Megalapozatlannak és eltúlzottnak tartják az AP hírügynökség által megkérdezett kiberbiztonsági szakértők a kínai Huawei Technologies Co. mobil hálózati berendezései biztonsági kockázatairól felhozott vádakat. A piac háromszereplőssé vált: a Huawei mellett már csak két európai cég, a svéd Ericsson és a finn Nokia van versenyben.
Az Egyesült Államok a Huawei mobil hálózati berendezései által támasztott állítólagos biztonsági kockázatok miatt a kínai cég kizárására igyekszik rávenni szövetségeseit az ötödik generációs mobil hálózati fejlesztésekből.
Robert L. Strayer, az Egyesült Államok nagyköveti rangban kiberbiztonsági ügyekért felelős megbízottja (Deputy Assistant Secretary for Cyber and International Communications and Information Policy) szerint a Huawei berendezéseinek kockázata abban rejlik, hogy egy 2017-es törvény a hírszerző szervekkel való együttműködésre kötelezi a kínai állampolgárokat és vállalatokat.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pedig arra figyelmeztette a nyugati országokat, hogy a Huawei berendezéseinek alkalmazásával az Egyesült Államok hírszerzési együttműködésének folytatását és támaszpontjai esetleges kivonását kockáztatják.
Az amerikai álláspont szerint a következő ötödik generációs (5G) mobil távközlési hálózatok a kémkedés veszélyének még az eddiginél is jóval inkább ki lesznek téve már csak a forgalmazott adatok puszta tömege miatt is.
Az AP hírügynökség által idézett informatikai biztonsági szakértők szerint azonban az Egyesült Államok nemcsak hogy nem állt elő még bizonyítékokkal a Huawei hálózati berendezéseinek biztonsági kockázatairól, de átsiklik afelett a nyilvánvaló tény felett is, hogy hackereknek eddig sem volt szükségük külön a számukra nyitva hagyott hátsó ajtókra távközlési hálózatok feltöréséhez.
Egy ilyen szoftveres “hátsó ajtó” (backdoor) beépítését nagyon is valószínűtlennek tartják az idézett informatikai szakértők. Az egyes államokhoz köthető fejlett hackercsoportok pedig eddig sem mutattak semmiféle preferenciát valamely hálózati berendezés gyártó vállalat eszközei iránt.
“Ha (a kínaiak) be akarnak jutni a globális távközlési hálózatba, akkor azt meg fogják tenni függetlenül attól, kinek a berendezéseiből épült az fel” – jelentette ki Jan-Peter Kleinhans, a berlini Stiftung Neue Verantwortung szakértője.
Az NSA (U.S. National Security Agency) amerikai nemzetbiztonsági hivataltól 2017-ben nyugdíjba vonult és jelenleg a Recorded Future kiberbiztonsági vállalat elemzőjeként dolgozó Priscilla Moriuchi szerint “épp a leleplezés kockázata miatt gyakorlatilag zéró annak a valószínűsége, hogy a Huawei ilyen hátsó ajtót építene be berendezéseibe”.
Elmondta: munkájuk során sem ő, sem munkatársai az NSA-nál nem találtak semmiféle hardveres vagy szoftveres hátsó bejáratot a Huawei berendezéseiben.
A felhozott vád azonban nem teljesen alaptalan. Az NSA egykori külsős alkalmazottja, Edward Snowden által 2013-ban nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint ugyanis történtek ilyen jellegű átalakítások az Egyesült Államokban gyártott és külföldre szállított távközlési berendezéseken. Kína akkor be is tiltotta az érintett amerikai gyártó hálózati berendezéseinek a használatát.
A Huawei ellen indult kampány hátterében valójában Kína technológiai hatalmi előretörése áll – állítja Paul Triolo, az Eurasia Group kockázatelemző cég szakértője. “Kampány indult a Huawei megbízhatatlan partnerként való beállítására” – mutatott rá.
Amerikai vállalatok ugyanis gyakorlatilag kiszorultak a versenyből,
a piac háromszereplőssé vált: a Huawei mellett már csak két európai cég, a svéd Ericsson és a finn Nokia van versenyben.
A piacvezető Huawei a világ 50 legnagyobb mobil hálózati szolgáltatójából 45 számára szállít berendezéseket, és harminc társasággal kötött szerződést 5G mobil hálózati technológia szállításáról.
