Hirdetés
Kezdőlap Ingatlan A lakbérstop nem segített. Államosítás kezdődik Berlinben
No menu items!

A lakbérstop nem segített. Államosítás kezdődik Berlinben

Az igenek győztek a lakáskisajátítási népszavazáson a német fővárosban. E szerint az ingatlankonszernek bérlakásait köztulajdonba veszi az önkormányzat. Az államosítás a bérbeadott lakóingatlanok 15 százalékát, 243 ezer lakást érint. Berlin 29 – 36 milliárd euró  közötti kártalanítást fizet cserébe a konszerneknek.

Alacsony részvétel, egyértelmű többség

A berliniek 56 százaléka igennek szavazott a szeptember végi lakáskisajátítási népszavazáson. Az országgyűlési és helyhatósági választással egyidőben tartott referendumon a részvétel jóval alacsonyabb volt, mint az előbbi két szavazáson, mindössze 39 százalék, de ez is meghaladja a 25 százalékos érvényességi küszöböt. Így Berlin Szenátusa köteles rendeletet alkotni az ingatlankonszernek bérlakásainak köztulajdonba vételéről. A berliniek nem egy konkrét rendeletjavaslatról szavaztak, ezért a képviselők szabadon dönthetnek a köztulajdonosba vétel részleteiről.

Szociáldemokraták a szocializmus ellen

A Németországban példátlan népszavazáson arra mondott igent a többség, hogy a háromezernél több lakással rendelkező nyereségorientált ingatlankonszernek lakásait önkormányzati tulajdonba kell venni. Ez összesen 240 ezer lakás, a bérbeadott lakóingatlanok 15 százaléka.

A helyhatósági választást megnyerő szociáldemokraták (SPD) várhatóan annak ellenére eleget fog tenni a lakossági akaratnak, hogy a párthoz tartozó főpolgármester, Michael Müller az államosítás ellen kampányolt: „Színtiszta tervgazdaság. NDK-romantika. Ez nem az én politikám.”

Franziska Giffey: „Horribilis pénzt kellene kiadnunk, mégse épülnének új lakások” 

A kisajátítás ellen van az eddigi koalíciós partner, a konzervatív CDU is. De a választást megnyerő SPD a jövőben várhatóan a kisajátítást támogató Zöldekkel és a Demokratikus Szocializmus Pártjával (Linke) fogja irányítani Berlint. Azonban az is elképzelhető, hogy a koalícióba a Linke helyett harmadiknak a pártok közül a legaktívabban a kisajátítás ellen kampányoló liberálisok fognak beszállni. Változik a főpolgármester személye is: a nagy politikától visszavonuló Müller helyét Franziska Giffey veszi át. Változatlan viszont, hogy az új főpolgármester asszony, ahogy párttársa és elődje, a köztulajdonba vétel ellen van.

A pártok ellenállására reagálva a népszavazást kezdeményező civil szervezet, a ’Deutsche Wohnen & Co Enteignen’  szóvivője közölte, hogy intenzíven be fognak folyni a koalíciós tárgyalásokba, hogy mielőbb a választói akaratnak megfelelő rendelet szülessen. Meg fogjuk akadályozni a trükközést és az időhúzást” – mondta Kalle Kunkel.

Az egyesület vezetője, Rouzbeh Taheri pedig azt jelentette be, hogy ha kell, új népszavazást kezdeményeznek, amelyen egy konkrét rendeletjavaslatot terjesztenek a berliniek elé. Ebben az esetben az igenek győzelmével automatikusan rendeletté válna a javaslat.

Anyagi ellenérvek

a háromezernél több lakással rendelkező konszernek lakásait önkormányzati tulajdonba kell venni

A városvezetés legfőbb érve a kisajátítás ellen a horribilis költség. Müller és Giffey is arra figyelmeztettek a kampányban, hogy a jogilag amúgy is vitatott kisajátítás biztos, hogy alkotmányellenes lenne kártalanítás nélkül. Ennek költségét a városvezetés 243 ezer lakással számol szakértői 29 és 36 milliárd euró közé teszik.

A civilek csak 200 lakásról és jóval alacsonyabb, de még így is jelentős, 7,3 és 13,7 milliárd közötti összegről beszélnek. Szerintük ennek se a költségvetést kellene terhelnie: a kártalanítást 40 év alatt, a köztulajdonba vett lakások bérleti díjaiból fizetnék. A város vezetői ezt az utat jogilag járhatatlannak tartják, és arra figyelmeztetnek, hogy a 30 milliárd euró a város teljes éves költségvetésének felel meg, ezért a tömeges kisajátítás csak hitelből finanszírozható. A kamat jelentős terhet róna a városra, ami miatt a mostaninál kevesebb jutna az oktatásra, az infrastruktúrára és új önkormányzati bérlakások építésére. „Horribilis pénzt kellene kiadnunk, mégse épülnének új lakások” – ismételte meg többször a kampányban Giffey.

Valós probléma

Rouzbeh Taheri

A ’Deutsche Wohnen & enteignen’ létrehozása Rouzbeh Taheri ötlete volt 2017-ben. Az 1973-ban Iránban született és 14 évesen szüleivel Németországba menekült Taheri terve a kisajátításról rögtön bejárta a világsajtót. Most, hogy 1.500 aktivista társával együtt sikerre vitte a népszavazást, ismét nemzetközi hír lett a berlini államosításból.

