Japán alapító tagja a G7 csoportnak és a szervezet megalakulása után röviddel csatlakozott a párizsi székhelyű OECD-hez is. Ázsiában elsőnek érte el a fejlett gazdaság szintet. Az IMF előrejelzése szerint a szigetország idén mind a nominális, mind pedig a vásárlóerő paritáson számolt GDP alapján a világ ötödik legerősebb gazdaságával rendelkezik. Az egy főre jutó – vásárlóerő paritáson számolt – GDP az idei esztendő végére a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint eléri az 54 678 dollárt.
A japán gazdaság szakértőinek véleménye szerint egy izmosabb gazdasági növekedés és egy magasabb infláció meghozhatja a nemzetgazdaság „normalizálódását”. A magasabb bérek indukálta többlet-fogyasztás pedig megvédheti a gazdaságot a deflációba való visszazuhanástól. Persze ehhez az is szükséges, hogy erőteljesen működjön a japán „exporthenger”.
Húzó- és hajtóerő kerestetik!
Ennek viszont akadálya lehet a protekcionista, még nem egyértelmű amerikai importvám politika. (Április elején az USA 24 százalékos vámot vetett ki a japán termékekre. Ezen felül az importált japán gépkocsikat még további 25 százalékos kiegészítő vám sújtja. Végleges döntés a vámok kölcsönös alkalmazásáról még nem született. Tudnivaló, hogy a japán autóipar legnagyobb felvevő piaca az amerikai.)
Vezető japán közgazdászok véleménye szerint jelenleg hiányzik a gazdaságból a húzó- és hajtóerő. Ez azt jelenti, hogy nagyon kemény munkára, termelés-, fogyasztás- és exportösztönzésre van szükség a jó gazdasági teljesítményhez.
Évtizedek óta Japán egyik erőssége, az elektronikai ipar zászlóshajója a félvezetőgyártás. Nemrégiben a világ egyik legnagyobb félvezetőgyártó cége, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company bejelentette, hogy hatalmas értékű beruházást hajt végre Japánban, amelyhez a szigetország kormánya egy trillió jen invesztícióval járul hozzá. Szakértők véleménye szerint a japán félvezetőipar számára a tajvani cég megjelenése az országban igen nagy lehetőséget jelent.
A rakétavonatok évente 2 másodpercet késnek
Korábban már szó esett a Shinkansenről, a rakétavonatról. Az első vonalat a tokiói olimpia évében, 1964-ben nyitották meg a főváros és Oszaka (514 kilométer) között. Kezdetben azért épült, hogy összekösse a távoli japán régiókat a fővárossal, és így segítse a gazdasági növekedést és a fejlődést. A távolsági utazásokon túl a legnagyobb nagyvárosi területek körüli szakaszok egy részét ingázó vasúti hálózatként használják.
A hálózat jelenleg csaknem 3000 km 260–320 km/óra maximális sebességű vonalból, valamint néhány mellékvonalból áll. A vonathálózat jelenleg Honsú és Kjúsú szigetek legtöbb nagyvárosát, valamint Hokkaidót köti össze. A Szapporóig tartó meghosszabbítás pedig építés alatt áll, és a tervek szerint 2038-ban készül el.
A Tokiót, Nagoját és Oszakát, Japán három legnagyobb városát összekötő eredeti Tókaidó Shinkansen a világ egyik legforgalmasabb nagysebességű vasútvonala. A több mint hat évtizeddel ezelőtti megnyitása óta 8 milliárdnál is több utast szállított. Csúcsidőben a vonalon óránként akár 16 vonat is közlekedik mindkét irányban, egyenként 16 kocsival (1323 férőhelyes ülőkapacitással), a vonatok közötti minimális követési idő három perc.
Nem tévedés, nem elírás, tavaly a Shinkansen vonatok összesített késési ideje két, azaz kettő másodperc volt. A külföldieknek például nem is szükséges tudniuk a célállomásuk nevét, elég, ha az érkezési időpontot tudják. Biztosak lehetnek abban, hogy a vonat másodperc pontossággal a célállomásra érkezik. (Az állami Shinkansen mellett több magán vonattársaság is közlekedik az országban.)
