Kezdőlap Menedzser Akadémia Útimorzsák Japánból 2    Rakétavonat és céghűség
No menu items!

Útimorzsák Japánból 2    Rakétavonat és céghűség

Japán alapító tagja a G7 csoportnak és a szervezet megalakulása után röviddel csatlakozott a párizsi székhelyű OECD-hez is. Ázsiában elsőnek érte el a fejlett gazdaság szintet. Az IMF előrejelzése szerint a szigetország idén mind a nominális, mind pedig a vásárlóerő paritáson számolt GDP alapján a világ ötödik legerősebb gazdaságával rendelkezik. Az egy főre jutó – vásárlóerő paritáson számolt – GDP az idei esztendő végére a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint eléri az 54 678 dollárt.

A japán gazdaság szakértőinek véleménye szerint egy izmosabb gazdasági növekedés és egy magasabb infláció meghozhatja a nemzetgazdaság „normalizálódását”. A magasabb bérek indukálta többlet-fogyasztás pedig megvédheti a gazdaságot a deflációba való visszazuhanástól. Persze ehhez az is szükséges, hogy erőteljesen működjön a japán „exporthenger”.

Húzó- és hajtóerő kerestetik!

Ennek viszont akadálya lehet a protekcionista, még nem egyértelmű amerikai importvám politika. (Április elején az USA 24 százalékos vámot vetett ki a japán termékekre. Ezen felül az importált japán gépkocsikat még további 25 százalékos kiegészítő vám sújtja. Végleges döntés a vámok kölcsönös alkalmazásáról még nem született. Tudnivaló, hogy a japán autóipar legnagyobb felvevő piaca az amerikai.)

Vezető japán közgazdászok véleménye szerint jelenleg hiányzik a gazdaságból a húzó- és hajtóerő. Ez azt jelenti, hogy nagyon kemény munkára, termelés-, fogyasztás- és exportösztönzésre van szükség a jó gazdasági teljesítményhez.

Évtizedek óta Japán egyik erőssége, az elektronikai ipar zászlóshajója a félvezetőgyártás. Nemrégiben a világ egyik legnagyobb félvezetőgyártó cége, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company bejelentette, hogy hatalmas értékű beruházást hajt végre Japánban, amelyhez a szigetország kormánya egy trillió jen invesztícióval járul hozzá. Szakértők véleménye szerint a japán félvezetőipar számára a tajvani cég megjelenése az országban igen nagy lehetőséget jelent.

A rakétavonatok évente 2 másodpercet késnek

Korábban már szó esett a Shinkansenről, a rakétavonatról. Az első vonalat a tokiói olimpia évében, 1964-ben nyitották meg a főváros és Oszaka (514 kilométer) között. Kezdetben azért épült, hogy összekösse a távoli japán régiókat a fővárossal, és így segítse a gazdasági növekedést és a fejlődést. A távolsági utazásokon túl a legnagyobb nagyvárosi területek körüli szakaszok egy részét ingázó vasúti hálózatként használják.

A hálózat jelenleg csaknem 3000 km 260–320 km/óra maximális sebességű vonalból, valamint néhány mellékvonalból áll. A vonathálózat jelenleg Honsú és Kjúsú szigetek legtöbb nagyvárosát, valamint Hokkaidót köti össze. A Szapporóig tartó meghosszabbítás pedig építés alatt áll, és a tervek szerint 2038-ban készül el.

A Tokiót, Nagoját és Oszakát, Japán három legnagyobb városát összekötő eredeti Tókaidó Shinkansen a világ egyik legforgalmasabb nagysebességű vasútvonala. A több mint hat évtizeddel ezelőtti megnyitása óta 8 milliárdnál is több utast szállított. Csúcsidőben a vonalon óránként akár 16 vonat is közlekedik mindkét irányban, egyenként 16 kocsival (1323 férőhelyes ülőkapacitással), a vonatok közötti minimális követési idő három perc.

