A Gazdálkodási Tudományos Társaságok Szövetsége nemrégiben tartotta “Növekedés, versenyképesség, innovatív technológiák” című konferenciáját. Az eseményen a NAV elnöke is beszélt a hivatali innovációról, az online térben adódó kihívásokról és az azokra adott hatósági válaszokról. Vágujhelyi Ferenccel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökével a konferencia után beszélgettünk.
– Egy közelmúltbeli előadáson elemezte, hogy ma már az életünk legapróbb momentumainak is digitális nyoma van – különösen, ha fizetünk a végén. A gazdaság szereplőit tekintve ez a valós idejű online számlaadat-szolgáltatás miatt különösen igaz. Miként dolgozza fel, hogyan hasznosítja a NAV ezt a végtelen mennyiségű adatvagyont?
– A rohamtempóban sokasodó adatvagyon feldolgozásának és hasznosításának célja nem kevesebb, mint hogy a közteherviselés nemcsak elveiben, hanem gyakorlatában is egy igazságos rendszer legyen. Ez két irányt jelöl ki, egyrészt a törekvést az adóelkerülés legrafináltabb módszereinek időbeni felismerésére, másrészt a minél kézenfekvőbb és kényelmesebb szolgáltatások fejlesztését. Az adatainkból fel kell térképeznünk és elemeznünk kell az eltérő társadalmi, illetve adózói csoportok attitűdjét, szokásait is. Képet kell alkotnunk adózási hajlandóságukról, de arról is, hogy milyen igényeket kell kiszolgálnunk ahhoz, hogy önként, határidőben, minél kisebb bürokratikus terheléssel megfizessék a rájuk eső adót.
Az informatikai fejlesztések közvetlen nyilvántartások megalkotására teszik képessé a NAV-ot, a pontos és ezáltal igazságos közteher megállapításához. Ennek egyik eredménye az elektronikus személyijövedelemadó-bevallás, amiben a NAV a részadatokból elkészíti a bevallási tervezeteket. Idén a cégvilág számára pedig elindítottuk az eÁFA-t, amelyben „egy képernyőre” rendezzük az online pénztárgépekből, az Online Számla rendszerből, a vámhatározatokból érkezett adatokat. Hogy ebből áfabevallás legyen, ahhoz az adózóknak, saját döntéseiket beépítve kell közreműködniük. Az elektronikus bevallási rendszereken kívül egyéb ügyekben is egyszerűsítettünk, és ezek az újítások is mind az adatok hasznosításából fakadnak. Idetartoznak az Ügyfélportál ügyintézési és lekérdezési lehetőségei, de még a gépjárműadó mobilapplikációs megfizetése is az adóhivatali adatok feldolgozásán alapul. Tehát az adatvagyon kiaknázása az adminisztráció csökkentésének meghatározó pillére.
Emellett, az utóbbi évek fejlesztései nyomán mára igencsak kifinomodott a kockázatkezelésünk. Egyszerre működnek az online pénztárgépek, a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszere és az online számlázás. Adatok hatalmas tömegével és briliáns szakembergárdával rendelkezünk, amit immár a mesterséges intelligencia segítségével is igyekszünk kiaknázni. Szerénytelenül állíthatom, hogy ebben a formában az elsők között a világon. Mindent egybevetve a saját országában a gazdaságról a legtöbb adatot gyűjtő és hasznosító hatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Tehát lényegében képesek vagyunk megszakítás nélkül ellenőrizni a teljes magyar gazdaságot.
A kibocsátott és befogadott számlák, az unión belüli beszerzések, az unión kívüli forgalom, a cégek dolgozóinak száma és bérezésük adatai, mind befutnak hozzánk, így ez az „adatmozaik” nemcsak a gazdaság transzparenciáját növeli, hanem az áfacsalások visszaszorítását is nagyban segíti.
– Mennyiben változott meg és mennyiben vált hatékonyabbá a kiválasztás és a kockázatelemzés a mesterséges intelligencia alkalmazásával?
– A XXI. századi, digitális átalakulás révén egyre nagyobb arányban kerülnek az adatok közvetlenül, a pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódva az adóhivatalba. Folyamatosan csökken a klasszikus bevallások szerepe. Az automatizált adatfeldolgozás egyszerre segíti a jogkövetőket és szűkíti az adóelkerülők mozgásterét. Ez a folyamat persze óriási kihívás az adatfeldolgozás és -elemzés terén. Ezért kell adattudományi módszerekben gondolkodnunk, és ezért van létjogosultsága a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának, ami sok és sokféle adattal is képes viharsebesen dolgozni. A klasszikus elemzési módszerek lényege az, hogy a szakértő ember megfogalmazza a szabályokat, amikből felépül az algoritmus. Az MI pedig úgy jön képbe, hogy a tanuló modellt tesszük képessé a jelenségek, extremitások észlelésére és feltárására. A csalárd szándékú gazdasági szereplőknek így nem jut idejük elterelni a figyelmünket a releváns nyomokról. A szokatlan jelenségeket, kockázatokat korábban csak hosszasabb adatgyűjtés után, úgymond „kézi elemzésekkel”, jelentős időveszteséggel és sokszor pontatlanul szűrhettük ki. Persze a szakértő szemekre mindig is szükség lesz, mert az MI által jelzett szokatlan jelenségek megfejtéséhez emberi tapasztalatra, hozzáértésre van szükség.
