Az ukrajnai háború már most megviseli a globális élelmiszer-ellátást: az orosz invázió okozta üzemanyag-, műtrágya- és munkaerőhiány miatt csökken a termelés, amelyre az országok világszerte támaszkodnak.
Igor Boriszov ukrán gazdálkodó 2000 tonna kukoricát rejteget az őszi betakarításból egy raktárban az orosz harcvonalak mögött. Más ukrajnai gazdákhoz hasonlóan az ő idei termése is veszélyben van.
A globális aggodalmak, miszerint az orosz invázió miatt Ukrajna 2022-es termése csökkenhet, beigazolódtak. A terméskiesés számos olyan országra is kiterjed, amely búzát, kukoricát és étolajat szállít Ukrajnából.
Bár a búza már a földben van, és már csak néhány hét maradt a kukorica vetésére, az ukrajnai gazdák nem jutnak hozzá a szükséges műtrágyákhoz és vegyszerekhez. Kevés az üzemanyag a traktorokhoz és más mezőgazdasági berendezésekhez. A munkások felmondanak, hogy csatlakozzanak a harcokhoz, vagy elhagyják az országot, így a gazdaságokban nem marad munkaerő.
Boriszov a The Wall Street Journalnak elmondta, hogy neki és más gazdáknak áprilisban és májusban kell elkezdeniük a kukorica, napraforgó és árpa vetését. Ez most már kétséges, márpedig ennek az élelmiszer-ellátásra és az árakra gyakorolt hatása világszerte érezhető lesz.
“Reméljük, hogy vetni fogunk, és vetni is akarunk, de a helyzet teljesen kiszámíthatatlan. Vlagyimir Putyinra nem lehet előrejelzést építeni” – mondta Boriszov.
Ukrajna tápanyagban gazdag talaja adja a világ búzakivitelének 10 százalék, a kukoricaexport 14 százalékát és a világ napraforgóolajának mintegy felét az amerikai mezőgazdasági minisztérium szerint. De a háború megzavarta Ukrajna mezőgazdaságát, ami magasabb árakat, valamint globális hiány veszélyét idézte elő. Az export nagy része a fejlődő gazdaságokba megy, amelyek már most is az élelmiszerár-inflációval küzdenek.
Boriszov farmja az orosz határ közelében van, egy olyan területen, amelyet a harcok első napján lerohantak. Az oroszok bevonulásakor nem volt otthon. A szülei, akik a farmja közelében élnek, felhívták, hogy tankok százai haladnak el a földek mellett.
Oroszország tengeri blokádja és az ukrán kikötők körüli harcok miatt a tengeri hajózás szinte teljesen leállt, és az áruszállításra is csak korlátozott lehetőségek maradtak. A búza ára rekordszintre emelkedett az ukrán és orosz szállítmányokra gyakorolt hatás miatt.
Ha az orosz erők azonnal távoznának, Dmitrij Szkornyakov szerint négy gazdasága még mindig küszködne a munka folytatásával. Az egyik, az ostromlott Mariupol városhoz közeli farmon traktorok, vegyszeres permetezőgépek és egy gabonasiló semmisült meg – mondta. Munkásai közül néhányan elmentek, hogy csatlakozzanak az ország védelméhez.
A Fekete-tenger partja mentén Larissa Boden spárgafarmja, Ukrajna legnagyobb spárgafarmja, a jelenleg Oroszország által birtokolt területen található. A szomszédos farmokon, Ukrajna egyik legfontosabb termesztési régiójában a tankok és a tüzérség tüze szétmarcangolta a földeket – mondta.
Boden 340 ezer spárgakorona szállítását tervezte Hollandiából, hogy áprilisra további növényeket ültethessen. Előlegként 78 ezer eurót fizetett. Az invázió után lemondta a megrendelést, és megkérte a szállítót, hogy próbálja meg máshol értékesíteni a növényeket.
Szkornyakovhoz hasonlóan ő is attól tart, hogy nem lesz elég munkása. “Nekünk nincsenek embereink” – mondta Boden – “nekünk tankjaink vannak”.
Ukrajna kormánya – amelynek zászlaja kék égboltot ábrázol sárga mező felett – a mezőgazdasági dolgozókat nagyrészt mentesíti a sorkatonai szolgálat alól. Sokan mégis csatlakoznak.
Még Szkornyakov farmján is, a viszonylag békés lengyel határ közelében, a megmaradt mezőgazdasági munkások a munka kevesebb mint 60 százalékát képesek elvégezni. Szkornyakov szerint a műtrágyát és a vegyszereket nem szállították ki. Az üzemanyag, amelyet általában Oroszországból és Fehéroroszországból vásárol, elérhetetlen.
“Ez egy katasztrófa” – mondta.
Kerülőutakon, drágábban
Ukrajna a világ negyedik, illetve ötödik legnagyobb kukorica- és búzaexportőre, és a terményexport 85 százaléka tengeri úton halad – mondta Tarasz Viszockij, az ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterhelyettes a The Wall Street Journalnak.
Mivel a kikötők zárva vannak, az ország megpróbálja az export egy részét a nyugati határain keresztül irányítani. Viszockij elmondta, hogy körülbelül 25-30 százaléka vonattal Romániába, Lengyelországba és Szlovákiába, majd onnan más kikötőkbe kerül.
De ez nem tökéletes megoldás. Az ukrán vasút nem képes olyan nagy mennyiségű terményt szállítani, mint a kikötők, és a gabonát a határon át kell rakni különböző vasúti kocsikba, mivel Ukrajna szovjet korabeli vasútjai más nyomtávot használnak, mint az Európai Unióéi.
Viszockij szerint a szállítási kerülőutak 10-15 százalékkal növelik a termények árát.
Az ukrajnai háború felpörgeti a globális élelmiszerárakat, amelyek már így is évtizedes csúcson vannak, ami nagyrészt a járvány okozta elhúzódó ellátási problémáknak tudható be. A búza határidős jegyzései idén eddig 42 százalékkal, a kukorica ára 27 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszer-ellátási kilátásokat rontja, hogy Oroszország, amely szintén jelentős gabonaexportőr, nehezen tudja kijuttatni terményeit a Fekete-tengeren túlra. A JPMorgan Chase & Co. becslése szerint március második hetében az orosz gabonaszállítmányok 60 százalékkal csökkentek az elmúlt évek hasonló időszakában jellemző mennyiséghez képest.
A gabonát állati takarmányozásra használják, és az ellátási zavarok már most is sújtják a húsipart. “A tej és a hús árának hatalmas emelkedését látjuk, és ez nem rövid távú” – mondta Chris Elliott, a belfasti Queens Egyetem professzora és a nemzetközi élelmiszer-ellátási láncok szakértője.