Argentínában kevesebb a megbetegedés, mint a latin-amerikai országokban. A gazdasági helyzet azonban már a járvány előtt is drámai volt. Az élet és a gazdaság mesterséges kómában tartása államcsődöt okozhat. A kormány reménykedik, hogy a rendkívüli körülmények lehetővé teszik az adósság átütemezését.
Válság hozta népszerűség
Március óta szigorú karantén-szabályok vannak: szeptemberig minden reptér zárva lesz és külföldiek sem utazhatnak be; valamennyi étteremnek és kevés kivétellel az üzleteknek is le kellett húzniuk a rolót; az argentinok csak fontos okból, a lakóhelyük 500 méteres környezetében tartózkodhatnak az utcán.
„Egyik napról a másikra bevétel nélkül maradtunk” – számol be a Spiegelnek egy Buenos Aires-i étterem tulajdonosa. Mariana nemrég nyitott, most kezdett menni. „Csak rövid hírek voltak a sajtóban az európai helyzetről, nem is foglalkoztunk az egésszel. Derült égből villámcsapásként értek mindenkit az életünket megbénító korlátozások” – meséli a vezető német hetilap riporterének.
Az argentinok nehezen viselik a karantén. Az országot vezető Fernández-Kirchner páros népszerűsége azonban sosem látott magasságba emelkedett. 70 százalék elégedett a választási kampányban színtelensége miatt kritizált egykori jogászprofesszor, Alberto Fernández elnökkel és a férje halála után két cikluson át az országot vezető Cristina Kirchner alelnökkel. A balközép politikuspárosnak tudják be, hogy jóval alacsonyabb a megbetegedések száma, mint a többi latin-amerikai országban.
Tavaly novemberben súlyos gazdasági válságban vették át az országot. 2019-ben 3 millió argentin került a szegénységi küszöb alá, az infláció 55, a munkanélküliség 11, a gazdasági visszaesés 3 százalékos volt. Az ex-elnök 2019 nyarán devizakorlátozásokat vezetett be. A cégek csak a nemzeti bank engedélyével vásárolhatnak nagyobb mennyiségű külföldi valutát. Magánszemélyek pezójukból maximum havi 10 ezer dollárt vehetnek.
A vírus tovább rontja a helyzetet
Jelenleg leginkább a kiskereskedelem és a gasztronómia szenved, de a gazdaság mesterséges kómában tartása minden szektorban érezteti a hatását, ahogy ez Európában is történt.
Kép: Ricardo Ceppi
Buenos Aires híres az éjszakai életéről. A világon az egyik legmagasabb az egy négyzetkilométerre jutó éttermek, kávézók, bárok száma. Tulajdonosaik hirtelen bevétel, sok tízezer dolgozóik pedig munka és fizetés nélkül maradtak. Az állam ugyan fizeti nekik a minimálbért, de a 65 eurónak megfelelő összeg az európainál nem sokkal alacsonyabb árszínvonal mellett még a betevő falatra sem elég. Az államkassza üres. Argentína tavaly nyár óta a csőd szélén táncol.
A lakosság 34 százaléka a szegénységi küszöb alatt tavaly. A középosztály egy része is lecsúszott. Az utcai ételosztásokon hosszú sorok kígyóznak, a fővárosban minden felé hajléktalanokat látni. „Ilyen drámai helyzetben politikailag vállalhatatlan a kevés állami bevétel hitelek törlesztésre költeni” – nyilatkozta a Spiegelnek Ulrich Volz, a Londoni Egyetemen működő SOAS Centre for Sustainable Finance professzor.
Az államadósság az éves GDP 80 százaléka, 300 milliárd dollár körül mozog. Ráadásul Argentína nagy része valutában, leginkább dollárban van eladósodva. A külföldi befektetők szabadulnak argentin papírjaiktól. A peso 2019-ben értéke felét elvesztette a dollárral szemben. Több mint 50 milliárd dollár hagyta el az országot. A tehetős argentinok is külföldön helyezik biztonságba a megtakarításaikat.
