„Az adategyeztetési eljárás iránti növekvő érdeklődés jól mutatja, hogy az emberek egyre tudatosabban készülnek a nyugdíjas éveikre” – fejtette ki Labancz Attila, a Magyar Államkincstár lakossági szolgáltatásokért felelős elnökhelyettese AzÜzletnek adott interjújában. A szakember az általános tudnivalók mellett beszélt a nyugdíjemelés, a 13. havi nyugdíj aktualitásairól, valamint a méltányossági nyugdíjemelés szabályairól.
– Korábbi interjúnkban már beszéltünk a témáról. Mostani tapasztalataik szerint, a korábbi munkavégzéshez kötődő igazolások beszerzésével mennyire készülnek tudatosabban az emberek a nyugdíjra, mint korábban?
– Az utóbbi években azt tapasztaljuk, hogy egyre tudatosabban készülnek az emberek a nyugdíjas éveikre. Nemcsak közvetlenül az öregségi nyugdíj vagy a Nők 40 nyugdíj előtt állók, hanem azok is, akik még a távolabbi időpontra terveznek. A nyugdíj előtti tudatosságot jól mutatja az adategyeztetési eljárások iránti növekvő érdeklődés, ami pontos képet ad arról, miként alakulnak az érintettek jogszerzési adatai. Az adategyeztetési eljárás ugyanis egy olyan lehetőség, amelyet 2013 óta bárki igénybe vehet: az érintettek a lakóhelyük szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjszervénél kezdeményezhetik, és ma már nemcsak elektronikusan, hanem papír alapon, személyesen vagy postai úton is benyújtható a kérelem. Az eljárás során a nyilvántartásban szereplő jogszerzési adatok összegyűjtésre kerülnek, majd az érintettek egy kivonatot kapnak, amely végzés formájában tartalmazza a számukra releváns információkat.
Az adategyeztetési eljárás során történik meg annak az áttekintése, hogy a nyugdíjnyilvántartásban milyen adatok szerepelnek az érintettről. Ez magában foglalja a 2010 előtti időszakra vonatkozó foglalkoztatói adatszolgáltatást, valamint a 2010-2011 utáni NAV adatszolgáltatást. Ugyanakkor bizonyos időszakok és jogviszonyok nem szerepelnek automatikusan a nyilvántartásban, például a sorkatonai szolgálat, a felsőfokú tanulmányok vagy a külföldi jogviszonyok. Az érintett ilyenkor lehetőséget kap arra, hogy ezeket az adatokat átnézze, és ha hiányzó időszakokat talál, például gyermekvállalással kapcsolatos adatokat a nők esetében, akkor azokat a rendelkezésre álló határidőn belül visszajelezheti. Az adategyeztetési eljárás során a hiányzó vagy hibás adatokat a vármegyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási szakterülete tisztázza le és dolgozza fel. Ezen információk alapján történik meg a nyilvántartás kiegészítése, pontosítása és véglegesítése.
– Miért hasznos ez a tudatos felkészülés?
– Ez egyrészt azért jó, mert így mindenki tud tervezni azzal, hogy hol tart, mennyi munkában eltöltött évéről van igazolása. Ha valaki előre tervez nem érheti az a meglepetés, hogy az utolsó pillanatban kell beszerezni egy olyan igazolást, amit az esetleg időközben megszűnt munkáltatója nem adott le.
Az adategyeztetés eredményeként az adatok egy hitelesített, megbízható adatbázisba kerülnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az esetekben, amikor az adategyeztetés sikeresen lezajlott, és az ügyfél a hivatal munkáját támogatva együttműködött – ami a saját érdekében is állt –, a nyugdíjmegállapítás folyamata jelentősen felgyorsul.
– Az utóbbi időben egyre többet lehetett olvasni arról, hogy milyen dokumentumokat érdemes megőrizni a munkavállalónak?
– A nyugdíj-megállapítási eljárás előtt minden olyan dokumentumot érdemes megőrizni, ami a foglalkoztatás vagy a jogviszonyszerzés igazolására szolgál. Ha valaki az adategyeztetési eljárás során ezeket az adatokat tisztázta, és a nyilvántartásokban rendben szerepelnek, akkor azokat már nem szükséges újra igazolnia. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a nyugdíj-nyilvántartás nem feltétlenül teljes körű, mivel az a munkáltatók által beküldött bevallások, adatszolgáltatások alapján épül fel. Ha egy munkáltató elmulasztotta bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét, lehet, hogy az adatok hiányosak vagy nem teljesek. Ilyen esetekben munkaügyi iratok segítségével külön bizonyítási eljárás keretében lehet tisztázni, pótolni a hiányzó adatokat. Azonban, ha a nyugdíjat már megállapították, akkor ezeknek a dokumentumoknak a további megőrzése már nem kötelező, bár otthoni megőrzésük hasznos lehet későbbi kérdések tisztázásához.
