna, ha egy állam helyi adóval sújtaná az amerikai központú és onnan szolgáltató cégeket, így például a Google-t, a Netflixet vagy az Amazont. Ezért az EU eddig nem vezette be a régóta tervezett digitális adót. E helyett az OECD keretében próbálta elérni, hogy a szervezethez tartozó 37 iparosodott ország adózási minimumstandardokat fogadjon el. A megállapodás azonban illuzórikus volt, miután az USA néhány hónappal ezelőtt felállt a tárgyalóasztaltól. Ezért Berlin és Párizs ultimátumot adtak Brüsszelnek: Amennyiben 2020 végéig nem sikerül megállapodásra jutni, Franciaország és Németország nemzeti szinten fogja bevezetni a digitális szolgáltatókat terhelő adót. Valószínű, hogy a Fehér Ház-i hatalomváltásra való tekintettel egy darabig még kitart. Erre utal a német pénzügyminisztériumból kiszivárgott információ: Az EU már a kampány alatt felvette a kapcsolatot Biden adópolitikai tanácsadóival. Az adóztatási jog igazságosabb országok közötti megosztásáról és az egy nemzetközileg érvényes minimális adókulcs elfogadásáról folynak a puhatolódzó tárgyalások.
Az európai menedzserek számára van azonban egy minden mást megelőző, akut probléma: A tavasz óta érvényben lévő beutazási tilalom az USA-ba. Ebben szeretnének a leginkább és a lehető leggyorsabban változást.