Minél gyengébb a nemzeti valuta, annál többe kerül az államadósság törlesztése. Az ország már tavaly segítséget kért a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), de a hitellel nem sikerült stabilizálni a gazdaságot. Tavaly, a gazdasági válsággal visszaesett, idén a világjárvánnyal pedig összeomlott az export. Nincs devizabevétel. Nincs miből törleszteni. „A pénzpiacokra is kiható világméretű korona-káosz közepette alig tűnt fel valakinek, hogy Argentína március elején gyakorlatilag csődbe ment” – hívja fel a figyelmet Volz. „A nemzetközi hitelek törlesztésének március elejei kimaradása nem lesz egyedi eset. Argentína tartósan fizetésképtelen.”
A gyorsan jött pénz gyorsan is ment
A kormány a napokban felvette a kapcsolatot a legnagyobb külföldi hitelezőkkel. Tárgyalni akar a 65 milliárdos devizaadóssága átütemezéséről. 2023-ig fizetési moratóriumot és az átlagosan 7 százalékos kamatok 2,3 százalékra csökkentését kéri. Ha május végéig nem születik egyesség, az elnök hivatalosan is be fogja jelenteni a fizetésképtelenséget. A kilencedik alkalom lenne az ország történetében! A dél-amerikai ország rekorder az államcsődök számában. Ezért Volz szerint a befektetőknek tisztában kellett lenniük a kockázatokkal, amikor 2016 táján nagy ütemben kezdtek argentin államkötvényeket vásárolni.
Kettős motivációjuk volt. Macri 2015-ös hivatalba lépése után neoliberális gazdasági reformokat vezetett be és szolid költségvetési politikába kezdett. Feloldotta a pénzpiaci korlátozásokat. A külföldi befektetők ünnepelték a neoliberális elnököt, ömlött a tőke az országba. 2018-ban jött a befektetői hangulatváltozás. Az okok nemzetköziek voltak.
Amikor a 2008/09-es pénzügyi válság elérte a reálgazdaságok a nyugati központi bankok csökkentették az alapkamatokat. Biztosítani akarták, hogy a bankok hitelezzenek, a vállalatok friss pénzhez jussanak. Egyre több került a feltörekvő országok magasabb kamatot kínáló állampapírjaiból és részvényeiből a bankokhoz. 2017 környékén már a nyugati országok államkötvényei is elfogadható hozamot biztosítottak, minimális kockázat mellett. A feltörekvő országok papírjainak helyét az amerikai, portugál, vagy éppen japán kötvények és részvények vették át.
Van ok reménykedni
Az adósságjegyek döntő része a világ legnagyobb befektetési alapjainál van: Blackrock, Fidelity, T. Rowe. Ez a legnagyobb argentin befektetési alap, a Balza szerint könnyebbé teszi a kormány helyzetét a legutóbbi államcsőddel összevetve. „Akkor kisebb, kétes hátterű, uzsorás hírében álló alapok voltak a fő hitelezők” – mondja a Spiegelnek Martín Daud, a Balza elemzője. Szerinte a piacvezető alapokra nagy nemzetközi politikai nyomás nehezedik főleg az IMF részéről. Hasonlóan vélekedik Volz is:
„Felelőtlenül hitelkihelyezéseikkel, majd a források hirtelen kivonásával nagy szerepük van Argentína fizetésképtelenségében.”
A három nagy alap első körben elutasította az ajánlatot. De Volz szerint lesz megállapodás. „Sok ország van hasonló helyzetben. Argentína csődje dominó hatást válthatna ki. A legnagyobb vesztesek végül az alapok lennének. Sok ezer milliárdot buknának.”
Fernández a tárgyalási pozíciói javítása érdekében életet akar lehelni a gazdaságba. Bejelentette a karanténszabályok lazítását. „Reménykedünk. Ennél rosszabb már aligha lehet” – idézi a Spiegel az étterme mihamarabbi újranyitásában bízó Marianát.