Hozzáteszem, a tranzakciószintű adatok elemzésével feltárt anomália még nem egyenlő egy hatósági döntéssel. Megmutatjuk az érintett adózónak, amit találtunk, lehetőséget adva a magyarázatra vagy a hiba javítására.
Képelemzési módszerekben is gondolkodunk: a határállomások röntgenberendezéseinek képi adatai alapján egy olyan modellt fejlesztünk, amellyel kiszűrhetők a kockázatos, és a nem, vagy nem megfelelően bejelentett szállítmányok. A szövegelemzés, szövegbányászat területén is elindultunk egyrészt az Online Számla tételinformációinak kategorizálásával, profilozásával, másrészt az ellenőrzési jegyzőkönyvekben tárolt információk feldolgozásával. Ügyfélszolgálati innovációt is fontolgatunk, azt elemezzük, milyen kérdésekben alkalmazhatunk gépi tanulás révén összeállított választ.
– Miközben a nagyvállalatok komoly személyi erőforrással rendelkeznek az adminisztráció és az adózás hibátlan lebonyolítására, a Magyarországon történelmi okokból forráshiányos KKV-k számára komoly anyagi tehertétel a könyvelők alkalmazása. Miként törekszik a NAV az adminisztrációs terhek csökkentésére?
– Meggyőződésem, hogy az adminisztráció csökkentése nem egyenlő a könyvelők nélkülözhetőségével. Ahogy a NAV munkájára, úgy a cégek működésére is jellemző, hogy az összetett gazdasági folyamatok és az azokhoz rendelt jogszabályok megkívánják a komoly és sokrétű szakértelmet. Persze ha valaki annyira komplex tudást birtokol, hogy a cégvezetés, a menedzselés tudománya mellett a számviteli ismeretekben sem szenved hiányt, a digitális megoldásokkal őt is támogatjuk, de úgy gondolom, ez az egyszemélyi teljes felkészültség nem várható el a kkv-któl sem. Beszélgetésünk elején említettem néhányat az adminisztrációt spóroló fejlesztéseink közül, és továbbra is dolgozunk az egyszerűsítést célzó szolgáltatásokon és automatizmusokon. Ezen kívül azonban van más is, ami a korábbinál több segítséget jelent a cégek adózásában. Ez pedig a NAV támogató hozzáállása, amiből, ha mindkét fél megoldásra törekszik, komoly előny származik. Céloztam már arra, hogy ha valami eltérésre bukkanunk, nem szankcionálunk gondolkodás nélkül.
Szintén segítség sokaknak a NAV-nál működő, úgynevezett Mentor Program is, ami már a vállalkozás indításakor felkészíti a cégeket a várható nehézségekre, egyúttal pontos információkkal irányba állítja a frissen piacra lépő, kezdő gazdálkodókat.
– A NAV gyakorlatában ma már érezhető, hogy igyekeznek figyelembe venni, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között a cégek – különösen a KKV-ék – az átmeneti piaci nehézségek, vagy a partnerek nemfizetése miatt is átmeneti likviditási nehézségekkel küzdenek. Miben tud segíteni a NAV ezen a téren?
– Elfogadva, hogy vannak akceptálható körülmények, amik eltéréseket, hibákat okozhatnak, ellenőrzéseink nagyobb részében inkább csak figyelmeztetünk, jelzést adunk. Ilyen, támogató jellegű ellenőrzésből körülbelül 30 ezer volt az elmúlt évben. Ezek végén egy javaslatot tesznek a kollégáim az adózónak, hogy miként javíthatja ki a hibát az érintett vállalkozás. Az esetek döntő többségében a gazdálkodók elfogadják a NAV segítségét, és általában önellenőrzéssel módosítják a fizetendő adó összegét, ha azt korábban tévesen állapították meg. Ha a hibát nem ismerik el, az jelentheti azt, hogy klasszikus ellenőrzést kell indítani, de mivel ez nagyságrendileg meg sem közelíti a támogató jellegű ellenőrzések számát, pozitív visszacsatolást könyvelhetünk el ezen a téren. Persze az nem járja, hogy valaki időnyerési céllal újra és újra hibásan adja be a bevallását. Erre kifejezetten figyelünk, hiszen ez is egyfajta visszaélés, aminek nem lehet helye a rendszerben. Mindenesetre már rég nem automatikus, hogy szankcióval sújtjuk azokat, akik vélhetően nem szándékosan szegik meg a szabályokat.
Az átmeneti gazdálkodási nehézségekre is létezik megoldási terv, mégpedig a fizetési könnyítés, amit cégek is kérelmezhetnek. Ha úgy tűnik, hogy nem tartható a befizetési határidő, érdemes segítséget kérni ebben a formában a NAV-tól. Nem lehet célja egy hatóságnak, hogy akár csak egy vállalkozás is ellehetetlenüljön valamilyen nem várt nehézség miatt, amit belátható időn belül meg tud oldani, és ami a költségvetésnek is pozitív eredményt jelent.
