Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Devizahitelek. Felülvizsgálati kérelmet utasított el a Kúria
No menu items!

Devizahitelek. Felülvizsgálati kérelmet utasított el a Kúria

A Kúria elutasította egy adós felülvizsgálati kérelmét, amelyet az ügyfél devizahitel-szerződése érvénytelenségének – ismételt – megállapítása érdekében indított.

A mintegy 22 millió forintnak megfelelő svájci frank hitelt felvevő adós által indított perben még 2014 előtt jogerősen a devizahitel-szerződés érvénytelenségét állapította meg a bíróság, elsősorban azért, mert a szerződésben nem határozták meg a kölcsön konkrét összegét.

Időközben azonban a Kúria jogegységi döntést hozott a devizahitelekkel kapcsolatban, ez után indított a bank újabb pert – a jelen eljárást – az ügyfél ellen a szerződés érvényessé nyilvánítása érdekében. Ezt a pert a bank jogerősen megnyerte, (az eljárás során a bíróságok határozták meg a kölcsön összegét), ám az adós felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen.

A bank és az adós tartózásra vonatkozó számításaiban tízmilliós nagyságrendű eltérés van.

Az alperesi oldal érvelése szerint a szerződés létre sem jött, érvényessé nyilvánításának már csak ezért sem lehet helye. Ezen kívül hivatkoztak többek között arra: az eljáró bíróságoknak hivatalból észlelniük kellett volna, hogy a szerződés több rendelkezése a kamat és a törlesztő részletek meghatározása miatt jogszabálysértő, illetve tisztességtelen azért, mert a bank nem adott tisztességes tájékoztatást az árfolyamkockázatról.

A felperes bank a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a jogerős ítélet fenntartását kérte.

A Kúria nagyrészt eljárási okokból elutasította a kérelmet és fenntartotta a jogerős ítéletet.

Szóbeli indoklásában a Kúria kiemelte, hogy nem tipikus ügyről van szó, és rámutatott, a szerződés létrejött, mivel a kölcsön összegéről a felek között létrejött az akarategység a szerződés megkötésekor és fennállt a folyósításakor is. A kölcsön összege a szerződés egyes rendelkezéseinek együttes értelmezésével meghatározható volt. A bank folyósította az alperesek igényének megfelelően a 22 millió forintos kölcsönt, az adós pedig évekig törlesztett. Ezek után már nem lehet arra hivatkozni, hogy a szerződés létre sem jött.

A Kúria kifejtette, hogy a létrejött, de az előző per bírósága által érvénytelennek nyilvánított szerződés érvényessé nyilvánításáról jogszerűen döntöttek jelen perben eljáró bíróságok, figyelemmel a Kúria jogegységi határozatára is.

A Kúria leszögezte: a deviza alapú kölcsönszerződéseknél - különösen formai hiányosság esetén, amilyen jelen ügyben a kölcsönösszeg egyértelmű meghatározásának hiánya - a bíróságoknak elsősorban arra kell törekedniük, hogy a szerződéses hibák orvoslásával a szerződést érvényessé nyilvánítsák. Ebben az ügyben a Kúria elfogadta a másodfokú bíróság érvelését és megállapította: a perben fennálltak a feltételei a szerződés érvényessé nyilvánításának, jogszerű volt a kölcsön összegének meghatározása.

Az alperesek által a felülvizsgálati eljárásban az érvényessé nyilvánítás akadályaként hivatkozott egyéb érvek, így például a törlesztő részletekre vonatkozó szabályok, vagy az árfolyamkockázatról történő megfelelő tájékoztatás hiánya, a kamatszámítás jogszabálysértő volta vagy azért nem volt érdemben vizsgálható, mert ezekre az alperesek a megelőző eljárásban nem hivatkoztak, vagy azért, mert a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem feleltek meg az eljárási jog által előírt tartalmi követelményeknek, vagy ezekre a hivatkozást késve, a törvényes határidőn túl terjesztették elő.

A szóbeli indoklásban kiemelték, a felülvizsgálati eljárás nem a rendes eljárás folytatása, csupán a jogerős ítélet jogszabálysértéseit korrigálhatja szigorú keretek között. Így ebben az eljárásban többek között a devizahiteles szerződés feltételeinek tisztességességéről, az árfolyam- és kamatkockázat feltárásának esetleges hiányosságairól sem lehetett állást foglalni – számolt be az MTI.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Microsoft gigabefektetése a mesterséges intelligenciába

A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.

Májustól az Accent Hotels üzemelteti a Cardoner Hotelt és a Tihany Yacht Clubot

Két új szállodával bővült az Accent Hotels portfóliója.

Itt a kínai versenyképesség alig rejtett titka  

A kínai gyártók kilencszer több állami támogatást kapnak, mint nyugati társaik - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításaiból, amelyek segítenek megmagyarázni az ország teljes dominanciáját oly sok ágazatban, a napelemektől az akkumulátorokon át az acélig.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.