Több mint 300 méhészet jelzett méhpusztulást az elmúlt hetekben, a magyar méhészetek mintegy 10-20 százaléka érintett, az okok egyelőre ismeretlenek, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint a drámai jelenség összefügghet a napraforgó-termesztéssel. Mint mondta, nem klasszikus tünetegyüttest mutat a méhhullás. Az Agrárminisztérium vizsgálatot rendelt el.
Mint beszámoltunk róla, először Pécs környékén, majd újabb körzetetekben tarolt a titokzatos, a méhekre végzetként ható betegség.
A Somogy megyei méhészek még úgy gondolták, gomba- és atkaölő szerek állhatnak a méhek pusztulásának hátterében. A tüneteket is hasonlónak vélték, mint a két évvel korábbiak voltak. A környező fákról és bokrokról hazatérő méhek eleinte lábaikkal tisztogatták magukat, majd 3-4 nap elteltével görcsbe rándulva hullottak a kaptár elé.
A két esztendővel ezelőtti vizsgálatok megállapították, hogy nagy valószínűséggel egy piretroid tartalmú, gyorsan lebomló növényvédő szer miatt következhetett be a 2016-os mérgezést.
Napjaink egyik legelterjedtebb rovarölő szere a deltametrin, amelyet világszerte használnak. A színtelen, szagtalan, fehér, kristályos anyag egy szintetikus idegméreg, amely végzetes hatással van a rovarokra. A méhekre is veszélyes mérget 1977-ben hozták először forgalomba, deltametrines szereket ma is lehet kapni a gazdaboltokban.
A somogyi tömeges méhpusztulás másik lehetséges okaként felmerült a neonikotinoid, amelynek használatát 2019-től tiltják az Európai Unióban. A neonikotinoidos szerekbe elsősorban vetőmagokat áztatnak, ám a hosszú hatóidejű méreg később, a virágzás után is jelen van a növényvédő szerbe áztatott magból kikelt növényben, így megmérgezheti akár a méheket is.
Nem klasszikus tünetegyüttest mutat a méhelhullás
Azóta azonban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke kiterjedtebb pusztulásról számolt be. Szerinte
a méhpusztulás összefügghet a napraforgó-termesztéssel: ahol nem termesztenek napraforgót, illetve az nem mézel jól, azokban a megyékben nincs problémája a méhészeknek, például a Dunántúli megyékben, Győr, Sopron, Vas, Zala vagy Nógrád megyében. Ezzel szemben Jász-Nagykun, Békés, Fejér megyében gondot jelent - tette hozzá az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.
Az elnök megmagyarázhatatlannak nevezte a jelenséget, azt mondta, nem klasszikus tünetegyüttest mutat a méhelhullás, a kaptár néptelenedés.
Kitért arra is, hogy a méhpusztulás jelentős hatással van a méztermelésre, valamint a jövő évi akáctermésre is, ezért a következő két és fél hónapban a méhészek feladata a méhcsaládok regenerálása lesz.
Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy a minisztérium minden eszközzel azon dolgozik, hogy kiderítse, miért pusztultak tömegesen a méhek. Erről a Kossuth Rádió reggeli műsorában nyilatkozott. Arról is beszélt, hogy belföldön kell palackozni a kivitelre szánt magyar mézet, mert csomagolás nélkül a gyenge minőségű távol-keleti mézek javítására használják föl a külföldi üzemek. A magyar termelők jelentős bevételtől esnek el a csomagolás hiánya miatt – hangsúlyozta a miniszter.