Nem tévedés, nem elírás, tavaly a Shinkansen vonatok összesített késési ideje két, azaz kettő másodperc volt. A külföldieknek például nem is szükséges tudniuk a célállomásuk nevét, elég, ha az érkezési időpontot tudják. Biztosak lehetnek abban, hogy a vonat másodperc pontossággal a célállomásra érkezik. (Az állami Shinkansen mellett több magán vonattársaság is közlekedik az országban.)

Huncut kommunikálás

A japán nyelvnek szép a dallama, aki viszont nem tanulta a nyelvet, az egy szót sem ért sem a beszédből, sem pedig a feliratokból, az újságokról és a könyvekről nem is beszélve. Helyiek elmondták, hogy mind a családi, mind az üzleti életben létezik a vízszintes, a felfelé és a lefelé kommunikálás. Ez azt jelenti, hogy minden ember másként kommunikál a vele azonos, magasabb vagy éppen alacsonyabb szinten lévő családtaggal, munkatárssal, főnökkel stb. Mindegyik szintnek külön nyelve van, s az emberek nagyon jól tudják, mikor melyiket kell használni. Állítólag ezek a nyelvek igencsak különböznek egymástól szóhasználatban, hangsúlyban, mondatszerkezetben. Nem ismerve a japán nyelvet, e sorok írója nem tudta a fenti állításokat ellenőrizni.

Esernyő-ruhatár    – szárítás után

Az esernyő szárító „berendezést” viszont igen. Arról van szó, hogy Japánban sem szeretik, ha valaki csöpögő esernyővel lép be étterembe, múzeumba, áruházba stb. Ezért a nyilvános helyek bejáratánál olyan szerkezet van, amelybe behelyezzük a becsukott ernyőt és azt megforgatjuk. A „préselés” nyomán az ernyőről lecsurog a víz. Ezután az ernyő elhelyezhető az úgynevezett ernyő ruhatárban. Ez egy állvány, a tetején sok-sok nyílással és kulcsos zárral. A csaknem száraz ernyőt be kell állítani a nyílásba, arra rá kell hajtani egy pántot, majd kulccsal le kell zárni. Amikor kivesszük az ernyőt, a kulcsot benne kell hagyni a zárban a következő használó számára.

Fagylalt csak bent

A szigetországra is igaz, hogy a metrón szinte mindenki nyomkodja a telefonját, mint mindenhol a világon. Időnként azonban lehet látni könyvet olvasó utasokat is. Nem véletlen, hogy a metróállomásokon ez a felirat olvasható angolul is: ne legyél okostelefonos zombi!

Meglepetést okozott, hogy utcán nem szabad fagylaltot enni, csak bent a cukrászdában és a fagylaltosnál. De ennél is nagyobb meglepetés a japán BENTO-doboz, amely elkészített ételeket tart frissen. Élelmiszer üzletekben kapható eredetileg fából hajlított tároló edény, ma már rekeszes műanyag doboz, amelyben van egy kisebb boríték nagyságú lapos jégakku a vásárolt étel frissen tartására. Attól függően, hogy mit vásárolunk az étkezésekhez, mindenféle fűszer, öntet is jár a dobozhoz. Gusztusos, praktikus, mindenhol elérhető, és hatalmas a választék.

Változóban a generációs céghűség

A „mosoly országában” a közelmúltig a cégek többségénél egy-egy család több generációja dolgozott együtt. Ha a nagypapa -mondjuk – a Sonynál dolgozott, gyermekei is ott helyezkedtek el, sőt, az unokák is. Japánban ez a szokás szinte évszázados tradíció volt. Úgy tűnik, ezen a területen is változás kezdődött: tanulmányai befejezése után a fiatalok többsége nem szándékozik követni szülei karriervonalát. Más szakmát, más szakterületet választanak, saját szakmai pályafutásuk fontosabb számukra a hagyományoknál.

