Hirdetés
Kezdőlap Hírek Boeing 737 MAX: kapzsiság és stratégiai hiba vezetett a tragédiához
No menu items!

Boeing 737 MAX: kapzsiság és stratégiai hiba vezetett a tragédiához

A Lion Air 610-es járata 2018. október 29-én zuhant le, 189 emberrel a fedélzetén. Kép forrása: Netflix

A Netflix Downfall: The Case Against Boeing című sorozata azt kutatja, hogy mi okozta valójában a Boeing repülőgépek lezuhanását. A széria azt sugallja, hogy a vállalati kapzsiság éppúgy hibás volt, mint a mechanikai hiba.

A magyarul a Zuhanás: A Boeing-ügy címet viselő filmsorozat már az első perceiben a lényegre tér. Átlagos embereket látunk, akik egy reptéren haladnak át, majd elhelyezkednek az üléseikben. Eközben megszólal egy hang a hangosbemondón, amint meglehetősen vészjóslóan azt mondja: “A legtöbb ember kényelmesen érzi magát a repülés közben“. Ezzel Rory Kennedy rendező rögtön meg is határozza a történet tétjét. Az emberek nap mint nap repülnek, és több szabályozó hatóságba, repülőgépgyártóba és légitársaságba vetik bizalmukat. Elvárjuk, hogy ezek a hivatalos szervek épségben eljuttassák az utasokat oda, ahová kell. De mi van akkor, ha a színfalak mögött évekig tartó költségcsökkentésről és titkos megállapodásokról lehull a lepel és kiderül, hogy minden, amit a légi közlekedés biztonságáról feltételezünk, téves?

Az AV Club cikke szerint a Downfall igazi krimiként épül fel, elsősorban arra összpontosítva, hogy mi történt 2018-ban és 2019-ben, amikor alig több mint négy hónap különbséggel több száz ember halt meg két repülőgép-szerencsétlenségben: a Lion Air 610-es járatán és az Ethiopian Airlines 302-es járatán. Az egyik járat Délkelet-Ázsiából, a másik Kelet-Afrikából indult, de mindkét baleset alig néhány perccel a felszállás után történt, és mindkettő a Boeing 737 MAX-ot érintette – egy régebbi Boeing utasszállító új változatát, amelyet nemrég terveztek át az üzemanyag-hatékonyság javítása érdekében. A balesetek nyomán a Boeing összes 737 MAX repülőgépét ideiglenesen világszerte repülési tilalom alá helyezték, amíg az alapos vizsgálat le nem zárul. A kezdeti felvetések után, amelyek szerint a légitársaságok vagy a pilóták hibáztak, a nyomozók végül egy automatizált repülésstabilizáló rendszerre fogták a problémát, amely helytelenül aktiválódott, így a repülőgépek orrát lefelé nyomta, és akadályozta a pilótákat a magasság visszanyerésére irányuló erőfeszítéseikben.

Kennedy a Downfallt nagyjából harmadokra osztja, a sorozat első része nagyrészt a balesetekre adott pánikszerű kezdeti reakciókra összpontosít. Sok éve nem történt ilyen mértékű baleset, és a végső felelősök – valamint a sajtó és a közvélemény – azonnal azt feltételezték, hogy valami szerencsétlen és megismételhetetlen dolog történt. Az LNI610 és az ET302 számú járatok esetében az utasok és a személyzet családjai a “gondolom, ez is csak egy olyan tragédia volt, amely csak egyszer fordul elő a millióból” felfogás szerint válaszokat és igazságot kerestek. A Downfall harmadik részében Kennedy a családok történeteivel zárja le a kört, amikor az amerikai kongresszus és a bíróságok elé állítják a Boeing néhány vezetőjét.

A Downfall felvételeiben ugyanakkor nincs semmi különösebben feltűnő. Kennedy nagymértékben támaszkodik archív híradófelvételekre és új interjúkra, amelyeket animációs jelenetek és megrendezett újrajátszások egészítenek ki, amelyek megpróbálják érzékeltetni, mi vezetett a tragédiákhoz. Mivel a Boeing Kennedy stábjának inkább írásbeli nyilatkozatokat adott, mint kamerás interjúkat, a történetből hiányoznak azok a bennfentes részletek, amelyek teljesebbé tehették volna a filmet. Néhány korábbi Boeing-alkalmazott és légiközlekedési szakértő (köztük a hős pilóta, Chesley “Sully” Sullenberger) viszont hasznos meglátásokkal szolgál.

A Downfall ezzel együtt hatásos. Kennedy és interjúalanyai a balesetek és utóhatásaik történetének bemutatása után egy kicsit visszalépnek, és elkezdik feltárni a Boeing történetét. Ez egy ismerős történet egy családi alapítású cégről, amely valaha szerves része volt szülővárosának, Seattle-nek, mielőtt a változó vállalati kultúra szétszórta az alkalmazottakat, és megszakított néhány mélyebb kapcsolatot a termék és a gyártók között. A sorozat szerint, ahogy a vállalat üzleti oldala egyre kevésbé hallgatott a mérnökökre és a közvetlen munkatársakra, és ehelyett a személyzet leépítésének és a költségek csökkentésének módjait kereste, az olyan aggodalmak, mint a “potenciális halálesetek” egyre absztraktabbá váltak, és könnyebben leegyszerűsíthetővé váltak egy táblázatban szereplő számokra.

Kennedy végül azt sugallja, hogy bár a Boeing hírneve továbbra is komoly súlyt képvisel az iparágban és a kormányzatnál, a vállalat már régen nem tartja magát a minőség és a biztonság eredeti eszményeihez. Legjobb esetben a Downfall nem is annyira “a Boeing elleni ügy”, mint inkább egy olyan gazdasági rendszer elleni ügy, amelyben a részvények árának növelése érdekében a részvényesek számára bármit megtesznek. Ez egy elrettentő példa arra, hogy mi történik, ha a vállalatok a nevüket kezdik eladni ahelyett, hogy az általuk képviselt termékeket és szolgáltatásokat árulnák.

Érsek M. Zoltán

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A francia elnök sötét és prófétai figyelmeztetést adott ki

Európának fel kell ébrednie erre az új veszélyre. Macron nem hajlandó visszalépni februári nyilatkozatától, miszerint Európának nem szabad kizárnia, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába.

További két évvel meghosszabbítják a kedvezményes lakásáfát

A költségvetés biztosítja az adócsökkentéshez szükséges forrásokat, az intézkedés a hiánycélt nem veszélyezteti

Véget ért az idei Szakma Sztár Fesztivál

Sikerrel zárult az idei Szakma Sztár Fesztivál. Az esemény zárónapján 65 szakmából 21 agrárszakmában, az ország legjobb tanulói, összesen 63 diák részesült elismerésben, akik példát mutatnak a környezetüknek, iskolájuknak, településüknek, sok száz hozzájuk hasonló fiatalnak. A fesztivál ideje alatt a szakmai bemutatók során, a foglalkoztatószigeteken keresztül az általános iskolások és szüleik is megismerkedhettek az agrár- és élelmiszeripari szakmákkal.

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától?

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától? A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.