A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelem drámai visszaesést szenvedett el 2025 májusában, annak ellenére, hogy mindkét ország csökkentette a másikra kivetett vámokat. Ezzel párhuzamosan Kína külkereskedelme Németországgal jelentős növekedést mutat, miközben a ritkaföldfémek exportkorlátozása tovább mélyíti a globális gazdasági feszültségeket.
A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatok mélypontra kerültek, amit a májusban tapasztalt jelentős visszaesés is bizonyít. A Pekingi Vámhivatal jelentése szerint az amerikai export 34,5%-os csökkenése és az import 18,1%-os visszaesése egyértelműen a két nagyhatalom közötti vámkonfliktus és stratégiai ellentétek következménye. Bár áprilisban mindkét fél megállapodott a vámok 115 százalékpontos csökkentéséről, a Spiegel tudósítása szerint ez nem hozta meg a várt enyhülést. A feszültségek továbbra is fennállnak, különösen a Kína által bevezetett ritkaföldfém- és mágnesexport-korlátozások, valamint az Egyesült Államok technológiai exporttilalmai miatt, amelyek a számítógépes chipek tervezőszoftvereire és kulcsfontosságú repüléstechnikai alkatrészekre vonatkoznak.
A két ország közötti tárgyalások folytatódnak, és májusban Londonban magas rangú képviselők ültek tárgyalóasztalhoz a kereskedelmi viták rendezése érdekében. Az X platformon megjelent posztok szerint Donald Trump amerikai elnök élesen kritizálta Kínát, azt állítva, hogy Peking megszegte a kétoldalú megállapodásokat, ami a kereskedelmi háború kiújulását vetíti előre. A tárgyalások bizonytalan kimenetele és a kölcsönös bizalmatlanság tovább nehezíti a helyzetet.
Kína Németország felé fordul
Míg az amerikai piaccal való kereskedelem zuhan, Kína Németország irányába jelentős exportnövekedést ért el. A Pekingi Vámhivatal adatai szerint Kína Németországba irányuló exportja éves szinten jelentősen nőtt, miközben a német import 1,3%-kal csökkent, ami a gyenge belföldi keresletet tükrözi. Maximilian Butek, a Német Kereskedelmi Kamara (AHK) munkatársa a dpa hírügynökségnek nyilatkozva kiemelte, hogy a német vállalatok nehéz gazdasági helyzetben vannak Kínában, különösen a ritkaföldfémek és mágnesek exportengedélyeinek hiánya miatt. Ezek az anyagok kulcsfontosságúak az elektromos autók, szél- és napenergia-termelés, valamint a védelmi ipar számára, és a korlátozások termelési leállásokhoz vezethetnek.
A német autógyártók különösen érzékenyek a ritkaföldfém-hiányra, mivel ezek az anyagok nélkülözhetetlenek az elektromos motorok és akkumulátorok gyártásához. Christian Grimmelt, a Berylls by AlixPartners szakértője szerint a készletek négy-hat héten belül kimerülhetnek, ami termelési leállásokat okozhat Európában. A Volkswagen és a Mercedes képviselői egyelőre optimisták, és azt állítják, hogy az ellátási láncok jelenleg stabilak, de a bizonytalanság továbbra is nagy.
Kína külkereskedelmének vegyes képe
Kína teljes külkereskedelme májusban vegyes eredményeket mutatott. Az export 4,8%-kal nőtt, míg az import 3,4%-kal csökkent 2024 májusához képest, így a kereskedelmi többlet körülbelül 103 milliárd dollárt (90 milliárd eurót) tett ki. Ezek az adatok azonban elmaradtak az elemzői várakozásoktól, amelyek 5%-os exportnövekedést és enyhe importcsökkenést prognosztizáltak. Áprilisban a kínai külkereskedelem még meghaladta a várakozásokat, ami most némi csalódást keltett.
A kínai gazdaság belső problémái, például a gyenge belföldi kereslet és az ingatlanpiaci válság, tovább súlyosbítják a helyzetet. Hszi Csin-ping iparpolitikája túltermelést eredményezett bizonyos ágazatokban, ami alacsony árakon történő exportot kényszerít ki. Az emberek alacsony fogyasztási kedve és az ingatlanbefektetések értékvesztése szintén fékezi a gazdasági növekedést.
Ritkaföldfémek: Kína aduja a vámháborúban
Kína domináns szerepe a ritkaföldfémek piacán továbbra is kulcsfontosságú tényező a globális kereskedelemben. Az ország a globális ritkaföldfém-készletek 49%-át birtokolja, és a feldolgozás terén is vezető pozíciót tölt be. 2025 áprilisában Peking szigorú exportkorlátozásokat vezetett be ezekre az anyagokra, válaszul Trump vámjaira. Az olyan fémek, mint a tellúr, volfrám, ittrium és szkandium exportja drámaian visszaesett, az Egyesült Államokba irányuló szállítások például 44-86%-kal csökkentek. Európában is érezhető a hatás: Németország és Belgium csak korlátozott mennyiségben kapott antimont, míg Hollandia szeptember óta nem részesült belőle.
A ritkaföldfémek korlátozása különösen aggasztó a nyugati autógyártók és technológiai cégek számára. Az X platformon megjelent posztok szerint a kínai exportkorlátozások az amerikai védelmi rendszerekre is közvetlen hatással lehetnek, mivel ezek az anyagok nélkülözhetetlenek a rakéták, vadászgépek és okostelefonok gyártásához. A Nyugat válaszul próbálja csökkenteni Kínától való függőségét, például az Egyesült Államokban az MP Materials ritkaföldfém-bányája növeli belföldi feldolgozási kapacitását, de ez messze elmarad Kína termelési volumenétől.
A globális gazdasági hatások és kilátások
A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború nemcsak a két országot érinti, hanem az egész világgazdaságot. Az Európai Központi Bank (EKB) márciusi előrejelzése szerint a vámok és a kereskedelmi bizonytalanság 2025-2026-ban 0,2%-kal csökkentheti az euroövezet reál-GDP-növekedését. Németország, mint az európai gazdaság motorja, különösen kitett a kínai piac változásainak, és a ritkaföldfém-hiány további kockázatokat jelent az ipar számára. Magyarországon is érezhető a hatás, mivel a hazai autóipar nagymértékben függ a német kereslettől, amely a kínai exportkorlátozások miatt csökkenhet.
A megoldás kulcsa a diverzifikáció és a stratégiai együttműködések lehetnek. Az Egyesült Államok, az EU és más nyugati országok, például Ausztrália és Kanada, a Mineral Security Partnership (MSP) keretében próbálják csökkenteni Kínától való függőségüket, új bányászati projekteket finanszírozva. Az EU Kritikus Nyersanyagok Rendelete (CRMA) is ezt a célt szolgálja, 2030-ra az uniós nyersanyagigény jelentős részét saját forrásokból kívánja fedezni.
Érsek M. Zoltán
Fotó Freepik