Minőségi körök – önkéntes alapon

Továbbra sincs viszont változás a minőségmenedzsment egy speciális területén, az úgynevezett minőségi körökben (quality circles). A japán termelő és szolgáltató vállalatoknál havonta vagy kéthavonta egyszer munkaidő után a dolgozók egy része bent marad a munkahelyén, teljesen önkéntes alapon. Azzal a céllal, hogy ötleteljenek, miként lehet a termékek és a szolgáltatások minőségét javítani, hogyan lehet a munkafolyamatokat hatékonyabbá tenni, milyen újításokra, innovációkra van szükség, milyen új termékkel vagy szolgáltatással lehetne bővíteni a kínálati palettát stb.

A minőségi körök az együtt gondolkodás eredményeként javaslatokat fogalmaznak meg és azokat továbbítják a felső vezetés számára. A topmenedzsment viszonylag rövid időn belül válaszol, sok esetben pedig meg is valósítja az ötleteket. Hangsúlyozni szükséges ismételten, hogy a minőségi körök teljesen önkéntes alapon működnek, senki nem szervezi felülről a tevékenységüket.

Nem lenne könnyű találni még egy országot, ahol egyáltalán alakítanának önkéntes minőségi köröket. Az USA-ban termelő japán autógyárakban megpróbálták a quality circle rendszert bevezetni, nem sikerült. A kudarc magyarázata egyszerű: ezekben a japán többségi tulajdonú gyárakban csak a vezetők egy része japán, a munkások pedig amerikaiak. Az ő munkakultúrájuknak pedig nem része az ilyen, rendszeres, közös ötletelés. Japánon kívül talán még Dél-Koreában tapasztalható elvétve a minőségi kör szemlélet.

Többcélú stadionok, plázák

Az ázsiai szigetországban is szép számmal épültek sportstadionok és bevásárló központok. Ezek sajátossága a többcélúság: kiállításoknak, konferenciáknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és még számos egyéb rendezvénynek adnak otthont. A magas kihasználtság következtében kedvezőek a megtérülési mutatók. Tanulhat a világ ezeknek a létesítményeknek a sokoldalú kihasználásából. Nem nehéz eltanulni azt sem, hogy a szigetországban minden liftben van valamiféle ülőalkalmatosság. 

Idősotthonok – kiszervezésben

Ismeretes, hogy Japánban sok az ember, kevés a hely, ezért a lakások többségének a mérete is kicsi. Nem kivételek ez alól az idősotthonok sem. Ezen a területen azonban valamiféle kiszervezés, outsourcing van kialakulóban. A nyugdíjalapok a környező országokban ingatlan-területeket vásárolnak erdőkben, tengerpartokon és ott építenek nyugdíjas- és idős otthonokat teljes ellátással, orvosi felügyelettel stb. Ezek a lakások nem ingyenesek, megvásárlásukra különféle pénzügyi konstrukciók állnak rendelkezésre. A statisztikák tanúsága szerint egyre többen (elsősorban magányos idősek) választják ezt a lehetőséget.

Mi is az a keiretsu?

Utolsó útimorzsaként arról, hogy a japán vállalati, üzleti kultúra sokban különbözik az európaitól és az amerikaitól. Ez többek között megmutatkozik a vállalatkormányzási, a felelős vállalatirányítási (corporate governance) rendszerben is, amelynek egyik jellemzője a kapcsolati befektetés, a keiretsu. Ez a rendszer a második világháború után alakult ki a japán vállalati életben, s az a lényege, hogy 10-20 egymással kapcsolatban álló cég szoros beszerzési, termelési, szolgáltatási, finanszírozási együttműködést alakít ki „körön belül”, amolyan kartelt.

A kereszttulajdonlás egy cég részéről a másikban nem haladhatja meg az 5 százalékot, de nem is kötelező. A keiretsu úgy működik, mint egy vállalat, sok funkcióval, de minden „tagcég” önálló, saját vezetéssel, profillal, költségvetéssel rendelkezik.

