Kezdőlap Fogyasztóvédelem A fogyasztókat, vásárlókat védi a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új szabályozás
No menu items!

A fogyasztókat, vásárlókat védi a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új szabályozás

Illusztráció: Bigstock

Néhány éve még nem is létezett, ma pedig már a mindennapjaink része a mesterséges intelligencia. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az AI befolyásolja mindennapjainkat, de eddig nem létezett ezzel kapcsolatban semmiféle szabályozás. Ám február elejétől Európa-szerte kötelező minden AI-t használó cégnek közzétenni, hogy milyen kockázatot jelent ez ügyfeleinek, ha pedig tiltott célra használta, köteles megszüntetni.

Február 2-én lép életbe az Artificial Intelligence Act (AI Act), az EU első rendelete a mesterséges intelligenciáról (AI/MI). A szabályozás mindenkit érint, de leginkább a mindennapi életben, vásárlóként, fogyasztóként, ügyfélként láthatjuk hasznát. A jogszabály minden szervezetre és vállalatra vonatkozik, amely MI-t fejleszt, értékesít vagy használ az Európai Unió területén, függetlenül attól, hogy az EU-ban vagy azon kívül működik Ma már egyre több szervezet – leginkább technológiai, egészségügyi, biztonságtechnikai cég, pénzintézet, szolgáltató, startup, kormányzati intézmény – egyszerűsíti működését és gyorsítja fel folyamatait mesterséges intelligencia vagy chatbot használatával. Az automatizáció és a digitalizáció miatt Magyarországon is egyre gyakoribb a mesterséges intelligencia alkalmazása.

Előny a cégeknél az AI

A vállalkozások számára jelentős költség-és időmegtakarítást eredményez az AI használata.
Adatvezérelt döntéshozatallal nőhet a hatékonyság és a termelékenység, személyre szabott lehetőségeket tudnak kínálni, innovatívabb szolgáltatásokat, termékeket fejleszthetnek. A mesterséges intelligencia képes gyorsan felismerni biztonsági fenyegetéseket, például kibertámadásokat, eredményesebb banki csalásfelismerő rendszereket, videómegfigyelő rendszereket lehet működtetni a segítségével.

Segítség, vagy a magánéletbe való befurakodás a MI használata?

A talán misztikusnak tűnő alkalmazások köznapi szituációkban is működhetnek: például bolthálózatok kamerákat okosíthatnak fel és akár arcfelismerés, vagy a vásárlók boltban megtett útja alapján alakíthatják a marketingjüket. Extrém esetben lehetséges, hogy ezek alapján tudják, mikor vett a vevő utoljára intim higiéniai terméket és előrejelzik, mikor kell neki újra vásárolnia.
Az AI az élet számos más területén is megjelenhet, új kockázatokat és problémákat, de lehetőséget is teremtve.

Az egészségügyben segítheti a diagnosztikát, betegségek korai felismerésében, személyre szabott kezelési tervek meghatározásában alkalmazható. Az oktatásban, elektronikus tanulási felületeken a tanuló teljesítménye, tudása alapján egyéni előrehaladási, fejlődési lehetőséget kínálhat. Segíthet a munkaerő-kiválasztásban, a dolgozók hatékonyságának mérésében, ám kockázatot jelent a diszkrimináció vagy igazságtalan döntéshozatal és veszélyt hordozhatnak az adatvédelmi visszaélések. Sokszor előfordul a fekete doboz-hatás, azaz, hogy átláthatatlan a működés, nem érthető, hogyan és miért hozott meg egy döntést egy MI rendszer és az milyen hatással van az érintettekre.

A cél az, hogy úgy használják a cégek az AI-t, hogy az ne sértse senki magánéletét

Az AI Act célja nem a teljes tiltás, hanem az, hogy a MI rendszerek biztonságosak legyenek, minden fejlesztő és működtető felelősen alkalmazza a mesterséges intelligenciát, biztosított legyen az alapvető jogok védelme, a magánélethez és a méltányos bánásmódhoz való jog. A vállalkozásokat is védi, mivel az egységes szabályozási keret csökkenti a nemzetközi versenyből adódó káoszt és támogatja a tisztességes versenyt.

„Meg kell vizsgálni mindenkinek, aki AI alkalmazást használ, hogy ennek milyen kockázati besorolása van: tiltott, magas, közepes vagy alacsony. Az AI ACT hatályba lépésekor meg kell szüntetni a tiltott tevékenységeket és ezeket megfelelően dokumentálni is kell az elszámoltathatóság jegyében” – hívta fel a figyelmet Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosás elleni szakjogász. Kiemelte: az AI Act célja, hogy biztonságos, átlátható és emberközpontú mesterséges intelligencia alkalmazásokat hozzanak létre, miközben az MI elősegíti az innovációt.

4 szint alacsony kockázattól a tiltottig

Az AI Act kockázati szintek alapján osztályozza az MI-rendszereket.

Elfogadhatatlan kockázatú rendszerek – ezeket betiltják.
Tiltott az emberek manipulálása vagy a tömeges megfigyelés, tudatalatti befolyásolás, megtévesztő technikák alkalmazása, munkahelyeken és oktatási intézményekben érzelemfelismerő funkcióval bíró rendszerek léte és olyan alkalmazások, melyek személyek vagy csoportok sebezhetőségét használják ki. A jogszabály megakadályozza például, hogy MI alapú hitelminősítő rendszer indokolatlanul elutasítson valakit, vagy hogy arcfelismerő technológia sértse a magánéletét.

