Kína nem próbál sem a legelső, sem a legjobb lenni a koronavírus elleni vakcináival, az oltóanyagkutatás és -fejlesztés során inkább a tudomány iránti tiszteletre helyezi a hangsúlyt – jelentették ki a kínai vakcinákkal kapcsolatos kérdésekre reagálva kínai egészségügyi tisztségviselők, miután, jóllehet Kína elsőként látott neki az ellenanyagok kifejlesztésének, a klinikai tesztek harmadik fázisában a folyamat lelassult.
A kínai egészségügyi bizottság tisztségviselői a vakcinafejlesztés ütemének mérséklődését egyebek mellett olyan tényezőknek tulajdonították, mint a járványhelyzet enyhülése egyes, a klinikai tesztek helyszínéül szolgáló országokban, a nemzetközi partnerekkel folytatott kommunikációban felmerülő problémák, illetve a kínai gyártók némelyikét jellemző tapasztalathiány a globális együttműködés terén.
A kínai egészségügyi bizottságnak a koronavírus-oltóanyag kifejlesztésért felelős csoportját vezető Cseng Csung-vej sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: egy vakcina megítélésében egyéb kritériumok is felmerülnek a fejlesztés gyorsaságán kívül. Ezek között említette a biztonságosságot, a hatékonyságot, a hozzáférhetőséget és a megfizethetőséget.
Jelenleg összesen 15 kínai fejlesztésű ellenanyagot tesztelnek, ezek közül öt tart a klinikai tesztek harmadik fázisában.
Kínában július óta működik egy sürgősségi program, amelyen keresztül három hazai fejlesztésű, tesztelés alatt álló oltóanyaggal oltják be a munkájukból adódóan magas fertőzésveszélynek kitett embereket.
November végéig már mintegy egymillió embert oltottak be kísérleti vakcinákkal, közülük pedig több mint 60 ezren utaztak a fertőzésveszély szempontjából magas kockázatúnak ítélt, Kínán kívüli területekre, és mindeddig egyetlen esetben nem számoltak be fertőzésről a körükben – közölte a kínai egészségügyi bizottság. Elmondták azt is, hogy a kínai oltóanyagok beadását követően két hét alatt termelődnek antitestek a szervezetben, és a lakosság legalább 70 százalékát kell beoltani ahhoz, hogy nyájimmunitás alakuljon ki a koronavírussal szemben.
A sürgősségi programban részt vevő két oltóanyagot az állami kézben lévő Sinopharm leányvállalata, a China National Biotech Group (CNBG) fejlesztette ki. Ezek az emberi sejtekben szaporodni képtelen, inaktivált vírust tartalmaznak, mely a szervezet saját immunreakcióját váltja ki. A klinikai tesztek adatai alapján mindkét oltóanyagból fejenként két dózisra van szükség a védettség kialakulásához. A Sinopharm vakcináinak egyike az Egyesült Arab Emírségekben is átesett a klinikai tesztek harmadik fázisán. Az emírségek egészségügyi minisztériuma december elején közölte: a kísérleti oltóanyag 86 százalékos hatékonyságot mutatott a klinikai tesztek során. Egyiptom pedig vasárnap közölte, hogy a mintegy háromezer, a Sinopharm ott tesztelt oltóanyagával beoltott tesztalany egyikénél sem figyeltek meg súlyos mellékhatást, csupán láz, az oltás helyén bőrpír és köhögés jelentkezett egyes esetekben. Egyiptomba már 50 ezer dózist szállítottak a vakcinából. Bahrein és Indonézia is a Sinopharm vakcináinak alkalmazása mellett döntött.
A Sinopharm a múlt héten kezdte el tesztelni vakcináinak belföldi szállítási folyamatát, hogy készen álljon az országos ellátás biztosítására, mire megkapja a piaci engedélyt.
A kínai sürgősségi program keretében alkalmazott harmadik vakcina, a SinoVac által kifejlesztett CoronoVac – akárcsak a Sinophram vakcinái -szintén inaktivált vírust tartalmaz. Az oltóanyagot más országok mellett Törökországban és Brazíliában tesztelték. Törökország 50 millió dózis vásárlásáról szóló megállapodást kötött a kínai gyártóval. A brazil egészségügyi miniszter pedig a múlt héten közölte, hogy a SinoVac féle vakcinát az AstraZeneca brit gyártó oltóanyaga mellett várhatóan február közepétől kezdik majd alkalmazni Brazíliában. Sao Paolóba, ahol a szer klinikai tesztelése is folyt, már két részletben összesen csaknem hárommillió dózist le is szállítottak a CoronaVacból.
Szingapúr és Chile szintén megállapodást kötött a SinoVackal az oltóanyag beszerzéséről.
A Sinopharm és a SinoVac oltóanyagainak szállításához 2 és 8 Celsius-fok közötti környezetre van szükség, hasonlóan az Oxford/AstraZeneca-féle vakcinához.
Ez jelentős előnyt jelent az amerikai Moderna, valamint a BioNTech/Pfizer vakcinájával szemben, előbbi tárolására ugyanis mínusz 20, utóbbiéhoz pedig mínusz 70 fokos környezet szükséges.
Jelenleg mindkét kínai gyártó a belföldi piaci engedélyekre vár, és egyelőre egyik oltóanyag kapcsán sem tették közzé a klinikai tesztek harmadik fázisának eredményeit, bár erre hamarosan sor kerülhet.