A civilek sikerükében döntő szerepet játszott a vitathatatlan tény, hogy Berlinben évek óta meredeken emelkednek a bérleti díjak. Nagy különbségek vannak a kerületek között, de a város nagy részén az átlagos jövedelemből élőknek egyre nagyobb gond megfizethető lakást találni, illetve lakásuk bérleti díját fizetni. A probléma sokakat érint, tekintve, hogy a berliniek 85 százaléka bérlakásban él! A berlini helyzetet tovább rontja, hogy az ott élők az országos átlagnál jóval kevesebbet keresnek, a bérleti díjak viszont az elmúlt évtizedben megduplázódtak és négyzetméterenként 10,50 euróval meghaladják a német nagyvárosok átlagát.

Lukas Siebenkotten

A bérlők magas aránya és az árak elszabadulása a legtöbb német városban probléma. Ezért az országot 2017 és 2021 között irányító nagykoalíció 2018-ban ’lakásépítési offenzívát’ jelentett meg. A megígért 1,5 millió bérlakásból azonban csak 300 ezer épült meg. A kereslet hosszú évek óta jóval meghaladja a kínálatot. Ezen a korona-járvány annak ellenére se változtatott érdemben, hogy tavaly tavasz óta kevesebben költöznek a metropoliszokba, mint a megelőző években.

A Német Bérlők Szövetségének (Deutscher Mieterbund) becslése szerint továbbra is hiányzik 2 millió bérlakás és növekszik a háztatások aránya, hol a jövedelem felénél is több a bérleti díjra megy el. „Tarthatatlan állapot” – fogalmazott a berlini kampány hajrájában a 3 millió tagod tömörítő civil szervezet elnöke, Lukas Siebenkotten.

Az elkeseredett kísérlet elbukott

A kezdeményezés aláíróinak száma áprilisban ugrott meg, amikor az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a berlini jogszabályt, amely korlátozta a bérleti díj emelését.  Nyáron a városvezetés elkeseredett kísérletet tett a kisajátítás párti közhangulat megváltoztatására: megvásárolt 14.500 bérlakást a legnagyobb berlini ingatlankonszerntől 2,4 milliárd euró értékben. Jelentős összeg, de eltörpül ahhoz képest, amennyit az önkormányzat és rajtuk keresztül az adófizetőknek ki kell adniuk, ha a népszavazás kezdeményezés által követelt rendelet hatályba lép.

Petrus Szabolcs

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Adventi szeretetvendégség az Ökumenikus Segélyszervezetnél

Egy hívás 500 forint adomány, így 4 hívás egy tál meleg ételt jelenthet egy rászorulónak.

Itt az első magyar elektromos csuklós busz

Az Electronell 18-at 2025 elején az utasok is kipróbálhatják majd a Volánbusz járatain.

HungaroControl: 6 százalékkal nő a forgalom az ünnepek alatt

A tavalyi ünnepi időszakban 32 300 légi járművet kezeltek a társaság szakemberei, az idén 1800 járattal többre számítanak.

Mit mond a Századvég? – A belső kereslet növekedése támogathatja a gazdasági bővülést

2024-ben 0,7, 2025-ben 2,6, 2026-ban pedig 3,1 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság
Hirdetés

Hírek

Csökkent a 6 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama

A 6 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción az ÁKK 10,0 milliárd forintért vitt piacra állampapírt.

Vegyesen alakult kedd reggel a forint árfolyama

Kedd reggeli jegyzésén a forint erősebben áll a decemberi kezdésnél, 0,9 százalékkal az euró, 0,2 százalékkal a dollár és 1,8 százalékkal a svájci frank ellenében.

Országgyűlés – Kedd a döntések napja – két tucat előterjesztés

A Pénzügyminisztérium év végével beolvad a Nemzetgazdasági Minisztériumba.

Címzetes egyetemi docensi címet kapott Feldman Zsolt

Az elismerés átadására a MATE Cselekvő Vezetők Konferenciáján került sor az intézmény kaposvári campusán.

Alig változott hétfő reggelre a forint árfolyama

Hétfő reggeli jegyzésén a forint gyengébben áll a decemberi kezdésnél, 0,3 százalékkal az euró, 0,7 százalékkal a dollár és 0,8 százalékkal a svájci frank ellenében.

A Mikulás nyomában Antalyában

A templomban található egy római kori szarkofág, amelyet halpikkelyek és akantuszlevelek díszítenek, és amelyről úgy vélik, hogy Szent Miklósé volt.

Vegyesen mozgott a forint péntek reggel

Az euró a kora esti 1,0553 dollár után 1,0568 dolláron áll péntek reggel.

Kevéssé változott szerda reggelre a forint árfolyama

Kevéssé változott a forint árfolyama szerda reggelre a főbb...

Gazdaság

Csökkentette az irányadó eurókamatokat az EKB

A kamatcsökkentést az EKB a kedvezőbb inflációs kilátásokkal és a monetáris politika transzmissziójának javulásával indokolta.

Egymillió magyar embernek van állampapírja a Magyar Államkincstárnál

Állampapírt ma már akár telefonról is, néhány kattintással lehet vásárolni a WebKincstár és a MobilKincstár felületein

A Mol részesedését az ENEOS MOL Synthetic Rubber Kft.-ben az ENEOS veszi meg

A tranzakció várhatóan 2025 első negyedévében zárul le, a hatósági jóváhagyástól függően.

Háromból két ügyfélszámla már kamatadómentes az idén is profitban fürdő brókereknél

A befektetési vállalkozásoknál összesen 298,5 ezer számla volt szeptember végén, ebből több mint 160 ezer volt a TBSZ és csaknem 32 ezer a NYESZ,.