A keiretsuk középpontjában a bankok állnak, amelyeknek ugyancsak lehet tulajdoni részük a vállalatokban. A rendszer legfontosabb eleme az, hogy a tagcégek egymástól rendelnek, egymással kooperálnak, és amennyire lehetséges, kizárják a külső vagy külföldi szállítókat, forrásokat. Ez a modell elsősorban a cégek és a dolgozók érdekeit képviseli, a részvényesekét csak kevésbé. A keiretsu rendszer jól működik az ázsiai szigetországban, s erre figyelemmel kell lenniük a hazai vállalatoknak is japán üzleti kapcsolataikban.

Dr. Gonda György,

CMC vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Ismét lesz Ősök Napja Bugacon

Idén nyáron Bugac ad otthont Európa legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvényének. Augusztus 8–10 között a VIII. Ősök Napja ünnepen felépül a világ legnagyobb jurtája, több mint 50 hagyományőrző- és sportesemény, tudományos kiállítás, előadás, valamint több tucat koncert várja a történelem rajongóit.

Útimorzsák Japánból 2    Rakétavonat és céghűség

Japán alapító tagja a G7 csoportnak és a szervezet megalakulása után röviddel csatlakozott a párizsi székhelyű OECD-hez is.

NAV: július 5-től változik néhány adószabály

Július 5-től változik az alkalmazottjukat be nem jelentők és a hiánypótlási felhívást semmibe vevő cégekre vonatkozó néhány adószabály.

Egyharmad Balatonnak megfelelő öntözővíz-készlet áll rendelkezésre

A rendkívüli aszály és a csapadékhiány ellenére minden öntözési igényt ki tudunk elégíteni – közölte Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Hozzátette, a gazdáknak ingyenesen biztosított öntözővíz az aszállyal szembeni védekezés kulcsfontosságú eleme.
Hirdetés

Hírek

NAV: július 5-től változik néhány adószabály

Július 5-től változik az alkalmazottjukat be nem jelentők és a hiánypótlási felhívást semmibe vevő cégekre vonatkozó néhány adószabály.

Több mint 100 világváros vezetője találkozik Bécsben

Július 2. és 4. között több mint száz városvezető és döntéshozó érkezik több mint 50 városból, hogy részt vegyen a bécsi Városházán megrendezett World Cities Summit elnevezésű világvárosi csúcstalálkozó 14. főpolgármesteri konferenciáján. A eseményen a résztvevők a közösen vitatják meg a városokat érintő aktuális kihívásokat és osztják meg egymással gyakorlati, innovatív megoldásaikat.

KSH: májusban 2,6 százalékkal elmaradt az ipari termelés az egy évvel korábbitól

2025 májusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a 2025. áprilisinál.

Otthon Start programmal nagyon nagyot léphet előre a fiatalok otthonteremtése

Az Otthon Start programmal a kormány egy olyan terméket alkotott, amire évtizedek óta nem volt példa és általa nagyon nagyot léphet előre a fiatalok otthonteremtése.

Magyarországnak is jön a zöld pénz. 3,66 milliárd eurót oszt szét az EU.

Fotó:wikipedia Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank ma...

10 év, tripla új lakás négyzetméter ár. Az ÉVOSZ elnök most mégis lát reményt.

Az építőipar és a hazai építőanyag gyártás számára is...

Société Générale pert nyert Horvátországgal szemben a devizahitelesek ügyében

A Société Générale francia bank megnyerte azt pert, amelyet a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított Horvátország ellen Washingtonban a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében

A vendégek messziről elkerülik azokat az éttermeket, ahol rossz a mosdók állapota

A Tork nemzetközi felmérésében a válaszadók 73%-a arról számolt be, hogy a kellemetlen mosdóélmények alapvetően befolyásolják döntésüket, hogy visszatérő vendégek lesznek-e1 a vendéglátóhelyeken
Hirdetés

Gazdaság

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.