Magas kockázatú rendszerek – szigorú szabályozás alá esnek.

Ezek többek között az egészségügyi diagnosztikai MI-k és önvezető autók rendszerei.

Korlátozott kockázatú rendszerek – átláthatósági követelmények vonatkoznak rájuk:

ilyenek például a chatbotok.

Minimális kockázatú rendszerek – ezek szabadon használhatók. Ide sorolhatóak például a játékok vagy egyszerű MI-eszközök.

Hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban?

A szabályozásból kitűnik, hogy fontos eleme a vásárlók, fogyasztók védelme, de még nincs konkrét iránymutatás, hogy honnan tudhatjuk, hogy a szolgáltató tevékenységére milyen kockázati besorolás vonatkozik. A cégeknek segítség is rendelkezésére is áll, hogy megfeleljenek az összetett szabályozásnak.

„A módszertant és a tájékoztatás módját nekünk kell kidolgozni és ismertté tenni. A minősítést a cégeknek kockázatértékelési szempontrendszer alapján kell meghatározni. Magas kockázat esetén a tájékoztatáson kívül szükséges a hatásvizsgálat, kell lennie az MI-szabályzatnak, valamint szükségessé válhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bevonása is. A fogyasztóknak pedig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az automatikus döntéshozatal ellen tiltakozhassanak” – részletezte Dr. Tóth Judit Lenke.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Megugrott az Alibaba negyedéves nyeresége

Az Alibaba Group Holding kínai e-kereskedelmi óriás adózott eredménye erőteljesen, bevétele mérsékelten nőtt a cég június végével záródott első pénzügyi negyedévében.

Állagmegóvási munkák a gönci pálos kolostorromnál

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. költségvetési támogatást nyert el a gönci pálos kolostorrom állagmegóvására, valamint az ehhez közvetlenül szükséges feladatok elvégzésére.

Jelentős fellendülés várható az építőiparban az új támogatott lakáshitelnek köszönhetően

Az Otthon Start program, a hétfőtől igényelhető fix 3 százalékos lakáshitel az építőipari beruházásokra, az ágazat foglalkoztatási mutatóira is pozitív hatást gyakorol majd.

Érkezik a 30 ezer forintos élelmiszer-utalvány a nyugdíjasoknak

Érkezik a nyugdíjasoknak a 30 ezer forintos élelmiszer-utalvány hétfőtől - erről beszélt Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója a Facebook-oldalán vasárnap közzétett videóban.
Hirdetés

Hírek

Megugrott az Alibaba negyedéves nyeresége

Az Alibaba Group Holding kínai e-kereskedelmi óriás adózott eredménye erőteljesen, bevétele mérsékelten nőtt a cég június végével záródott első pénzügyi negyedévében.

Állagmegóvási munkák a gönci pálos kolostorromnál

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. költségvetési támogatást nyert el a gönci pálos kolostorrom állagmegóvására, valamint az ehhez közvetlenül szükséges feladatok elvégzésére.

Jelentős fellendülés várható az építőiparban az új támogatott lakáshitelnek köszönhetően

Az Otthon Start program, a hétfőtől igényelhető fix 3 százalékos lakáshitel az építőipari beruházásokra, az ágazat foglalkoztatási mutatóira is pozitív hatást gyakorol majd.

Érkezik a 30 ezer forintos élelmiszer-utalvány a nyugdíjasoknak

Érkezik a nyugdíjasoknak a 30 ezer forintos élelmiszer-utalvány hétfőtől - erről beszélt Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója a Facebook-oldalán vasárnap közzétett videóban.

Az új tanévben a határon túli pedagógusok is kaphatnak pedagógus igazolványt

. A napokban Kárpátalján a nagydobronyi gyermekotthon lakóinak és a nevelőszülői hálózatot összefogó Sámuel Alapítványnak adták át az összegyűjtött adományokat.

BÉT – Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 2,80 százalékos csökkenéssel 102 554,62 ponton fejezte be a hetet.

Online vásároljon autópálya-matricát, nem kell kényelmi díjat fizetni

Szeptember elsejétől sehol sem kell kényelmi díjat fizetni az online vásárolt autópálya-matricák után

Hétfőtől itt az Elektronikus Ingatlan-nyilvántartási Rendszer Budapesten

A beadványokat azonban postai és elektronikus úton ezen időszak alatt is előterjeszthetik az ügyfelek
Hirdetés

Gazdaság

Az egészségpénztár is segítheti az iskolakezdést

A szolgáltatás mostantól az éven belül bármikor igényelhető, megszűnt az a szabály, hogy a vásárlási számlát csak a tanév kezdete előtt, illetve a vége után legfeljebb 15 nappal állíttathatták ki.

Bővül a Magyar Államkincstár online állampapír-értékesítése

Új, azonnali és biztonságos fizetési lehetőséggel bővül a Magyar Államkincstár online értékesítési rendszere: a WebKincstárban és a MobilKincstárban mostantól QVIK fizetéssel is vásárolhatnak állampapírt az ügyfelek.

Kamatdöntés – Egyhangúlag szavazott az alapkamatról az MNB Monetáris Tanácsa júliusban

A július 22.-i döntés alapján a jegybanki alapkamat 6,50 százalék maradt.

A nyári uborkaszezon a legjobb időszak a dubaji ingatlanvásárlásra a magyar szakértő szerint

Töretlenül növekszik a magyarok érdeklődése a dubaji ingatlanok iránt, egyes cégek évről évre hússzoros növekedést is tapasztalnak a keresletben.