Az olajipari cégeknek növekvő nyereséget jelent az ismét 60 dollár fölé emelkedett olajár. A befektetők mégis egyre kevesebbet invesztálnak a szektorba. Az olajipari vállalatok rá akarnak cáfolni a félelemre.
Az olajár növekedése gazdasági élénkülést sejtet
Az olajár alakulásából az szűrhető le, hogy az üzleti világ már látja a fényt a krízis sötét alagútjának végén. Talán a lakosság tömeges oltásának elindulása az oka, hogy egyre több nyugati cég kezd felkészülni a gazdaság újraindulására. Ázsiában, mindenekelőtt Kínában már hónapok óta a krízis előtti sebességre állt vissza a gazdaság. A kereslet élénkülését látva az OPEC és Oroszország a napi kitermelési kvóta csökkentéséről döntött, hogy ezzel tovább emelje az árat.
A három körülmény együttes hatására március elején a nyersolaj hordónkénti ára élérte a COVID kirobbanása kori 63 dollárt. Ez 100 százalékos emelkedést jelenti tavaly októberrel összevetve.
Nagy mínusz után kis korrekció
Az olajtársaságok pénzügyi beszámolói is jelzik, hogy 2020 a válság éve volt. Az olasz óriás, az ENI forgalma 8 milliárd dollárral csökkent. A kilábalást mutatja viszont, hogy a harmadik negyedévben már 66 millió dollárral több bevétele volt a világ hetedik legnagyobb olajcégének, mint a másodikban. Hasonló képet mutat a világranglistán második Shell beszámolója: éves összehasonlításban 21 milliárdos bevételcsökkenés. Az, hogy a holland társaság ennek ellenére a részvénynévérték 4 százalékának megfelelő osztalékot fizet, szintén a kilábalásba vett hit jele.
A befektetők nem hisznek az olajcégek jövőjébe
Az olajár emelkedése ellenére az olajkonszerneknek nem túl rózsásak a hosszú távú kilátásai. 2050-re az EU és a világ vezető országai zölddé akarják tenni a gazdaságot. A zöld fordulat a CO2-semleges termelést és közlekedést, valamint a körkörös gazdaság kiépítését foglalja magában. Az EU-ban az energiának 2030-re 55 százalékban, 2050-re pedig teljes egészében megújuló forrásból kellene jönnie.
|
Körkörös gazdaság
|
Az olajüzlet óriásainak tehát folyamatosan csökkenő olajkereslettel és 30 éven belül az igények minimálisra csökkenésével kell számolniuk. Ezt tudják a befektetők is. Különösen a hosszú távú invesztíciók, például magánnyugdíjpénztárak vagyonának kezelői vásárolnak egyre kevesebb olajipari részvényt. Mind több nyugati országban törvény tiltja, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztárak befektetéseiből fosszilis energiai termelésével és értékesítésével foglalkozó cégek profitáljanak.
Szaporodik azoknak a bankoknak, biztosítóknak és befektetési alapkezelőknek a száma is, amelyek elsősorban a jobb társadalmi reputáció érdekében nem vásárolnak olajcégek részvényeiből. Így döntött például a Credit Suisse. A Norges Bank szintén nem fektet olajcégekbe. Az állami pénzintézet a világ legnagyobb befektetési alap kezelője. Hozzá kerül Norvégia olaj- és földgázeladásból keletkező bevétel nagy része, amelyet a fosszilis energiaforrások idejének lejárta utánra tartalékol a norvég állam.
Ezért hiába emelkedik újra az olaj ára, lassan, de biztosan csökken az olajcégek részvényárfolyama. A világranglistán ötödik francia TOTAL egy papírja nagyjainkban 47 dollárt ér, 2018 márciusában még 64-t. Az ENI-é 39-ről 23-ra, a világviszonylatban harmadik legnagyobb brit BP-é 45-ről 25-re esett 3 év alatt.
Felkészülés az elkerülhetetlenre
Az olajcégek egy része most kezd a zöld energia területén tevékenykedni. Az európaiak előrébb járnak, mint az amerikaiak. A Total hidrogénben látja a jövőt. Az elmúlt héten újabb befektetést jelentett be a területen. Hasonló irányba megy az ENI és a BP is. Az olasz cég az év elején Ravenna közelében kezdett hidrogén-erőmű építésébe. A brit vállalat 2030-ra évi 50 gigawatt energiát akar nyerni a hidrogén segítségével.
Hogy lesz a hidrogénből energia?
|
A Shell több lépést is tett az elmúlt hónapokban a zöldebbé válás irányába. Megállapodást írt alá az Amazonnal, amelyek értelmében megújuló forrásból származó üzemanyagot fog szállítani a legnagyobb online áruház egyre növekvő futárautó flottájának. A holland partok előtt pedig egy gigantikus méretű offshore szélkerék park építésébe kezdett a Shell.
A zöld fordulat jó üzlet
Az invesztíciók kifizetődők. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) elemzése szerint a zöld gazdaság 2019-ben 459 milliárd eurót termelt a kontinensünkön. 2020-ban a válság ellenére bővült és 501 milliárd euróval járult hozzá az EU GDP-éhez. Ezzel egyidejűleg a befektetők a 2019-es 543 milliárd dollárnál 30 százalékkal kevesebbet, 378 milliárdot invesztáltak tavaly olajcégekbe. 2014-ben még 884 milliárdot fektettek a szektorba!
A IEA becslése szerint 2022-ig kis mértékben emelkedni fog az olaj iránti kereslet. Ez után 15 év stagnálásra számítanak az OECD szakosított szervezeténél. 2035-től pedig folyamatos és jelentős keresletcsökkenést várnak.
