Kezdőlap Mozaik Ma már így kukázzák ki a magyarok az akciókat 
No menu items!

Ma már így kukázzák ki a magyarok az akciókat 

Fotó: Freepik

A magyar felnőtt lakosság egyharmada már kizárólag online formában olvassa az akciós kiadványokat, míg 43 százalékuk vegyesen, online és offline is lapozgat. Mindössze a lakosság egyötöde maradt hű kizárólag a papír alapú akciós újságokhoz – derült ki a Shopfully kutatásából. A digitalizációval nem csökkent az akciós újságok népszerűsége: a felnőtt lakosság 85 százaléka legalább havi rendszerességgel nézi meg, és szinte ugyan ennyien be is vallják, hogy ezek a kiadványok befolyásolják vásárlási döntéseiket.

Az akciós reklámújságok penetrációja továbbra is rendkívül magas a magyar felnőttek körében: a kutatás szerint 85 százalékuk legalább havi rendszerességgel olvassa ezeket a kiadványokat. A Shopfully – korábban Offerista Group – a drive-to-store piacvezető vállalatának kutatása szerint a felnőttek 71 százaléka hetente böngészi az akciós ajánlatokat, míg mindössze 6 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem olvas akciós újságokat. A nemek közötti különbségek is szembetűnők: a nők szignifikánsan gyakrabban lapozgatják a reklámújságokat, mint a férfiak – derül ki a kutatásból.

De kik alkotják azt a 6 százalékot, akik soha nem olvasnak akciós újságot? Zsatkulák István, a Shopfully digitális reklámkiadvány-terjesztési szakértője szerint, ez a csoport leginkább fiatalabb, magasabb iskolai végzettségű és jövedelmű férfiakból áll, akik városi környezetben élnek. „Különösen magas a diákok és az egyedülállók aránya ebben a csoportban. Élethelyzetük miatt nem érdekli őket az akciók követése” – tette hozzá, majd hangsúlyozta: „Még”.

Eljön az idő, amikor eltűnnek az akciós újságok a postaládákból

Ma a hibrid tartalomfogyasztás egyre elterjedtebb: a fogyasztók legnagyobb csoportja, 43 százalék, mind nyomtatott, mind digitális formában olvassa az akciós reklámújságokat. A digitalizáció térnyerését jelzi, hogy a válaszadók 30 százaléka már kizárólag digitálisan böngészi ezeket a kiadványokat, miközben csupán 21 százalék ragaszkodik a nyomtatott formához.

Nyugat-Európában ez a folyamat már lezajlott, mára 90 százalékhoz közelít a digitalizáció. A kutatás eredményei egyértelműen mutatják, hogy Magyarországon is intenzíven zajlik a digitális átállás, és a jövőben tovább növekszik az online tartalmak iránti igény.

„Bár a nyomtatott formátumot kevesebben használják kizárólagosan, mégis van egy stabil felhasználói bázisa. Ezért az akciós újságok digitális transzformációját fokozatosan javasolt megvalósítani a kereskedőknek, kezdetben megtartva a nyomtatott reklámújságokat, különösen azon vásárlói csoportok számára, akik kevésbé aktívak digitálisan” – fogalmazott a szakértő.

Regionális és generációs különbségek

A kutatás rávilágított arra is, hogy az akciós reklámújságok olvasási szokásai regionális eltéréseket mutatnak Magyarországon. A Dél-Alföldi régióban például többen választják a nyomtatott újságokat, mint az online verziókat. Ezzel szemben az ország többi részén az online formátum népszerűbb a nyomtatottnál, bár minden régióban a legtöbben mindkét típust egyszerre használják. Budapesten különösen erős a digitális dominancia: itt már nagyobb arányban olvasnak kizárólag digitális reklámújságokat, mint hibrid formában.

„Ez jól mutatja, hogy a digitális átállás gyorsabb ütemben zajlik a fővárosban” – jegyezte meg Zsatkulák István. „A vidéki régiókban a hagyományos nyomtatott formátumok még mindig jelentős szerepet játszanak a fogyasztók információszerzésében.”

Az adatok alapján kirajzolódik egy generációs különbség is. A fiatalabb korosztályok körében az online tartalmak elérése kiemelten fontos, míg az idősebbek körében valószínűbb, hogy hűek maradnak a hagyományos, nyomtatott újságokhoz.

Az akciók ereje: ennyire befolyásolnak minket?

De vajon mennyire hallgatunk ezekre az akciós újságokra? Nos, úgy tűnik, eléggé. A magyar felnőtt lakosság egynegyede szerint az akciós kiadványok „nagyon” befolyásolják vásárlási döntéseiket, míg a többségük, 55 százalék, azt mondja, „valamennyire” hatnak rájuk. Mindössze 13 százalék véli úgy, hogy „nem nagyon”, és csupán 7 százalékuk állítja, hogy „egyáltalán nem” befolyásolják őket ezek az ajánlatok. A nők vásárlási szokásaira szignifikánsan nagyobb hatást gyakorolnak az akciós újságok, mint a férfiakéra.

És ha ez nem lenne elég, az akciók az impulzusvásárlások terén is erőteljesen hatnak ránk. A magyar felnőtt lakosság jelentős része vásárolt már olyan termékeket, amelyekre valójában nem volt szüksége, csak mert „kiváló ajánlatot” talált – mondta Zsatkulák István. A válaszadók 64 százaléka (5% nagyon gyakran, 19% gyakran, 40% néha) nyilatkozta, hogy legalább időnként enged az ilyen kedvező ajánlatok csábításának. Mindössze 11 százalékuk állította, hogy soha nem vásárol impulzívan, vagyis gyakorlatilag a fogyasztók 89 százaléka impulzusvásárló.

