Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Németország: láthatnám az oltási igazolványát?
No menu items!

Németország: láthatnám az oltási igazolványát?

Európa gazdaságilag legerősebb országában attól a vitától hangos a közélet, hogy kötelesek legyenek-e a dolgozók tájékoztatást adni munkaadójuknak a COVID elleni védettségükről, vagy ne legyen ilyen kötelezettsége senkinek sem. Azaz ki kérhetné el a munkások oltási igazolványát.

A nagykoalíció támogatja

Jens Spahn

A német egészségügyi miniszter, Jens Spahn támogatja, hogy a dolgozók munkaadójuk kérdésére tökélések legyenek felvilágosítást adni, be vannak-e oltva a korona-vírus ellen. A szociáldemokrata munkaügyi miniszter, Hubertus Heil egyetért konzervatív kollégáját. Azonban Spahnnal ellentétben úgy látja, a jogszabálymódosítás nem a munkaügyi tárcája hatáskörébe tartozik.

Munkaadók lehetetlen feladat előtt

A munkaadók nehéz helyzetben vannak: egyrészt jogszabályi kötelezettségük a munkahelyek biztonságáról gondoskodni, másrészt nincs információjuk a dolgozóik átoltottságáról. A munkaadói érdekképviseletek szerint lehetetlen közegészségügyi szempontból biztonságosan konferenciákat és üzleti utakat szervezni. Ugyancsak lehetetlen a kötelező üzemi járványügyi koncepciót elkészíteni. Különösen ellehetetleníti a közegészségügyi előírásoknak eleget tenni, valamint az üzemi étkezdéket üzemeltetni, ha a menedzsment nem tudja, a dolgozók mekkora része, személy szerint kik vannak beoltva.

Peer-Michael Dick

„A pandémia féken tartásához a munkaadóknak minden ágazatban tudniuk kellene, hányan és kik vannak beoltva a dolgozóik közül” . Ez Peer-Michael Dick, a gazdaságilag legerősebb tartomány, Baden-Württemberg ipari munkaadóit tömörítő Südwestmetall elnöke reakciója.

„No-go!”

Megértik a munkaadók problémáját és a járványügyi érveket is, mégis a javaslat ellen vannak a jogvédő szervezetek és a szakszervezetek is. Előbbiek szerint a felvilágosítási kötelezettség sérti a személyes adatok védelméhez fűződő jogot. Utóbbiak retorzióktól, az oltatlanok elbocsátástól tartanak.

Anja Piel

„A felvilágosítási kényszer az egészségügyi állapotról: no-go!” – fogalmazta meg tömören a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) álláspontját Anja Piel elnökségi tag.

A 6 millió német munkavállaló érdekét képviselő DGB álláspontja szerint az emberek oltási igazolványát, mint minden információt az egészségügyi állapotról szigorú szabályok védik: pontosabban szólva alkotmányos védettséget élvező személyes adatról van szó.

Törvényellenes? Változtassunk a törvényen!

Az oltottság a szociáldemokrata munkaügyi miniszter szerint is védett adat, mégis bevezetné a felvilágosítási kötelezettséget. Az ellentmondást a most készülő új munkavédelmi törvényben oldaná fel.

Jogászok hónapok óta követelik az új törvényt, hogy másfél évvel a pandémia kezdete után végre világos jogalapjuk legyen a munkáltatókra rótt járványügyi feladatoknak. Jelenleg csak az egyértelmű, hogy az éttermet, hotelt, sport és kulturális létesítményt üzemeltetőkhöz hasonlóan minden munkaadóknak járványügyi szabályzatot kell készítenie. Ha ezt, vagy a népegészségügyi törvényt megsértik és ennek következtében egy munkavállalójuk megfertőződik, a céget kártérítési, a menedzsereket pedig büntetőjogi felelősség terheli.

Ez lenne a kompromisszum?

A már idézett Peer-Michael Dick szerint több a hátránya, mint az előnye a javaslatnak, amit a munkaügyi miniszter a vita hatására fogalmazott meg. E szerint lazulnának a munkaadókra vonatkozó járványügyi előírásokon, ha egy üzemben az oltottak aránya elérne egy meghatározott százalékot. Hogy az utóbbi információ gyűjtése megfeleljen az adatvédelmi előírásoknak, a hatóság készítené a felmérést és a munkáltató csak a százalékról értesülne, arról viszont nem, kik védettek.

„A munkaadóknak úgy kellene vállalniuk a megbetegedés esetén a kártérítési és a büntetőjogi felelősséget, hogy a lazább szabályok miatt nőne a megfertőződések kockázata” – érvelt a javaslat ellen Dick.

Ki hozza meg a döntést?

A jogászok többségük szerint az új törvénnyel is maradna a jogbizonytalanság. Főszabály szerint ugyanis a munkavállaló továbbra se lenne köteles felvilágosítást adni védettségéről. Ugyanakkor a 16 német tartomány jogalkotói kivételeket határozhatnának meg, amelyek esetében a dolgozót információadás kötelezettség terhelné. A munkaügyi minisztérium szerint egységes szövetségi szabályt a járványügyi törvény tartalmazhatna. Utóbbi az egészségügyi minisztérium kompetenciájába tartozik. „A szociáldemokrata munkaügyi miniszter átdobta a forró krumplit az egészségügyért felelős konzervatív kollegájának” – írta a vezető német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerkesztőségi cikkében.

