A metilénkék alkalmazásának lehetőségeit vizsgálják az alkohol okozta máj- és hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint a metiltioninium-klorid, amelyet általában metilénkéknek neveznek, egy színezékként és gyógyszerként használt só. A mindennapokban kémiai indikátorokban, színezékekben, a klinikai gyakorlatban a methemoglobinémia – a többi közt a csecsemőknél a magas nitrát tartalmú víz fogyasztása következtében kialakuló szindróma – kezelésére használják.
Madácsy Tamara, az SZTE Belgyógyászati Klinika Bolyai-ösztöndíjas kutatója részvételével a szakemberek egy új terápiás szer alkalmazásának lehetőségét vizsgálják a májat és a hasnyálmirigyet érintő alkoholos megbetegedésekben.
Mint a kutató kifejtette, a túlzott alkoholfogyasztás számos súlyos betegség kialakulásának ismert oka, ami évente 3 millió életet követel világszerte. Az alkoholbetegség által leginkább érintett szervek közé tartozik a hasnyálmirigy és a máj. E betegségek kezelése a mai napig rendkívül nehéz, költséges vagy egyáltalán nem elérhető. Korábban kimutatták, hogy az alkohol károsít egy fontos kloridcsatornát, amelynek működési zavarai befolyásolják a sejtek képességét a túlzott mennyiségű kalcium eltávolítására, ami a sejtek pusztulásához vezet, és ez elősegíti a betegségek kialakulását.
Egy, a szén-monoxid-mérgezés súlyos állapotának kezelésére már alkalmazott gyógyszer, a metilénkék ismerten fokozza a plazmamembrán kalcium-pumpa (PMCA) működését – amely eltávolítja a túlzott mennyiségű kalciumot a sejtekből – ezzel feltételezésük szerint csökkentheti az alkoholos máj- és hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának esélyét.
Az SZTE Belgyógyászati Klinika tudományos főmunkatársa, Maléth József vezette csoport arra keresi a választ, hogy a PMCA működését elősegítő szerek, milyen hatással vannak az alkoholos májgyulladás és az alkohol okozta hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében, és vizsgálják, hogy ezek között vannak-e a gyógyászatban már elérhető hatóanyagok – mint például a metilénkék -, melyek terápiás lehetőségként merülhetnek fel a jövőben. Mivel e hatóanyagok klinikai vizsgálatai közvetlenül fázis II-es környezetben végezhetők, arra számítanak, hogy a – viszonylag olcsón elérhető – metilénkéket öt éven belül a klinikai rutinban is hasznosítani lehetne.(MTI)