Huncut kommunikálás
A japán nyelvnek szép a dallama, aki viszont nem tanulta a nyelvet, az egy szót sem ért sem a beszédből, sem pedig a feliratokból, az újságokról és a könyvekről nem is beszélve. Helyiek elmondták, hogy mind a családi, mind az üzleti életben létezik a vízszintes, a felfelé és a lefelé kommunikálás. Ez azt jelenti, hogy minden ember másként kommunikál a vele azonos, magasabb vagy éppen alacsonyabb szinten lévő családtaggal, munkatárssal, főnökkel stb. Mindegyik szintnek külön nyelve van, s az emberek nagyon jól tudják, mikor melyiket kell használni. Állítólag ezek a nyelvek igencsak különböznek egymástól szóhasználatban, hangsúlyban, mondatszerkezetben. Nem ismerve a japán nyelvet, e sorok írója nem tudta a fenti állításokat ellenőrizni.
Esernyő-ruhatár – szárítás után
Az esernyő szárító „berendezést” viszont igen. Arról van szó, hogy Japánban sem szeretik, ha valaki csöpögő esernyővel lép be étterembe, múzeumba, áruházba stb. Ezért a nyilvános helyek bejáratánál olyan szerkezet van, amelybe behelyezzük a becsukott ernyőt és azt megforgatjuk. A „préselés” nyomán az ernyőről lecsurog a víz. Ezután az ernyő elhelyezhető az úgynevezett ernyő ruhatárban. Ez egy állvány, a tetején sok-sok nyílással és kulcsos zárral. A csaknem száraz ernyőt be kell állítani a nyílásba, arra rá kell hajtani egy pántot, majd kulccsal le kell zárni. Amikor kivesszük az ernyőt, a kulcsot benne kell hagyni a zárban a következő használó számára.
Fagylalt csak bent
A szigetországra is igaz, hogy a metrón szinte mindenki nyomkodja a telefonját, mint mindenhol a világon. Időnként azonban lehet látni könyvet olvasó utasokat is. Nem véletlen, hogy a metróállomásokon ez a felirat olvasható angolul is: ne legyél okostelefonos zombi!
Meglepetést okozott, hogy utcán nem szabad fagylaltot enni, csak bent a cukrászdában és a fagylaltosnál. De ennél is nagyobb meglepetés a japán BENTO-doboz, amely elkészített ételeket tart frissen. Élelmiszer üzletekben kapható eredetileg fából hajlított tároló edény, ma már rekeszes műanyag doboz, amelyben van egy kisebb boríték nagyságú lapos jégakku a vásárolt étel frissen tartására. Attól függően, hogy mit vásárolunk az étkezésekhez, mindenféle fűszer, öntet is jár a dobozhoz. Gusztusos, praktikus, mindenhol elérhető, és hatalmas a választék.
Változóban a generációs céghűség
A „mosoly országában” a közelmúltig a cégek többségénél egy-egy család több generációja dolgozott együtt. Ha a nagypapa -mondjuk – a Sonynál dolgozott, gyermekei is ott helyezkedtek el, sőt, az unokák is. Japánban ez a szokás szinte évszázados tradíció volt. Úgy tűnik, ezen a területen is változás kezdődött: tanulmányai befejezése után a fiatalok többsége nem szándékozik követni szülei karriervonalát. Más szakmát, más szakterületet választanak, saját szakmai pályafutásuk fontosabb számukra a hagyományoknál.
Minőségi körök – önkéntes alapon
Továbbra sincs viszont változás a minőségmenedzsment egy speciális területén, az úgynevezett minőségi körökben (quality circles). A japán termelő és szolgáltató vállalatoknál havonta vagy kéthavonta egyszer munkaidő után a dolgozók egy része bent marad a munkahelyén, teljesen önkéntes alapon. Azzal a céllal, hogy ötleteljenek, miként lehet a termékek és a szolgáltatások minőségét javítani, hogyan lehet a munkafolyamatokat hatékonyabbá tenni, milyen újításokra, innovációkra van szükség, milyen új termékkel vagy szolgáltatással lehetne bővíteni a kínálati palettát stb.
A minőségi körök az együtt gondolkodás eredményeként javaslatokat fogalmaznak meg és azokat továbbítják a felső vezetés számára. A topmenedzsment viszonylag rövid időn belül válaszol, sok esetben pedig meg is valósítja az ötleteket. Hangsúlyozni szükséges ismételten, hogy a minőségi körök teljesen önkéntes alapon működnek, senki nem szervezi felülről a tevékenységüket.
Nem lenne könnyű találni még egy országot, ahol egyáltalán alakítanának önkéntes minőségi köröket. Az USA-ban termelő japán autógyárakban megpróbálták a quality circle rendszert bevezetni, nem sikerült. A kudarc magyarázata egyszerű: ezekben a japán többségi tulajdonú gyárakban csak a vezetők egy része japán, a munkások pedig amerikaiak. Az ő munkakultúrájuknak pedig nem része az ilyen, rendszeres, közös ötletelés. Japánon kívül talán még Dél-Koreában tapasztalható elvétve a minőségi kör szemlélet.
Többcélú stadionok, plázák
Az ázsiai szigetországban is szép számmal épültek sportstadionok és bevásárló központok. Ezek sajátossága a többcélúság: kiállításoknak, konferenciáknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és még számos egyéb rendezvénynek adnak otthont. A magas kihasználtság következtében kedvezőek a megtérülési mutatók. Tanulhat a világ ezeknek a létesítményeknek a sokoldalú kihasználásából. Nem nehéz eltanulni azt sem, hogy a szigetországban minden liftben van valamiféle ülőalkalmatosság.
Idősotthonok – kiszervezésben
Ismeretes, hogy Japánban sok az ember, kevés a hely, ezért a lakások többségének a mérete is kicsi. Nem kivételek ez alól az idősotthonok sem. Ezen a területen azonban valamiféle kiszervezés, outsourcing van kialakulóban. A nyugdíjalapok a környező országokban ingatlan-területeket vásárolnak erdőkben, tengerpartokon és ott építenek nyugdíjas- és idős otthonokat teljes ellátással, orvosi felügyelettel stb. Ezek a lakások nem ingyenesek, megvásárlásukra különféle pénzügyi konstrukciók állnak rendelkezésre. A statisztikák tanúsága szerint egyre többen (elsősorban magányos idősek) választják ezt a lehetőséget.
Mi is az a keiretsu?
Utolsó útimorzsaként arról, hogy a japán vállalati, üzleti kultúra sokban különbözik az európaitól és az amerikaitól. Ez többek között megmutatkozik a vállalatkormányzási, a felelős vállalatirányítási (corporate governance) rendszerben is, amelynek egyik jellemzője a kapcsolati befektetés, a keiretsu. Ez a rendszer a második világháború után alakult ki a japán vállalati életben, s az a lényege, hogy 10-20 egymással kapcsolatban álló cég szoros beszerzési, termelési, szolgáltatási, finanszírozási együttműködést alakít ki „körön belül”, amolyan kartelt.
A kereszttulajdonlás egy cég részéről a másikban nem haladhatja meg az 5 százalékot, de nem is kötelező. A keiretsu úgy működik, mint egy vállalat, sok funkcióval, de minden „tagcég” önálló, saját vezetéssel, profillal, költségvetéssel rendelkezik.
A keiretsuk középpontjában a bankok állnak, amelyeknek ugyancsak lehet tulajdoni részük a vállalatokban. A rendszer legfontosabb eleme az, hogy a tagcégek egymástól rendelnek, egymással kooperálnak, és amennyire lehetséges, kizárják a külső vagy külföldi szállítókat, forrásokat. Ez a modell elsősorban a cégek és a dolgozók érdekeit képviseli, a részvényesekét csak kevésbé. A keiretsu rendszer jól működik az ázsiai szigetországban, s erre figyelemmel kell lenniük a hazai vállalatoknak is japán üzleti kapcsolataikban.
Dr. Gonda György,
CMC vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant