Hirdetés
Kezdőlap Fogyasztóvédelem Fogyasztóvédelem - Pontosítás. A törvénymódosítás bezárta a kiskapukat
No menu items!

Fogyasztóvédelem – Pontosítás. A törvénymódosítás bezárta a kiskapukat

Az idén januártól érvényes fogyasztóvédelmi előírások pontosították a javítási kötelezettség határidejét, a jótállási időt, az e-jótállási jegy is polgárjogot nyert. A fogyasztóvédelmi törvény a hibás teljesítés bizonyítását is egyszerűbbé tette. Dr. Bures Gabriella kamarai békéltető testületi elnök AzÜzlet.hu-nak azt mondta: a pontosító, új, szigorúbb jogszabályi előírások a viták elkerülését is nagyban segítik. A jótállási igény érvényesítésének nem feltétele a termék csomagolásának megőrzése.

– A fogyasztók és a vállalkozások között felmerülő viták nagy többsége a termékek vásárlását követően kiderülő, vélt vagy valós meghibásodások miatt keletkeznek. Megegyezés hiányában sokszor alakulnak ki patthelyzetek, hosszú, elhúzódó javítások, többszöri meghibásodás esetén is teljesítetlen csere igények – válaszolta kérdésünkre dr. Bures Gabriella. A Komárom-Esztergom megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Békéltető Testület elnöke hozzátette: az eladó, illetve gyártó és a fogyasztó számára egyaránt kellemetlen helyzetek sora ezzel még nem ért véget. A több mint kellemetlen fogyasztóvédelmi tapasztalatok sora a jövőben az új, szigorúbb jogszabályi előírások megalkotásával lényegesen lerövidülhetnek.

A szigorítások a 151/2013 (IX.22.) kormányrendelet módosításainak megfelelően a fogyasztók és vállalkozások között létrejött szerződésekre alkalmazandók.

A szigorítások a kötelező jótállás szabályaira vonatkoznak.

A jótállási kötelezettség kedvezőbb helyzetbe hozza az egyszerű vásárlókat: nekik elég a hiba tényét bizonyítani, ugyanis ha a termék a jótállás időtartama alatt meghibásodik, akkor a törvény vélelmezi, hogy a jótállásra kötelezett hibásan teljesített, ezért neki kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett (pl. a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta).

A termék árától függően változik a jótállási idő: a korábban egységesen meghatározott egy év helyett a 10 ezer-100 ezer forint közötti termék esetében 1 év, a 100 001 – 250 ezer forint közöttinél 2 év, 250 ezer forint feletti érték esetében 3 év lett. A jótállási határidő kezdete az áru átadásának időpontja, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napja, attól függően, hogy ez a vásárlást követő 6 hónapon belül megtörténik-e. Ha a beüzemelésre a vásárlást követő 6 hónapon túl kerül sor, akkor a jótállás kezdő időpontja a termék átadásának (a vásárlásnak) a napja lesz, így célszerű erre odafigyelni – ismertette.

Egyértelműen meghatározott határidők

A jótállási időn belül hiba jelentkezik, az új jogszabályok egyértelmű keretet adnak, a hiba kijavításának lehetőségeire – folytatta az békéltetőtestület elnöke. – Ha a fogyasztó a termék javítását kéri, ő döntheti el, hogy igényét a vállalkozás székhelyén, telephelyén, fióktelepén vagy közvetlenül a javítószolgálatnál érvényesíti-e.

Ezeket a  szabályokat nem minden  termékre kell alkalmazni, így pl. személygépkocsikra, motorkerékpárokra…nem. Ugyanakkor a tájékoztatási kötelezettség itt is szabály.

Első alkalommal történő meghibásodás esetén, ha a vállalkozás vagy a szerviz által megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható, akkor a vállalkozás 8 napon belül köteles cserélni a terméket. Ha a termék cseréjére nincs mód, a bemutatott számla vagy nyugta alapján a vállalkozás köteles a vételárat 8 napon belül visszatéríteni a vásárló részére. Ha a termék javítható, akkor a vállalkozásnak  törekednie kell a termék 15 napon belüli javítására. Ha a javítási idő a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót legkésőbb a 15. napon tájékoztatni köteles a javítás várható időtartamáról. Ennek célja, hogy a vásárló tudja azt, hogy meddig kell a terméket nélkülöznie. Ha azonban 30 napon belül sem sikerül megjavítani a hibás terméket, akkor 8 napon belül ki kell cserélni azt, vagy vissza kell fizetni a vételárat.

Egyes esetekben a csere kötelezettség – szögezte le a szakértő. A kereskedő köteles cserélni a terméket, ha azt a jótállási ideje alatt háromszor javítani kellett, tehát negyedik alkalommal már nem ragaszkodhat a javításhoz a vállalkozás. Fontos azt is tudni, hogy a háromszori javítás nem ugyanazon hibára vonatkozik.

