A világ leggazdagabb emberének, Elon Musknak van érzéke ahhoz, hogy olyan dolgokat vigyen véghez, amelyeket mások valószínűtlennek tartanak. A műholdakat űrbe juttató SpaceX-szel, az elektromos járműveket gyártó Teslával és legújabb projektjével, a Neuralinkkel is eltökélt célja, hogy történelmet írjon. Ám mint mindig, most is sokan túlzónak tartják az elképzeléseit.
Musk legújabb szenvedélye, a Neuralink nevű vállalat egy olyan agyi implantátumot fejleszt, amely az emberi agyat közvetlenül kapcsolja össze a számítógéppel. Állítása szerint ez az agy-számítógép interfész (BCI) lehetővé teszi majd az emberek számára, hogy pusztán a gondolatukkal cselekedeteket hajtsanak végre. Musk egyik első célja: segíteni a lebénult embereknek mozgásuk visszanyerésében.
De nem áll meg itt. Musk reményei szerint a vállalat technológiája egy napon nemcsak kezelni, hanem gyógyítani is fogja az agyi rendellenességeket, sőt akár emlékeket is menthet, hogy az emberek fotóalbumként újranézhessék azokat.
A lebénult emberek segítése és az agyi rendellenességek gyógyítása kétségtelenül nemes célok. De sok szakértő túlzónak tartja Musk elképzeléseit a Neuralink implantátumaival kapcsolatban.
“A Tesla vagy a SpaceX fejlesztéseivel kapcsolatban technológiai vagy infrastrukturális problémákról beszélhetünk. Ezek viszont alapvető tudományos problémák” – mondta Christof Koch, az Allen Institute for Brain Science kutatója a Fortune magazinnak.
Lássuk tehát Musk állításait és Koch válaszait azzal kapcsolatban, hogy mire lehet képes a Neuralink agyimplantátuma.
1. A Neuralink agyimplantátuma megment minket a mesterséges intelligencia általi megsemmisülésétől
Koch: először is, az a fajta szuperintelligencia, amelytől Musk tart, még jóideig tudományos fantasztikum marad. A tudósok véleménye is megoszlik arról, hogy létrejön-e valaha. Akik szerint igen, azok is néhány évtized múlva számítanak rá. Másodszor, Musk az agy-számítógép interfészt (BCI) kétirányú kommunikációs mechanizmusként képzeli el, így még ha a Neuralinknek sikerül is megvalósítania Musk nagyszerű vízióját, agyi implantátumait ugyanolyan könnyen használhatják a szuperintelligens gépek az emberek irányítására, mint amilyen könnyen az emberek számára lehet eszköz arra, hogy biztosítsák uralmukat a szuperintelligens gépek felett. És akárhogy is, az ilyen nagy sávszélességű agy-számítógép elmeegyesítéshez szükséges technológiai fejlődés még évek, ha nem évtizedek múlva várható.
2. A BCI vissza fogja adni a gerincvelő-sérült emberek mozgási képességét
Koch: 2020 áprilisában egy kutatócsoport arról számolt be, hogy egy BCI-rendszer segítségével sikeresen helyreállították egy súlyos gerincvelő-sérüléssel küzdő ember kezének érzékelését. Ez alapján úgy gondolom, hogy Musk állítása, miszerint a mozgási képesség is visszaadható egy BCI segítségével, hamar valósággá válhat. De továbbra is kérdéses, hogy az ilyen rendszerek mekkora funkcionalitást lesznek képesek produkálni, és mennyire lesz egyszerű a betegek számára megtanulni a használatukat. Az is kérdéses, hogy hosszú távon mennyire biztonságos az emberi agyba ültetett implantátumok használata.
3. A BCI olyan neurológiai betegségeket fog kezelni, mint a Parkinson-kór
Koch: létezik olyan jelenlegi technológia, mint például a mély agyi stimuláció, amely már most is képes erre. A Neuralink potenciálisan továbbfejlesztheti ezeket a kezeléseket. A Neuralink eszközének jelenlegi konfigurációja azonban – amely az agy külső rétegének, az úgynevezett agykéregnek a felszínéhez közel beültetett elektródákkal rendelkezik – nem alkalmas mély agyi stimuláció végzésére.
4. Az agyi chip emberfeletti képességeket ad majd a munkaképes embereknek
Koch: míg a chip lehetővé teheti, hogy a munkaképes emberek pusztán gondolat útján gépeljenek vagy videojátékot játsszanak, a tudósok még mindig nem tudják, hogyan értelmezzék az összetettebb, fogalmi gondolatokhoz kapcsolódó agyi aktivitást. Ráadásul az sem biztos, hogy az egészségügyi szabályozó hatóságok engedélyezni fogják a chipek beültetését ép emberekbe, mivel az implantátumok és a beültetésükhöz szükséges műtét kockázatai nehezen indokolhatók.
5. Az agyi chipet kevesebb mint egy óra alatt, általános érzéstelenítés nélkül be tudják majd ültetni
Koch: az agyi aktivitást figyelő elektródák 64 szálának mindegyike sokkal vékonyabb, mint a legfinomabb emberi hajszál. Ezek az elektródák magába az eszközbe csatlakoznak, amely körülbelül egy negyeddolláros átmérőjű, illetve körülbelül ötször olyan vastag, és egy, a koponyába fúrt lyukba kerül. Magának az agynak nincsenek fájdalomreceptorai, és az agyműtéteket már gyakran helyi érzéstelenítéssel végzik. Így lehetséges, hogy a Neuralink képes lesz beváltani ezt az ígéretet. A BCI beültetéséhez használni tervezett sebészeti robot azonban még nem bizonyított a klinikai tesztek során, és a koponyába fúrás, valamint az elektródák beültetése során fellépő vérzés minden bizonnyal kockázatokkal járhat.