Spahn minisztertársával ellentétben nem ijedt meg a politikai kockázattól. Az FAZ kérdésre elmondta, hogy kész a járványügyi törvény módosítására. „Annak, aki sokadmagával dolgozik egy légtérben, joga van tudni, hány kollégája védett és különösen, hogy a mellette ülő felvette-e az oltást” – érvelt Spahn.

Ulrich Kelber

„A lényeg, hogy világos jogi helyzetet legyen” – mondta a kabineten belüli vita kapcsán az adatjogi ombudsman, Ulrich Kelber. Törvényi jogalap esetén alkotmánykonformnak tartja az információszolgáltatási kötelezettséget. Azzal a megszorításossal, hogy annak a pandémia időszakára kell korlátozódnia.

Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a kormányzat által üzemeltettet koronavírus-kontaktkövető okostelefon alkalmazásból származó információkhoz a munkáltatók is hozzáférést kapjanak, láthassák dolgozók oltási igazolványát.

Petrus Szabolcs

Hirdetés
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Szolidárisak a Fed elnökével a világ befolyásos jegybankjainak vezetői

A jegybanki vezetők közös közleménye szerint Jerome Powell becsülettel, feladatára összpontosítva, a közérdek szolgálata melletti rendíthetetlen elkötelezettséggel végzi tevékenységét.

MKIK: eredményes évet zárt a kamara 2025-ben

A 3 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Programra több mint 14 ezer vállalkozás jelentkezett, eddig mintegy 130 milliárd forintnyi forrásra szerződtek le az érintett kis- és középvállalkozások (kkv).

Duna House: 2025-ben a lakáscélú jelzáloghitelek volumene megközelítette a 2000 milliárd forintot

A hitelpiac bővülését így nem egyetlen kiugró tényező, hanem egy fokozatos alkalmazkodási folyamat eredményezte.

KSH: decemberben 3,3 százalékkal, 2025-ben átlagosan 4,4 százalékkal nőttek az árak

Egy hónap alatt, 2025. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek.
Hirdetés

Hírek

A Grönland dilemma: nemzetközi jog kontra geopolitika

Folyik a kötélhúzás Grönland körül. A gazdasági érdekek és...

Szolidárisak a Fed elnökével a világ befolyásos jegybankjainak vezetői

A jegybanki vezetők közös közleménye szerint Jerome Powell becsülettel, feladatára összpontosítva, a közérdek szolgálata melletti rendíthetetlen elkötelezettséggel végzi tevékenységét.

MKIK: eredményes évet zárt a kamara 2025-ben

A 3 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Programra több mint 14 ezer vállalkozás jelentkezett, eddig mintegy 130 milliárd forintnyi forrásra szerződtek le az érintett kis- és középvállalkozások (kkv).

Duna House: 2025-ben a lakáscélú jelzáloghitelek volumene megközelítette a 2000 milliárd forintot

A hitelpiac bővülését így nem egyetlen kiugró tényező, hanem egy fokozatos alkalmazkodási folyamat eredményezte.

KSH: decemberben 3,3 százalékkal, 2025-ben átlagosan 4,4 százalékkal nőttek az árak

Egy hónap alatt, 2025. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek.

GKI: a magyar cégek több mint negyedénél bevált a távmunka

A GKI felmérése szerint a távmunkát alkalmazó cégek 76 százaléka nem tervez változtatást a jelenlegi gyakorlaton.

A Magyar Államkincstár is csatlakozott a Digitális Állampolgárság Programhoz

A WebKincstárban a DÁP azonosítóval történő belépési lehetőség ügyfél általi beállítását követően a felhasználónév és jelszó megadása helyett elegendő lesz a QR-kód beolvasása, míg a MobilKincstár esetében a két alkalmazás összekapcsolását követően a DÁP mobilalkalmazásban kell jóváhagyni a belépést.

Félreértés az ingyenes készpénzfelvétel kapcsán: sokan mennek feleslegesen bankfiókba

Azért, hogy teljes mértékben ki lehessen használni a jogszabály adta lehetőséget, a jogalkotó 300 000 forintra emelte az ATM-ből egy tranzakcióval felvehető készpénz minimális összegét.
Hirdetés

Gazdaság

Készpénzmentes üzletek: lehetőség vagy vállalati kockázat?

A kereskedelemben egyre erősebben jelenik meg a készpénzmentes működés felé való elmozdulás, amelyet egyszerre mozgatnak technológiai újítások, vásárlói igények és vezetői döntések. A CMO...

NGM: Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil

Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 339,0 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 427,0 milliárd forintos hiánnyal.

10 újdonság, amit a magyar revolutosok megkaphatnak a közeljövőben

Érkeznek a hírek a sajtóban arról, hogy a Revolut megnyitotta a magyarországi fióktelepét. De azt már kevesen tudják, hogy az jogilag már évek óta...

Nem a párna a pénz legjobb helye az inflációban

Akciós bankbetétekkel rövid távon is kivédhető a pénzromlás