Az euróövezetben egyre nő a recesszió kockázata, mivel a földgázhiány valószínűsége emelkedik, az infláció pedig rekordszintű marad – vélik a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok.
A gazdasági visszaesés valószínűsége 45 százalékra emelkedett az előző felmérés 30 százalékáról, illetve az Oroszország ukrajnai inváziója előtti 20 százalékról. Németország, a valutablokk egyik legérzékenyebb tagja az orosz energiaáramlás visszafogása miatt nagyobb valószínűséggel számíthat a gazdasági teljesítmény csökkenésére.
“A már bevezetett olajembargó és a magasabb inputárak iparra gyakorolt hatása alapján recessziót feltételezünk. A német gazdaság már most is lassul, és a tendencia egyértelműen lefelé mutat”
– mondta Erik-Jan van Harn, a holland Rabobank stratégája.
A megélhetési költségek emelkedése egyre nagyobb terhet ró a kétéves világjárványból kilábaló vállalkozásokra és fogyasztókra. Az Oroszországból érkező alacsonyabb gázszállítmányok eközben veszélyeztetik a téli energiaszállításokat.
Az inflációs előrejelzéseket az előző felméréshez képest emelték, bár az árak növekedése várhatóan továbbra is lassulni fog, és 2024-re eléri az Európai Központi Bank 2 százalékos célját. A válaszadók továbbra is a jelenlegi negyedévben látják a csúcsot.
Az EKB várhatóan az év végéig 0,75 százalékra, a jövő márciusi ülésén pedig 1,25 százalékra emeli a betéti kamatlábat. Korábban úgy látták, hogy ezt a szintet csak 2023 júniusában éri el.
Az eurózóna “valószínűleg enyhe recesszióba kerül az év második felében, de ez nem lesz eléggé visszahúzó hatással a keresletre ahhoz, hogy az infláció visszatérjen a célhoz, így az EKB a fokozatos kamatemelések útjára léphet” – vélekedtek a kanadai TD Securities James Rossiter által vezetett közgazdászai.