– Milyen jelentősége van annak, ha valaki magánnyugdíjpénztári tagsággal is rendelkezik?
– A magánnyugdíjpénztári rendszerben maradt tagok esetében – akik 1998 és 2010 között magánnyugdíjpénztári tagok voltak, és azóta is a rendszerben maradtak – a nyugdíjszámítás egy speciális szabályozás szerint történik. Ez alapján a 2010. szeptember 30-ig szerzett szolgálati időre 75%-os, míg az ezt követő időszakra már 100%-os nyugdíj jár. Ebből, a megfelelő arányosítás és kalkuláció alkalmazásával áll össze az érintett nyugdíjának a végleges összege. Azon személyekre, akik nem maradtak a magánnyugdíjpénztári rendszerben, hanem visszaléptek, ez a számítási metódus nincs hatással.
A magánnyugdíjpénztári rendszerben maradók vállalták azt a feltételt, hogy az államtól egy arányosított nyugdíjra lesznek jogosultak. A magánnyugdíjpénztári kifizetések, hasonlóan egy üzleti biztosítóhoz, a pénztár és az ügyfél közötti szerződés alapján alakulnak, és ennek feltételeit csak az érintettek ismerhetik.
– A Nők40 nyugdíj kapcsán milyen tapasztalatokkal rendelkeznek?
– A Nők40 2011 óta biztosít lehetőséget a nők számára, hogy 40 év jogosultsági idő után nyugdíjba vonuljanak, ezzel a lehetőséggel sok érintett él. Akár úgy is, hogy a nyugdíj mellett – a kedvezményes adózást igénybe véve – tovább folytatják a munkát. Ugyanakkor a jogosultsági idő számítása szűkebb, mint a nyugdíjkorhatár betöltésekor igényelhető öregségi nyugdíj esetében, mivel például az 1998 előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok idejét és a szakmunkás tanulmányi időszakot nem lehet figyelembe venni a nyugdíjra jogosultság megállapításakor. Ugyanakkor a Nők40 keretében nyugdíjba vonulók ugyanazokra a jogosultságokra tarthatnak igényt, mint azok, akik a nyugdíjkorhatár betöltése után veszik igénybe az öregségi nyugdíjat. Jogosultak a 13. havi nyugdíjra, a rendszeres nyugdíjemelésre, és a foglalkoztatásuk esetén sem történt változás a szabályozásban.
– Mit érdemes tudniuk az érintetteknek az öregségi nyugdíjkorhatár emelkedése kapcsán?
– Az öregségi nyugdíjkorhatár emelése egy hosszú, fokozatos folyamat volt, amely 2010-2011-ben indult, amikor az addigi 62 éves korhatár elkezdett emelkedni. Ez a változás 2022-re fejeződött be, így jelenleg a 65 éves kor az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár mind a nők, mind a férfiak számára, erre vonatkozóan a 2025-ös szabályok nem tartalmaznak változást.
A nyugdíjrendszer jelenleg is úgy működik, hogy az érintettek a nyugdíjkorhatárt 65 éves korban érik el, kivéve, ha különleges kedvezményeket vehetnek igénybe. Ilyen kedvezmény például a nők számára a 40 év jogosultsági idő alapján történő nyugdíjba vonulás, illetve egyes munkakörök esetében az ahhoz kapcsolódó korkedvezmény.
– 2025-ben 3,2%-kal emelkedett a 2025. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíj összege. Mit jelent ez a gyakorlatban?
– A nyugdíjemelés mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg, amely idén 3,2%-os emelést írt elő. Ez nemcsak a nyugdíjakat érinti, hanem a nyugdíjszerű ellátásokat is, így összességében mintegy 5 millió fő tartozik ebbe a körbe. Az érintettek januárban a megemelt összegű nyugdíjat kapták kézhez.
A nyugdíjemelés alapját a fogyasztói árindex emelkedése képezi, amely a mindenkori áremelkedésekhez igazítja az ellátások összegét. Ha évközben bármilyen változás történik, például a fogyasztói árak jelentősen emelkednek, a jogszabályok lehetővé teszik a nyugdíjak korrekcióját. Ez a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján történik, amely kifejezetten a nyugdíjas háztartások kiadásainak sajátosságait veszi figyelembe. Az elmúlt időszakban már előfordult, hogy év közben szükségessé vált ilyen korrekció.
A 2026-ra várható nyugdíjemelés pontos mértékét majd a 2026-os költségvetési törvény fogja meghatározni. A nyugdíjemelések rendszerint az infláció mértékéhez igazodnak, hogy biztosítsák a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését. Ez azt jelenti, hogy a törvényben szereplő inflációs előrejelzés alapján kerül sor az emelés megállapítására, ahogyan az eddigiekben is történt.
