Az 5G frekvenciák értékesítési tenderén három jelentkezőt, a Telekomot, a Telenort és a Vodafone-t vette árverési nyilvántartásba a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A négy frekvenciasávot 15 évre értékesítik.
Az árverési eljárás az ötödik generációs (5G) mobiltechnológia bevezetésének támogatására és a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokra alkalmas frekvenciák értékesítésére indult. Az eljárás a tartalmi vizsgálattal, majd a licitnapokkal folytatódhat, eredmény késő őszre várható.
A 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávok árverésére augusztus 8-án négy mobilszolgáltató jelentkezett, az alaki vizsgálat eredményeként pedig – a hiánypótlások után – a hírközlési hatóság a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t vette árverési nyilvántartásba. Egy jelentkező nem felelt meg a részvételi feltételeknek.
A jelentkezők frekvenciasávonként négy külön naptári napon licitálhatnak majd, sorrendben a 2600 MHz-es, a 3600 MHz-es, a 700 MHz-es és végül a 2100 MHz-es frekvenciasávok blokkjaira.
A résztvevőknek az NMHH ezt megelőzően próbaárverést is tart felkészülésképpen. Az NMHH az egyes árverési napok eredményét csak az eljárás végén, az árverési eljárást lezáró döntésében, egyszerre hozza majd nyilvánosságra. Erre a tervek szerint október végén, november elején kerülhet sor – tájékoztatott a hatóság.
A négy frekvenciasávot az NMHH 15 évre értékesíti, ez az időtartam egy alkalommal, 5 évvel meghosszabbítható. Az 5G-s frekvenciák értékesítésével az NMHH célja, hogy a hazai mobilhálózatok és különösen azok használói kiaknázhassák a technológiai fejlődés kínálta lehetőségeket, és ezzel hozzájáruljon a magyar gazdasági potenciál növeléséhez.
Az 5G, vagyis az ötödik generációs technológia új alkalmazások elterjedését teszi lehetővé, amelyek a hálózatoktól olyan – a jelenlegi technológiákkal együttesen nem teljesíthető – képességeket várnak el, mint a nagyságrendekkel több eszköz kiszolgálása nagyon alacsony késleltetéssel és akár sokkal magasabb adatátviteli sebességgel, mindezt az eddigieknél megbízhatóbb és biztonságosabb környezetben. Ezek teszik lehetővé a jövőben például az önvezető autók, a távműtétek vagy a szenzorok tömeges használatát is.