Az új előírások ugyanakkor megakadályozzák, hogy a mindennapi élethez szükséges, drága árucikkek is hosszú hónapokra a szervizben ragadjanak alkatrész hiányra, készlethiányra hivatkozással.

Ami alól semmikép sincs kibúvó: a jótállási időszak meghosszabbodása. Valamennyi kötelező jótállás alá tartozó termékre vonatkozik az az előírás, hogy a jótállás időtartama meghosszabbodik a javítás időtartamával, amely idő alatt az árut a fogyasztó nem használhatta.

Összefoglalva a kötelezettségeket

  • Ha a termék nem javítható: csere vagy az nem lehetséges a vételár visszafizetése nyolc napon belül
  • Ha a termék 15 napot meghaladóan javítható – tájékoztatási kötelezettség
  • Ha a termék 30 napot meghaladóan javítható: 8 napon belül csere vagy vételár visszafizetés
  • Ha a termék negyedszer is elromlik: 8 napon belül csere vagy vételár visszafizetés

További újdonság, hogy elektronikus úton átadott, úgynevezett E-jótállási jegyet is ki lehet állítani. Persze  továbbra is megmarad a lehetőség, hogy papíron, nyomtatott formában adja át a jótállási jegyet a fogyasztónak. Az elektronikusan átadott számla egyben jótállási jegy is lehet, ha tartalma megfelel a jótállási jegyre vonatkozó összes előírásnak.

Egyértelműen rögzíti a jogszabály azt is, hogy a jótállási igény érvényesítésének nem feltétele a termék csomagolásának megőrzése. Tehát a csomagolás hiányában is érvényesíthető a jótállási igény.

A szakember megjegyezte: ez korábban sem volt feltétel, de az ellenőrzési tapasztalatok alapján sok probléma volt ezzel, ugyanis gyakran plusz feltételként jelölték meg a vállalkozások, holott ez eddig sem volt jogszerű.

Nem jelenthet felmentést a jótállási kötelezettség alól – ez gyakori vitaalap -, hogy a jótállási igény megalapozott-e. A vita a felek között a hiba okát illetően alakul ki – mondta a békéltető testület elnöke. Ha a vállalkozás a fogyasztó okozta a termék hibáját, például nem rendeltetésszerű használattal, azt a jótállás esetében annak teljes időtartamára bizonyítania is kell.

Kiss Nikolett

Törvényhelyek

A szavatosság lényege, hogy a kereskedő szavatolja, eladáskor hibátlan terméket adott el, nincs olyan rejtett hibája, amely később meghibásodást okozna. A szavatossági igény valamennyi termék esetén – értékhatártól függetlenül a teljesítés időpontjától számított egy év, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén 2 év. (Ptk. 6:163. §) A köznyelvben garanciaként használt fogalom szabatos jogi megfelelője a jótállás. Ez az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért a jótállás időtartama alatt.

A jótállás két fajtáját ismerjük: jogszabályon alapuló kötelező jótállás, illetve a szerződésen alapuló, annak megfelelő teljesítéséért vállalt jótállás, amelyet a vállalkozás a jogszabályi kötelezettségén túlmenően vagy annak hiányában önként vállal.***(Ptk. 6:171. §)

A szavatosság és a jótállás a hibás teljesítés esetére adnak a vevő számára jogokat. Az eladó/gyártó a szavatossági, a jótállási kötelezettség alapján felelősséggel tartozik a vevő felé a Ptk. előírásainak megfelelően. Nevezetesen  köteles a terméket kijavítani vagy kicserélni, és ha ezekre nem képes, akkor a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a jótállásra kötelezett költségén kijavíttatni, vagy – végső soron – a vételár visszatérítését kérni, azaz elállni a szerződéstől. (Ptk. 6:159. §)*

A vevőt megillető jogok megegyeznek, akár szavatosság, akár jótállás keretében érvényesítik. Lényeg a hibás teljesítésen van, amely akkor következik be a Ptk. 6:157. § -a szerint, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Microsoft gigabefektetése a mesterséges intelligenciába

A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.

Májustól az Accent Hotels üzemelteti a Cardoner Hotelt és a Tihany Yacht Clubot

Két új szállodával bővült az Accent Hotels portfóliója.

Itt a kínai versenyképesség alig rejtett titka  

A kínai gyártók kilencszer több állami támogatást kapnak, mint nyugati társaik - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításaiból, amelyek segítenek megmagyarázni az ország teljes dominanciáját oly sok ágazatban, a napelemektől az akkumulátorokon át az acélig.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.