Mark Zuckerberg gyenge vezetői képességei lassan a kudarc felé sodorják cégét, a Metát – állítja egy harvardi szakértő.
Bill George, a Harvard Business School vezető munkatársa és a Medtronic orvosi technológiai vállalat korábbi vezérigazgatója szerint Zuckerberg vezérigazgatói hiányosságai “folyamatosan kisiklatják” a korábban Facebook néven ismert technológiai óriást.
“Szerintem a Facebook nem fog jól működni, amíg ő ott van. Valószínűleg ő az egyik oka annak, hogy olyan sokan elfordulnak a cégtől. Elvesztette az irányt” – mondta George a CNBC-nek.
George az elmúlt 20 évet a munkahelyi vezetői kudarcok tanulmányozásával töltötte, és nemrégiben ezeket az eredményeket egy új könyvben foglalta össze.
George szerint azok a főnökök, akik szem elől tévesztik legmélyebben őrzött hitüket, értékeiket és vezetői céljukat – különösen a pénz, a hírnév vagy a hatalom nevében – kudarcra vannak ítélve. És miután évtizedekig kutatta a nagy horderejű vállalati összeomlásokat, azt mondja, hogy feltűnő hasonlóságokat lát Zuckerberggel és a mai Metával.
A Meta vezérigazgatója nagyrészt felelős cége eddigi robbanásszerű növekedéséért, az általa 2004-ben közösen alapított céget 450 milliárd dolláros piaci tőkével rendelkező technológiai óriássá változtatta. Ezzel hozzájárult a modernkori közösségi médiaipar megteremtéséhez, és ezt a lépést próbálja most megismételni azzal, hogy cégét a metaverzum térbe pozícionálja.
George mégis azt mondja, hogy a Meta biztosan elbukik, amíg Zuckerberg marad a cég élén. George könyve öt különböző típusú rossz főnököt vizsgál, Zuckerberg pedig nem egy, hanem három ilyen kategóriába is beletartozik. Ezek a következők:
- Egy racionalizáló, aki másokat hibáztat
George szerint Zuckerberg racionalizáló, az a fajta főnök, aki nem hajlandó elismerni a hibáit, vagy tanulni azokból. Ehelyett úgy racionalizálja a hibákat, hogy másokra hárítja a felelősséget.
Februárban a Meta több mint 232 milliárd dollárt veszített piaci értékéből, ami a történelem legnagyobb egynapos esését jelentette az amerikai részvények közül. Zuckerberg és vezetői több tényezőt okoltak az eredményekért, köztük az Apple 2021-es adatvédelmi módosításait, amelyek megnehezítették az okostelefon-felhasználóknak szóló hirdetések célzott megcélzását, valamint a riválisok, például a TikTok által támasztott növekvő versenyt.
És bár ezek a tényezők szerepet is játszhattak, valószínű, hogy a metaverzum miatt kutatásra és fejlesztésre fordított hatalmas összegek voltak a probléma fő forrása. A Meta virtuális valósággal foglalkozó részlege csak 2021-ben több mint 10 milliárd dolláros veszteséget jelentett, és csak 2022 második negyedévében 2,8 milliárd dollárost.
Nyilvánosan Zuckerberg még nem ismerte el, vagy nem vállalta a felelősséget ezért – mondja George -, bár egy májusi részvényesi gyűlésen azt mondta, arra számít, hogy cége “jelentős” összegeket fog veszíteni a következő három-öt évben, mivel a metaverzumot megalapozó technológiákba fektet be.
- Egy magányos ember, aki nem fogad el tanácsokat
Zuckerberg magányos emberré vált, aki kerüli a szoros kapcsolatok kialakítását és eltaszít másokat magától, mondja George. Ezek a főnökök gyakran nem fogadnak el segítséget, tanácsot vagy visszajelzést, ami hajlamossá teszi őket a hibákra.
Zuckerberg arról ismert, hogy bizonyos mértékig a saját megérzéseiben bízik a hagyományos bölcsességgel szemben. Ez is része annak, hogy a Metából egy több milliárd dolláros technológiai óriásvállalatot épített. A kezdeti időkben azonban legalább néhány tanácsot megfogadott megbízható tanácsadóktól.
Egy példa erre: Roger McNamee, az Elevation Partners magántőke-befektetési cég társalapítója és a Facebook egykori befektetője. McNamee 2006-ban azt tanácsolta Zuckerbergnek, hogy utasítsa vissza a Yahoo ajánlatát, hogy 1 milliárd dollárért megvásárolja a Facebookot. McNamee később arra bátorította Zuckerberget, hogy alkalmazza Sheryl Sandberg korábbi igazgatótt, aki végül döntő szerepet játszott a vállalat hirdetési üzletágának és belső működésének kiépítésében.
Zuckerberg mindkét alkalommal McNamee tanácsait követte – és mindkét döntés nagyon sikeresnek bizonyult. Ám ahogy a Meta növekedett, Zuckerberg végül nem hallgatott rá – mondta McNamee a New Yorkernek 2019-ben.
A döntésnek legalább egy komoly következménye lehetett: 2016-ban McNamee megpróbálta figyelmeztetni Zuckerberget az amerikai választásokba való orosz beavatkozásnak a Facebook platformjaira gyakorolt hatására. Zuckerberg állítólag elutasította a figyelmeztetést, és hónapokig figyelmen kívül hagyta McNamee-t.
Az amerikai hírszerző ügynökségek azóta arra a következtetésre jutottak, hogy a Facebook kulcsfontosságú platform volt az orosz beavatkozási erőfeszítésekben, ami hozzájárulhatott Donald Trump elnök megválasztásához.
- A dicsőséget keresi és a profitot helyezi előtérbe
Végül pedig Zuckerberg egy dicsőségkereső, aki a hírnevet és a vagyont mindenek fölé helyezi, mondja George. Az ilyen típusú főnökök sosem elégedettek igazán azzal, amijük van, és hajlandóak a végletekig elmenni, hogy még többet szerezzenek.
Zuckerberg a Meta profitját és növekedését helyezi előtérbe, még a vállalat több milliárd felhasználójának kárára is, mondja George. Ez nem egyedi megfigyelés: Zuckerberg cége már régóta vitákba keveredett a felhasználók magánéletével és egészségével kapcsolatos kérdések miatt.
Az egyik esetben a Wall Street Journal tavalyi vizsgálata megállapította, hogy a Meta tulajdonában lévő Instagram hozzájárult a felhasználók mentális egészségügyi problémáihoz, különösen a tinédzser lányok körében. A vizsgálat megállapította, hogy a Meta vezetése aktívan figyelmen kívül hagyta a problémát, hogy ne veszélyeztesse a felhasználók elkötelezettségét és bővülését.
A döntés arra utal, hogy Zuckerberg a bevételt minden mással szemben előtérbe helyezte, mondja George.