A digitalizáció kihívásai: hogyan érhetik el a kereskedők online a vásárlókat?

Az akciós újságok továbbra is uralják a vásárlók figyelmét— igaz, egyre inkább a digitális térben. Magyarországon is gőzerővel zajlik a digitalizációjuk, ahogy a kutatás egyértelműen mutatja: az online elérésű újságok egyre népszerűbbek a nyomtatott formátumokkal szemben. Míg Nyugat-Európában ez a folyamat már lezajlott, és gyakorlatilag szinte teljes a digitalizáció, nálunk is intenzíven zajlik a digitális átállás, és a jövőben várhatóan tovább növekszik az online aránya.

Az adatok azt jól jelzik, hogy az akciós újságok továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a fogyasztók tájékoztatásában és vásárlási döntéseik befolyásolásában. A digitalizáció azonban nemcsak új lehetőségeket, hanem kihívásokat is jelent a kereskedők számára, akiknek alkalmazkodniuk kell a változó fogyasztói szokásokhoz.

A kereskedőknek olyan digitális stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyekkel elérhetik azt a lefedettséget, amit korábban a postaládákon keresztül biztosítottak, mert a vásárlók továbbra is igénylik az akciós ajánlatokat és a kedvezményes termékekről szóló információkat. „Azok a márkák, amelyek minél előbb elkezdik a reklámkiadványok terjesztésének digitális transzformációját, annál nagyobb versenyelőnyre tesznek szert” – zárta a szakértő.

-azüzlet-  

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Idén több mint 2,1 millióan rendelkeztek személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékáról

A NAV a kimutatásban szereplő regisztrált civil kedvezményezetteknek idén is hivatalból teljesíti a kiutalást szeptember 30-ig.

A bruttó átlagkereset 693 700 forint volt, 9,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit

. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Rossz állapotú BKV-buszokon utazunk? Százból hatvan BKV-busz állapota kritikus

Latorcai Csaba arra kérte a fővárosiakat, hogy a [email protected] címre küldjenek fényképeket - rendszámmal együtt - , ha úgy ítélik meg, hogy nem alkalmas biztonságos utazásra az a busz, amellyel közlekednek.

A Shell Hungary új igazgatósági elnöke Marik Gyula

Marik Gyula Istenesné Solti Andreát váltja, aki több mint 32 év után távozik az energiavállalattól.
Hirdetés

Hírek

Idén több mint 2,1 millióan rendelkeztek személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékáról

A NAV a kimutatásban szereplő regisztrált civil kedvezményezetteknek idén is hivatalból teljesíti a kiutalást szeptember 30-ig.

A bruttó átlagkereset 693 700 forint volt, 9,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit

. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Rossz állapotú BKV-buszokon utazunk? Százból hatvan BKV-busz állapota kritikus

Latorcai Csaba arra kérte a fővárosiakat, hogy a [email protected] címre küldjenek fényképeket - rendszámmal együtt - , ha úgy ítélik meg, hogy nem alkalmas biztonságos utazásra az a busz, amellyel közlekednek.

A Shell Hungary új igazgatósági elnöke Marik Gyula

Marik Gyula Istenesné Solti Andreát váltja, aki több mint 32 év után távozik az energiavállalattól.

Csoportos adóelkerülési kísérletet leplezett le a NAV

Csoportos adóelkerülési kísérletet leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amikor Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei revizorai kiutalások felülvizsgálatakor felfigyeltek egy gyanúsan gyakran előforduló számlaszámra, amelyre több, egymástól független személy is kérte az általa visszaigényelt összegek átutalását.

A MÁV-csoport készül az M1-esen hétfőn életbe lépő jelentős korlátozásokra

A MÁV-csoport készül arra, hogy az M1-es autópálya bővítése miatt hétfőtől jelentősen korlátozzák a sztráda forgalmát, dugókra és hosszabb menetidőre lehet számítani.

Szünetelhetnek a Magyar Telekom szolgáltatásai a napokban több helyen

Hálózati korszerűsítés miatt a héten időszakosan több településen és fővárosi kerületben is szünetelhetnek a Magyar Telekom Nyrt. szolgáltatásai. A társaság a honlapján közölt felsorolásban jelezte: a munkák miatt az otthoni internet, tv- és telefonszolgáltatásban is lehet kiesés, akár több órán át is.

Európai Mobilitási Hét – Keddtől egy héten át díjmentes kerékpárszállítással is várják az utasokat

A MÁV-csoport idén is csatlakozik az Európai Mobilitási Hét programjához: keddtől egy héten át díjmentes kerékpárszállítással, kedvezményes autómentes napijeggyel, a hétvégén pedig színes fővárosi programokkal várják az utasokat.
Hirdetés

Gazdaság

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

Devizapiac – Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Nézzük a jó oldalát – Van, amiben Mészáros Lőrinc rávert Elon Muskra

Elon Musk vagyona ma már kontinensek leggazdagabbjainak elitjét utasítja maga mögé – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Musk 342 milliárd dollárja több, mint Afrika és Óceánia 10 országának leggazdagabb vállalkozójának együttes vagyona. Ám egy dologban meg kell hajolnia Mészáros Lőrinc előtt: a magyar top-milliárdos vagyona 10 év alatt 150-szeresére ugrott, miközben Musk, csak 38-szorosára növelte pénzét. Igaz, Mészáros vagyona európai viszonylatban még így is a középmezőnyben marad.

Az Otthon Start indulása miatt is új MNB szabályok az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek...