A magyar gazdaság előtt álló legfontosabb kihívások az orosz-ukrán háború, a járvány hatásai, az uniós források körüli viták, az illegális migráció és a demográfiai problémák – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter egy budapesti konferencián.
A tárcavezető Az ösztönző állam – sikeres gazdasági újraindítás 2022 címmel szervezett eseményen kiemelte: a járvány okozta nehézségekre a magyar gazdaság jól reagált, Európában az egyik leggyorsabb kilábalást mutatta fel.
A kormányváltás utáni kilenc év teljesítménye alapozta meg azt, hogy ne kelljen külső segítséghez folyamodni, a válságot a belső források átrendezésével lehetett kezelni – jegyezte meg.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a 7 százalék feletti 2021-es növekedést úgy volt képes elérni az ország, hogy más tagállamokkal szemben a helyreállítási forrásokhoz nem jutott hozzá.
A magyar gazdaság növekedési szerkezete kiegyensúlyozott volt termelési oldalról, felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása fejtett ki jelentős hatást – emlékeztetett.
Varga Mihály utalva az elmúlt időszakban kialakult közgazdasági vitákra megjegyezte, hogy
a legfrissebb Eurostat-adatok szerint sikerült “kanyarban előzni“; a magyar gazdaság elérte az uniós átlagos fejlettség 76 százalékát.
“Nem az euró teremti meg a fejlettséget“, egy jó ütemű euróövezeti csatlakozásnak sok pozitív hozadéka lehet, de a fejlettség nem azon múlik – hangsúlyozta a tárcavezető. A gazdaságpolitika összetétele a döntő, ezen felül pedig politikai támogatottságra is szükség van a programok végrehajthatósága érdekében – fűzte hozzá.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a beruházási ráta tavaly 27 százalék körül alakult, ezek a vállalati fejlesztések nemsokára termelőre fordulnak és ösztönzik a növekedést. Megemlítette azt is, hogy a reálbérek 3,4 százalékos növekedése és az alacsony munkanélküliség is a magyar gazdaság válságállóságát mutatta.
Figyelmeztetett arra, hogy hosszú idő után újra figyelni kell az inflációra, amelyet első körben a gazdasági leállások és a kereslet fennmaradásának együttese, a “gyors felpattanás” okozott. A háború hatására az infláció még jobban felgyorsult, ugyanakkor az előrejelzések szerint az év második felében csökkenésnek indul – mutatott rá.
Az állam szabályozó szerepe révén képes volt 3 százalékponttal csökkenteni a drágulás mértékét, ennek eszközei a rezsicsökkentés, az üzemanyagok ársapkája, a kamatstop és az élelmiszerárstop volt – idézte fel.
A magyar családokat segítette a kormány azáltal, hogy az Európai Unión belül Magyarországon a legolcsóbb az áram és a bruttó benzinár is a legkedvezőbb – hangsúlyozta a miniszter.
A válságkezelés miatt GDP-arányosan 80 százalék fölé emelkedett az államadósság, amelyet a kormány 2010 utáni politikájával 65 százalékra leszorított; ezt újra csökkenteni kell – mondta végül a tárcavezető utalva arra, hogy a hoztak már döntéseket a cél érdekében, például egyes beruházások elhalasztásával.
