Budapesten csak a bérlakások számának növekedése szabhat gátat a lakásárak emelkedésének. Vidéken viszont a lelakott épületek energetikai felújítása teremthetne élhetőbb környezetet – állítja Karikás György, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottságának elnöke.
A magyar építőipar számára sarkalatos pont a lakásépítés, ami még a 2008-as gazdasági válság utáni időszakban is jelentős elmaradásban van a korábbi időszakhoz, és a reális igényekhez képest – elemez Karikás György. A szakember szerint az utóbbi 1-2 évben fordulni látszik a negatív tendencia, de hiába épül több lakás, az indokolt mennyiségtől ez még messze van.
A legnagyobb gond a megfizethető bérlakások hiánya. Ez részint a privatizációval, részint az állomány állagromlásával magyarázható. Ebben persze szerepe van, a nálunk erős kulturális hagyománynak, a saját tulajdonú lakás iránti ragaszkodásnak. Nyugaton a többség bérlakásban él, ami nem jár hatalmas összegek lekötésével, miközben a munkavállalók és ezzel a gazdaság mobilitását is megkönnyíti. A lakbérek, utóbbi időben tapasztalható drasztikus növekedésének hatására ugyan Magyarországon ismét nagyobb figyelem fordult a bérlakásépítésre, de az állomány nagysága, a most megvalósuló projektek számával együtt is elenyésző az egészséges szinthez képest.
– Az egész bérlakás kérdés alfája és omegája a bérleti díj, a lakbér, ami országos viszonylatban, sőt akár még egy településen belül is, nagy szóródást mutat – fejti ki Karikás György. – Nem véletlen, hogy Budapesten, ahol az egekben járnak az árak, már igen nagy számban épülnek olyan házak, amelyeket kifejezetten bérlakás céljára szánnak, vagy olyan lakások, amelyeket aztán az építő, vagy az építtető tulajdonos bérbe ad.
Mindez azonban még mindig esetleges, és nem kötődik egy markáns, átfogó ingatlanfejlesztési, hasznosítási stratégiához – tette hozzá. – Szerinte a hosszú távú fenntarthatóságot az garantálná, ha az állam felvállalná a bérleti díjak maximalizálását, aminek az elszabaduló árakban most megmutatkozó hiánya kifejezetten fékezi a keresletet. A hosszútávú tervezhetőség azért is fontos lenne, mert manapság kifejezetten alacsony az a hitelállomány, ami a bérlakásépítésre rendelkezésre áll.
Ugyanakkor feltétlenül kedvező változást, élénkülést hozna, ha azok, akik ma készpénzben, vagy a bankban parkoltatják pénzüket, holnap már befektetőként jelennének meg a bérlakások piacán. De beruházóként, építtetőként, az állami és önkormányzati szerepvállalásra is szükség lenne. Már csak azért is, mert többek mellett a szabad bérlakás az, ami a szakképzett munkaerő-ínséges időkben, a mobilitást felvállaló szakemberek szemében – a helyi élet minősége mellett -, vonzóvá tehet egy-egy települést. Meghatározva annak gazdasági versenyképességét is.
Karikás György szerint a bérlakás fronton az állami és önkormányzati szerepvállalásnak elsősorban az olcsó kategóriában lenne értelme: például a fiatal házasok indulását segíthetné elő.
A piaci bérlakás szektort viszont csak a magántőke, a vállalkozások szerepvállalása tudná fellendíteni és korrekt piaci viszonyok között működtetni. Ebben – nyugati mintára -, a biztosító társaságoknak és a bankoknak is érdemes lenne részt venniük a hosszútávú megtakarításokat kezelő, kellő tőkeellátottsággal rendelkező alapjaik, érdekeltségeik révén – fűzte hozzá.
És miközben a lakásépítések számának nem elégséges mértékű növekedése is akut kérdés, a másik oldalon ott vannak azok az állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló épületek, amelyek alig, vagy egyáltalán nem alkalmasak a minőségi életvitelre.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy a KSH adatai szerint országszerte több mint félmillió lakás, vagy ház áll üresen és ezek mintegy fele az ötezer lakosúnál kisebb településeken található. Ezeknek az épület energetikai szempontokat is figyelembe véve történő felújítása is nagyban hozzájárulhatna a lakás és bérlakáshiány csökkentéséhez. A szakember szerint ezen a területen pedig megkérdőjelezhetetlenül állami szerepvállalásra lenne szükség.
Karikás György szerint a bérlakás helyzet nemcsak a fővárosban kiált megoldás után. Vidéken a megfelelő munkalehetőségek hiánya mellett az élhető lakhatási körülmények hiánya miatt is megnövekedett az elvándorlás, ami a kisebb településeken elnéptelenedéssel is fenyeget. Ebben a témában hozhat majd pozitív változást a kormány által meghirdetett vidéki kistelepülés fejlesztési program, amit a szakember hasznos kezdeményezésnek tart, mondván a vidéki lakásállományt is rangján kellene kezelni. Mert ezeknek a házaknak, lakásoknak az épület energetikai mutatóik nagyon rosszak, amin muszáj lenne javítani. Karikás György szerint ezért vált elengedhetetlenné egy olyan új, állami lakás felújítási program, amiben az épület energetikai szempontok is kiemelt figyelmet kapnának.
