Hirdetés
Kezdőlap Edukáció A Brexittel megfizethetetlenné válik a brit felsőoktatás
No menu items!

A Brexittel megfizethetetlenné válik a brit felsőoktatás

A 2021/22-es tanévtől többszörösére nő a tandíj az uniós fiataloknak Nagy-Britanniában, ezért tömegesen hagyhatják el a szigetet jelentős anyagi érvágást okozva az intézményeknek, ahol – mint a miniszterelnök is – a kínaiakban bíznak. A magyar fiatalokat eddig ösztöndíjprogram támogatta. Kérdés, ez mire lesz elég.

Realitásból álom lett a szegényebbeknek?

Oxfordban nem aggódnak…

Lezárultak azok az évek, amikor az európai szülők komolyan gondolhattak arra, hogy gyermekük egy elit angol egyetemen fog tanulni. A következő tanévtől ugyan akkora tandíjat kell fizetniük az európaiaknak, mint bármelyik más külföldieknek. Az eddigi kedvezményes 9 ezer font helyett 25 ezret. Ezzel a legtöbbek számára realitásból álommá válnak az oxfordi vagy cambridge-i tanulmányok.

Az uniós fiatalok elesnek a brit diákhitel lehetőségétől is, amelyet a kormány eddig a szigetország fiataljai mellett számukra is biztosított. A kamatmentes tanulmányi kölcsön jóvoltából csak a diploma megszerzése és az első munkahely megtalálása után kellett utólag visszafizetni a tandíjat. Így vált elérhető a brit felsőoktatás a vagyontalan szülők gyermekeinek is. Csak a megélhetésükről kellett gondoskodni, ami például az egyetem melletti munkavállalással számukra is lehetséges volt.

Magyarországon a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramra jelentkezhettek, akik a világ legjobb egyetemeire szerettek volna felvételizni. Idén 225 millió forintot szánt a kormány az ösztöndíjakra.

Négy éves tanulmányi idővel számolva eléri a 100 ezer fontot (40 millió forint) a tandíj! Ha ehhez hozzávesszük a megélhetési költségeket, nyilvánvaló, hogy csak diákmunkával nem lesznek a Nagy-Britannia-i tanulmányok finanszírozhatóak. A szülők pénztárcáján fog múlni, hogy a Oxford és Cambridge realitás vagy álom lesz egy európai fiatal számára.

Az új szabály 2020. január 31-ei Brexittel már érvényben van. Elvileg azonban az idei év végéig tartó átmeneti időszak miatt még nem szabadna érvényesülnie. A szeptemberi tanévkezdéskor az európaiaknak továbbra is csak 9 ezret kellene fizetniük. A gyakorlatban viszont 25 ezret fognak kérni tőlük és nem részesülhetnek már a tanulmányi hitelben sem – ez szerepel ugyanis a londoni szakminisztérium egyetemeknek megküldött iránymutatásában.

Az intézményeknek is fájni fog

Az európai hallgatók többségének eltűnése a brit felsőoktatási intézményeknek komoly anyagi érvágás lesz. A 485 ezer hallgatóból jelenleg 143 ezer a 27 uniós tagállamból érkezik. Ők teszik ki tehát a diákok harmadát és gondoskodnak az egyetemek bevételének ugyan ekkor hányadáról.

Nick Hillman: összeomlás jön a felsőoktatásban?

Ha a kormány nem ellensúlyozza a kiesést, össze fog omlani a költségvetésünk” – mondja a Guardian kérdésére Nick Hillman, a ’Higher Education Policy Institute’ igazgatója.

Az uniós hallgatók 60 százalékának azonnali eltűnésével számol a küszöbön álló tanévtől. A legtöbben, 14 ezren Olaszországból érkeztek eddig. Őket a 14 ezer német és ugyan ennyi francia, majd a 10 ezer spanyol diák követte. „A humán tőke elvesztése hosszú távon még jobban fog fájni a brit tudományos életnek” – folytatja Hillman.

Nem mindenhol aggódnak

A külföldiek távozása nem érinti egyenlően az egyetemeket, a szakokat. A várakozások szerint a legjobb nevű egyetemeken, illetve a piacképesebb szakokon többen maradnak, mint például egy kisebb főiskola nyelvészeti képzésében. Egyrészt, mert a tehetős szülők gyermekei továbbra is elérhető marad a brit felsőoktatás, és ha ők Nagy-Britannia mellett döntenek, a jó nevű egyetemeket preferálják. A piacképesebb szakok hallgatóinak, például a leendő közgazdásoknak pedig sokkal könnyebb jól fizető egyetem melletti állast találniuk, hogy ebből finanszírozzák a szigetországban folytatott tanulmányaikat és megélhetésüket.

Boris Johnson nem aggódik: kínai diákok veszik át az olaszok helyét

A brit kormány szerint az egyetemek túldramatizálják a helyzetet. Boris Johnson a témával összefüggésben a 120 ezer Nagy-Britanniában tanuló kínaira hívta fel a figyelmet. Ők adják a külföldi hallgatók legnagyobb csoportját és a számuk évről-évre emelkedik. „Meg fogják tölteni az olaszok, németek és franciák után üresen maradó helyeket az előadótermekben” – prognosztizálja a miniszterelnök.

„A legjobb nevű egyetemeken szinte bizonyosan. A nagyvonalú állami ösztöndíjaknak köszönhetően ugyanis ezekben tanul a kínaiak többsége” – teszi hozzá Hillman. Tehát ebben a vonatkozásban is a kisebb intézményeken és a kevésbé piacképes szakokon fog csattanni az ostor.

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Kiemelkedő szakmai munka az élelmiszerlánc biztonságáért

Az élelmiszerbiztonság és az állategészségügy szorosan összefonódik, így az állategészségügyi laboratóriumokban végzett tevékenység kulcsfontosságú.

Megalkották az első magyar AI alapú éttermi asszisztenst

A koronavírus-járvány okozta elszigetelődés adta az inspirációt egy kis baráti társaság számára, hogy olyan közösségi applikációt fejlesszen, ami megkönnyíti az információszerzést, a tájékozódást, miközben a vendéglátóhelyek kiszolgáltatott helyzetét is orvosolni tudja.  A kis közösségi alkalmazás bár népszerűvé vált, de a várt áttörést nem érte el, ezért a csapat egy inkubációs programban kapott segítséget felhasználva fejlesztette ki a jelenlegi formában elérhető rendszert.

A júliusra elvárt szint felett a gáztárolói töltöttség

A jelenleg 4,5 milliárd köbméternyi készlet másfélszeresét teszi ki a tavalyi egész éves lakossági fogyasztásnak.

Idén 2,5, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány

Ősztől a Konvergencia Programot az uniós gazdasági kormányzás reformja keretében felváltja a középtávú nemzeti fiskális strukturális terv,.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Börtönben a Binance kriptovaluta volt főnöke

Az amerikai igazságügyi minisztérium az ügyet a kriptopénzeken belüli bűncselekmények elleni fellépés részeként indította, amelyek közül a legismertebb a Bitcoin.

Rohamra indultak a bankok az állam ellen a lakossági megtakarításokért

A leköthető összegnek felső határa nincs, vagyis tárt karokkal várják a legvagyonosabb ügyfélkört is.

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.