– Van-e olyan külön feltétel, ami a februárban érkező 13. havi nyugdíj folyósításával kapcsolatban fontos lehet az érintettek számára?
– Ebben az esetben 13. havi nyugdíjról, illetve 13. havi ellátásról beszélhetünk, tekintettel arra, hogy a havi ellátást nemcsak a nyugdíjasok kapják, hanem a nyugdíjjal azonos mértékben emelkedő, nyugdíjszerű ellátásban részesülők is. Az alapfeltétel az, hogy az érintettnek a megelőző évben legalább egy napra folyósítottak nyugdíjat, és az adott évben – ez esetben 2025-ben – az érintett február hónapban is jogosult legyen nyugdíjra. Ez biztosítja, hogy a kifizetés minden jogosult számára időben megtörténjen.
Ennek megfelelően, aki 2025 februárjában nyugdíjra jogosult, és 2024-ben legalább egy napra már megállapították számára a nyugdíjat, az a 2025. februári ellátás összegét kapja meg pluszban 13. havi nyugdíj címén.
– Miközben az átlagnyugdíj és a medián nyugdíj összege ma Magyarországon 200 ezer forint körüli, milyen méltányosságra számíthatnak a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők?
– A méltányossági lehetőség azt jelenti, hogy különleges körülmények fennállása esetén, – amelyeket a jogszabály részletesen meghatároz, például egészségügyi vagy szociális helyzet – az érintett élethelyzetében bekövetkező változásokra tekintettel jogosulttá válhat méltányosságból nyugdíjemelésre vagy egyszeri segélyre. Ez a támogatási forma tehát a rászorultság és az egyéni élethelyzet sajátosságai alapján kerülhet megállapításra.
Fontos hangsúlyozni, hogy a méltányossági nyugdíjemelés kizárólag méltányossági alapon történik, és ennek feltételei jogszabályban szigorúan rögzítettek. Ez nem automatikusan jár minden beadott kérelemre. Az elmúlt időszakban, részben az infláció miatt, a nyugdíjak jelentősebb mértékben emelkedtek, mint korábban, ami magával hozta a méltányossági nyugdíjemelésre vonatkozó összeghatárok módosulását is.
2025-ben a méltányossági nyugdíjemelés feltételeként a nyugdíj összegének határa 140 ezer forint a vármegyei kormányhivatalok által elbírált kérelmek esetében, míg a Kincstár Központban ez az összeghatár 150 ezer forint. Ez a nyugdíj teljes összegére vonatkozik, nem az emelés mértékére. Tehát méltányossági nyugdíjemelésben kizárólag az részesülhet, akinek az ellátása ezt az összeghatárt nem haladja meg.
A méltányossági nyugdíjemelésekre a költségvetési törvényben külön keret kerül meghatározásra, amelyet a vármegyei kormányhivatalok és a Kincstár Központ között osztanak fel. Az elosztás a nyugdíjasok száma, az átlag nyugdíj összege alatti nyugdíjasok száma, a lakosságszám és más paraméterek figyelembevételével történik. Ezáltal az elbírálás alapvetően objektív, a szubjektív döntések szerepe minimálisra csökken.
Fontos kritérium, hogy méltányossági nyugdíjemelést három éven belül csak egyszer lehet igényelni. Az elbírálás során előnyben részesülnek azok az esetek, amelyekben az egészségi állapot jelentős romlása áll fenn, például súlyos betegség bekövetkezése miatt. Továbbá figyelembe veszik a kérelmező életkorát, gyermeknevelési kötelezettségeit, valamint azt is, hogy a jelenlegi nyugdíj összege mekkora arányban fedezi az életvitelhez szükséges költségeket. Az elbírálás szigorúan szabályozott keretek között történik, biztosítva a méltányosságot és az átláthatóságot.
Az elmúlt időszakban sok félreértés övezte a méltányossági nyugdíjemelést. Sokan azt feltételezték, hogy ez egy automatikusan járó emelés, hasonlóan az évi rendes nyugdíjemeléshez, amelyet a költségvetési törvény szabályoz. Fontos hangsúlyozni, hogy erről nincs szó: a méltányossági nyugdíjemelés egy lehetőség, amely csak bizonyos, szigorúan szabályozott körülmények fennállása esetén engedélyezhető. Ezért elengedhetetlen, hogy az érintettek tisztában legyenek a pontos feltételekkel és azzal, hogy a kérelem elbírálása mindig az adott élethelyzet és a körülmények mérlegelése alapján történik.
Érsek M. Zoltán
