Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág A norvég állam önti a pénzt a tőzsdékre
No menu items!

A norvég állam önti a pénzt a tőzsdékre

A befektetők felfoghatatlan vagyont, 84 ezer milliárd dollárt invesztáltak tőzsdén jegyzett cégekbe. A norvég állam, illetve annak nyugdíjalapja a legnagyobb befektetők között van.

A világ tőzsdéin 41 ezer vállalatot jegyeznek. Részvényeik összértéke 84 ezer milliárd dollár. Ez megfelel az éves globális GDP-nek.

Az amerikai tőzsde épülete

A három legértékesebb konszern a Microsoft, az Apple és az SAP. Előbbi kettő értéke meghaladja az 1000 milliárd dollárt.

A harmadik helyezett német szoftvercégé 131 milliárd körül van. Mindegyikben 5 százalékot meghaladó részvénycsomaggal rendelkezik a világ legnagyobb befektetésialap-kezelője, a New York-i Blackrock és a tulajdonosok között van a norvég állam is.

A vállalatok részvényeinek összértékét nézve a tőzsdei cégek 36 százaléka amerikai, 20 százaléka európai. Ugyancsak 20 százalékot tesz ki a fejlett kelet-ázsiai országokban, elsősorban Japánban jegyzett cégek papírjainak összértéke.

A kínai vállalatok a globális részvényvagyon 12 százalékát adják. Kontinensünkön belül a brit tőzsdei cégek a legértékesebbek. A brit részvények összesen 3,8 milliárd dollárt érnek. A szigetországot – meglepetésre a németeket megelőzve – a franciák követik.

A francia székhelyű tőzsdei cégek teljes volumene 2,6 milliárd dollár, míg a németországiaké 2,2 milliárd. Ebben azok a francia és német vállalatok is benne vannak, amelyeket külföldön, tehát nem a párizsi, illetve frankfurti tőzsdén jegyeznek. Számottevő még a kanadai és svájci vállalatok összértéke, 2,1, és 1,4 milliárd dollárral.

Egyenként nézve valamennyi európai országot és Japánt is megelőzik, és csak minimális a lemaradás Kína mögött; a Hong-kong-i cégek 6,9 milliárdos összértékűek.

Hatalmas vagyonok kormányzati kezekben

A világ legnagyobb részvényese a 6.800 milliárd dollár értékű részvénycsomag felett rendelkező New York-i Blackrock bankház. A legjelentősebb befektetők között van a norvég állam is. Utóbbi 9.158 cégben rendelkezik részesedéssel 1.100 milliárd dollár értékben.

Változó, hogy egy országon belül kik a legnagyobb tulajdonosok. Az USA-ban a papírok 70 százaléka privát befektetési alapokhoz tartozik. Európában ezek aránya 40 százalék. Körülbelül ennyi áll köztulajdonban is, tehát ennyi felett rendelkeznek állami szervek, önkormányzatok, köztulajdonú cégek és állami nyugdíjalapok.

A két véglet Szaúdi-Arábia, ahol a világ tőzsdéin befektetett pénz szinte teljes egészében állami, és Szlovákia, ahol a tőzsdei vagyon 90 százalékban cégek és magánszemélyek kezében van.

Kivételek

A maradék 10 százalék nagy része befektetési alapokhoz tartozik. A szlovák állam gyakorlatilag nem rendelkezik részvénytulajdonnal.

Valamennyi országot figyelembe véve a közszektor befektetéseinek 56 százaléka kormányok, 24 százaléka nyugdíjalapok, 11 százaléka nemzeti bankok, 9 százaléka pedig állami vállalatok kezében van. Németországban és Japánban szinte minden közbefektetés kormányzati. Az USA- ban gyakorlatilag csak a nyugdíjalapok fektetnek be ‘közpénzt’ vállalatokba.

2000-ben még nagyjából megegyezett a befektetési- és nyugdíjalapok, valamint a biztosítók részesedése a globális részvényvagyonból. Mára utóbbiak megháromszorozták részvényvagyonukat. Így jóval megelőzik a nyugdíjalapok és a biztosítókat.

A BUX kispályás szereplő

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megjelent elemzésében a szárnyaló magyar gazdaságról nem túl rózsás képet festett a hazai részvénypiacról.

Nagyításért klikk a képre (A forrásunk oldalához ide klikkelve jut).

A frankfurti lap szerint a magyar gazdaság megítélésében a BUX teljesítménye alig játszik szerepet. A budapesti tőzsde régiós összehasonlításban is kicsi. Ezt az Erste Bank Közép-Kelet-Európával foglalkozó bécsi elemzője is megerősített.

Szerinte csak az OTP, a Mol és a Richter papírja érdekesek nemzetközi szemmel nézve a BUX-on jegyzett három tucat részvény közül.

Ez a három papír adja a teljes forgalom négyötödét. Az OTP-t vonzóvá teszi, hogy a kihelyezett hitelek nemzetközi összehasonlításban szokatlanul magas arányú, 20%-a saját tőkével fedezett. Nehezíti a helyzetét az adózás magyar rendje – mondja a legnagyobb magyar pénzintézetről az osztrák konkurencia elemzője.

A norvég állam mesés gazdagsága

Nagyításért klikkeljen a grafikonra

Norvégia kőolaj és földgáz bevételiből fektet be, amelyek nagy része 1967 óta az állami nyugdíjalap-kezelőhöz folyik be. (Government Pension Fund Norway, GPFN; Statens Pensjonsfond Norge, SPN).

Összvagyona 2018-ban 828 milliárd euró volt. Ezzel minden norvégra 170 ezer euró megtakarítás jut. 67 százalék részvényekbe, 31 állampapírokban, 3 ingatlanokba van befektetve. A bevételek 3 százalékát minden évben jótékonysági projektekre szánja az alapkezelő.

Norvégia a világ 77 országának börzéjén fektet be. A világ a tőzsdei összvagyon 1,3 százalékát birtokolja. Európában 2,33 százalékot, amivel a kontinens legnagyobb befektetője! Értékét tekintve a legnagyobb részesedése a brit Tescoban van (5%). Tulajdoni hányadát nézve pedig a 486 ezer németországi bérlakást tulajdonló Vanoviában (8%).

A norvég nyugdíjalapé az Apple és a Coca-Cola 1, a német gyógyszergyártó, a Bayer 2, a svájci Credit Suisse 5, vagy például a Volvo 2,5 és a Shell százaléka. Utóbbival kapcsolatban érdekesek a norvégok által követett morális szempontokat: fegyvergyártókba és dohánykonszernekbe nem invesztálnak; 2015 óta nem veszik olyan vállalatok részvényeit, illetve eladják a meglévő részesedésüket azokban, amelyek bevételeik több, mint 30 százalékát szénkereskedelemmel szerzik.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Így húzott el Győr mellett Debrecen, és együtt integetnek Miskolcnak

Az első negyedévi 640 ezer forintról az utolsó negyedévre 678 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár Debrecenben, ez 6 százalékos emelkedést jelent.

Hazánk továbbra is szoros együttműködésre törekszik a FAO-val

A magyar uniós elnökség kapcsán az európai élelmiszerpazarlás csökkentésére és a világ egyes régióiban tapasztalható nélkülözés felszámolására is fel kívánja hazánk hívni a figyelmet

A Microsoft gigabefektetése a mesterséges intelligenciába

A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.