– Milyen tapasztalataik vannak a 2024-től élesedett, a nagyvállalati körnek szóló elektronikus áfabevallás, az eÁfa kapcsán? Kinek és miért lehet ez jó?
– Nem kizárólag a nagyvállalati körre gondoltunk az eÁFA fejlesztésekor. Az eÁFA-rendszerben február 1-je óta akár webes felületen, akár gép-gép kapcsolaton keresztül is benyújtható az áfabevallás. Az adóhivatali adatokra épülő szolgáltatáscsomag minden vállalkozás számára előnyös megoldás az adókötelezettség gyors és pontos teljesítésére. A korábbinál kevesebb adminisztráción túl képes ez a rendszer kiszolgálni a vállalkozások ügyviteli rendszerének adatigényét is. Az eÁFA webes felületét azok használhatják, akik egy adott bevallási időszakban összesen 100 ezernél kevesebb számlát kezelnek, azok pedig, akiknél ennél több bizonylat keletkezik, gép-gép kapcsolaton keresztül csatlakozhatnak az eÁFA-hoz. Az eÁFA-szolgáltatásban elérhető adatok kiegészíthetők, és a rendszerbe az adózói döntések is beilleszthetők.
Úgy látjuk, hogy egyre többen ízlelgetik az előnyöket, fontolgatják a használatot, a NAV pedig folyamatosan újabb és újabb funkciókkal gazdagítja a rendszert, hogy az minél komfortosabb legyen a felhasználóknak. Július 1-je óta például az alapbevallásokon túl már az eÁFA-rendszerben benyújtott bevallások önellenőrzése, helyesbítése, illetve javítása is lehetséges. Júniusra egyébként már majdnem elérte a 61 ezret az eÁFA-ban regisztrált felhasználók száma, és csaknem 200 ezer belépés történt a felületre.
– A számlák visszamutatása révén a cégeknek lehetőségük lesz arra, hogy rövid időn belül kijavíthassák az esetleges hibájukat? Hogyan jelenik meg és mit jelent ez a gyakorlatban?
– Az eÁFA webes felületén az adatok szerkeszthetők, kimutatások is készíthetők az adott bevallási időszak adataiból, és az időszak utáni hónapban készíthető el határidőig a bevallás. Az összeállított, gép-gép kapcsolatban feltöltött adatokon a NAV rendszere vizsgálatokat végez, és „HIBA” vagy „FIGYELMEZTETÉS” üzenetet küld, ha a szabályostól valamilyen eltérést észlel. A hibaüzenet megakasztja a bevallás benyújtását, ezért ezt az üzenetet okvetlenül meg kell nézni, és javítani kell az adatokat. A figyelmeztető üzenetek nem akadályozzák a bevallás beadását, azonban azok alapján javasolt a bevallás tartalmát felülvizsgálni, és szükség szerint javítani. Az adónyilvántartásban észlelt, de a bevallás beadását nem ellehetetlenítő problémákra a rendszer azért figyelmeztet, hogy segítse az adózónál például a szoftverhibák, adatbeviteli hibák, hibás gyakorlatok felismerését és javítását.
– A mai világban már minden gazdálkodó esetében kulcskérdésnek számít a fenntarthatóság, az ESG keretrendszer alkalmazása. A NAV milyen utat választ ennek kapcsán?
Az említett adminisztrációcsökkentés házon belül és kívül is, a fenntarthatóságot is támogatja. A papírmentes, elektronikus megoldásokkal kiiktatható a nyomdai előállítás és az utólagos adminisztrálás a szakrendszerekben, ami költség- és munkaerőigény-csökkenést jelent. Nem az alapfeladatainkhoz kapcsolódik, mégis fontos szempont, hogy tegyünk meg mindent az „élhető környezetért”. Épületeinkben plakátok emlékeztetik a kollégákat a felesleges energiafogyasztás csökkentésére, folyosóinkon szelektív hulladékgyűjtők vannak. Belső kommunikációnkban hangsúlyos az egészséges életmód népszerűsítése, a különböző szűrővizsgálatokkal kapcsolatos felvilágosítás. Rengeteg a sportesemény a NAV-nál, ehhez igyekszünk minden támogatást megadni, és igazgatóságaink körében gyakoriak a környezetvédelmi akciók, akár a szemétszedés, akár a növény-, faültetés, állatvédelmi törekvések. Megújítottuk etikai kódexünket is, hogy munkavállalóink és ügyfeleink emberi jogait véletlenül se érje sérelem. Minden évben átfogó elégedettségmérést végzünk, amiben munkahelyi kultúránkat is szondázzuk lehetőséget adva az anonim véleménynyilvánításra és esélyt teremtve az egyenlő bánásmód érvényesülésének. Az eredményeket ugyancsak belső kommunikációnkban közzétesszük.
Érsek M. Zoltán