Elfogadhatatlan a magyar gazdálkodók számára az Európai Unió bürokratái által felvázolt javaslat a mezőgazdasági támogatások 20 százalékos csökkentésére, mert ezt az összeget a vidéki Magyarország jövőjétől vonnák meg – fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerdán Letenyén.
Feldman Zsolt a Letenyei Polgári Egylet által szervezett gazdálkodói fórumot megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a magyar gazdaság stratégiai ágazata a mezőgazdaság, mind a foglalkoztatás, a megtermelt érték, mind a biztonságos, jó minőségű élelmiszer előállítása, illetve az export szempontjából.
A 2008 és 2018 közötti időszakban az Európai Unió legnagyobb mértékben bővülő mezőgazdasága volt a magyar, az ágazat exportteljesítménye az elmúlt években több mint duplájára, 9 milliárd forintra nőtt – hangsúlyozta az államtitkár.
Hozzátette, hogy 2018-ban a hazai külkereskedelmi aktívum felét adta az agrárium. Ebben az eredményben a gazdálkodók tudása, szorgalma alapvető, ezért is dolgozik a kormány szövetségben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Magosszal, amelyek tagjai aláírásgyűjtésükkel “legitimációt adnak a közös agrárpolitikai forrásokért folytatott küzdelemben”.
Ha az európai bürokrácia javaslata szerint 20 százalékkal csökkenne az agráriumra fordított források összege, az 2 milliárd euróval kevesebb támogatást jelentene Magyarország számára a 2020 utáni időszakban.
A csökkenő források és egy bonyolultabb eljárásrend elfogadhatatlan Magyarország számára – nyomatékosította Feldman Zsolt.
Ismertetése szerint csak tavaly 4500 zalai gazdálkodó mintegy 11 milliárd forint közvetlen támogatást kapott gazdálkodásához, fejlesztéseihez. A EU-s vidékfejlesztési programban a 2014 utáni időszakban Zala 4000 támogatott projektje 27 milliárd forinthoz jutott, vagyis jelentős források vannak most veszélyben, amit a vidéki Magyarország jövőjétől vonnának meg.
Az államtitkár úgy vélekedett: a május 26-i európai parlamenti választások egyik tétje magyar szempontból az, hogy az adófizetők pénzét a magyar gazdálkodók és ne a bevándorlás támogatására lehessen fordítani. Ezért kell olyan új Európai Parlament és Európai Bizottság, amelyik a vidékiek, a mezőgazdaságból élők jövőjét tartja szem előtt – szögezte le.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára, országgyűlési képviselő arra emlékeztetett, hogy a Mura Nemzeti Program jelentős részben a térség adottságait kihasználó mezőgazdasági fejlesztésekre épül. Az EU-tól érkező támogatás azonban “nem ajándék, ez a mi saját pénzünk is“, hiszen hozzájárulunk az uniós költségvetéshez, amelyből az Európai Unió jelentős támogatásokat tud nyújtani – emelte ki.
